„A műfordítás – különösképpen a versfordítás – ablaknyitás egy olyan világra, melyben még nem volt alkalmunk látogatást tenni. Ismerkedés alkotókkal, akik pontosan olyanok, mint mi magunk – csak éppen egészen másak. A járásuk, a szemük, bőrük színe, kora reggeli és esti szokásaik, öltözékük, szerelmes sóvárgásaik, kardvillogtató elszántságuk, világot átölelő dalolásuk – megszólalásig a mienkre hasonlít. […]

Önkorrekcióm története címen válogattam össze azokat az esszéket, tanulmányokat, melyek a Művelődésben, A Hétben, a Korunkban, de az anyaországi sajtóban is – Holnap, Tiszatáj, Forrás stb. – több évtizedes pályám során megjelentek. A válogatás […] azt kívánta bemutatni: milyen korrekcióra volt szükségem, míg abból az ún. leíró és pozitivista folkloristából, aki csupán adatokat gyűjt, eljutottam […]

Ez a könyv a homoródalmási írásgyakorlat és íráshasználat 17–19. századi formáinak, funkcióinak szemléltető, értelmező jellegű bemutatása.

A romániai magyarságra vonatkozóan bőségesen vannak társadalomtudományi publikációk, bizonyos kérdésekben komoly monográfiák és szakirodalmi összefoglalók, nem beszélve a Romániai Magyar Évkönyv 2000 és 2011 között megjelent nyolc kötetéről, illetve a Magyar Kisebbség (1996–) és az Erdélyi Társadalom (2003–) tematikus blokkjairól, de összefoglaló nem készült. Indokolt tehát egy olyan, a 2010 után elindult változásokat is értelmező […]

SZŐCS JUDIT nyugalmazott matematika–fizika szakos tanár 1939. június 23-án született Kolozsváron. Középiskoláit szülővárosában végezte (1955) a mai Apáczai Csere János Líceumban; a Bolyai Tudományegyetemen szerzett tanári oklevelet (1959). Az Ady–Şincai-líceumban laboráns (1959–60), 1960–64 között a Matematikai és Fizikai Lapok szerkesztője-titkára volt. 1964 őszétől 1996-os nyugdíjazásáig különböző kolozsvári líceumokban, általános iskolákban, szakiskolákban tanított, köztük a Brassai […]

Útirajzában Láng Orsolya a felfedező derűs tekintetével néz szét Göttinga, Porto, Konstanca, Makaó, Koszovó utcáin, tájain, arcain. Az élmények megosztásának magától értetődő volta a könyv sajátja. A felidéző leírást a szerző fotói illusztrálják.

Arz Artur Albert (1857–1935) császári és királyi vezérezredes az Osztrák–Magyar Monarchia Vezérkarának utolsó főnöke volt 1917 márciusa és 1918 novembere között. Az erdélyi szász származású tábornok IV. (Boldog) Károly bizalmi embereként ebben a tisztségben Franz Conrad von Hötzendorf tábornagyot követte. Katonai karrierje csúcspontját 1918. november 3-án érte el, amikor az uralkodó főparancsnokká nevezte ki. A […]

A tanulmánykötet az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kutatóintézete és az MTA BTK Történettudományi Intézete által 2018. október 18–19-én Budapesten szervezett Hivatalnok értelmiség a kora újkori Erdélyben és a Magyar Királyságban című konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatait tartalmazza. A széleskörű levéltári kutatásokon alapuló írások elsősorban az archontológia és a prozopográfia irányából közelítik meg a hivatalnok értelmiség meglehetősen összetett, […]

Korniss Péter munkássága az egyik leggazdagabb magyar fotográfiai életmű. Hírnevét a kelet-európai – elsősorban erdélyi – paraszti életforma és kultúra fényképezésével alapozta meg. Az 1979 és 1988 között készült, egy ingázó munkás életét megörökítő sorozata, A vendégmunkás a magyar fotográfia egyik mérföldkövének tekinthető. Jelen kiadvány a már emblematikus képek mellett, kevésbé ismert felvételeket is bemutat […]

Kronológia 1896–1944

CHARLOTTE NAFTALIEN, a pisai nemes lány ismeretlen helyen ébred, kezével az ágyhoz bilincselve. Mégis kik rabolhatták el éjnek évadján? Hamarosan rádöbben, hogy a hírhedt Sekk-Rooial kalózhajón van, és mindenki meg akarja győzni, hogy ő a legendás kalózok, Albert és Bloom Turquise lánya. És ezzel kezdetét veszi egy veszedelmekkel teli utazás egy rejtélyes végrendelet nyomában, mely […]

A 18. század utolsó évtizede elején különleges történelmi vitadrámát írt Erdély kancellárjának tudós fia, könyv- és ásványgyűjtő, később a jénai Mineralógiai Társaság első elnöke, ifjú gróf Teleki Domokos (1774–1798). Egy ilyen, a múlthoz kérdezve közelítő színmű megírása komoly történelmi, antropológiai, sőt politikafilozófìai felkészülést igényelt, s azon, hogy kiadását a cenzor lényeges változtatások után javasolta, nem […]