A reformáció fotelteológusoknak

A reformáció fotelteológusoknak – avagy hogyan kerülj képbe az egyháztörténelem egy szakaszával csupán egy kényelmes fotel és egy könyv segítségével? „Amikor gyermek voltam, apám és nagyapám sokszor mesélt nekem egy mesét. Kíváncsiságból ezt két éve megkerestem, és döbbenten fedeztem fel, hogy a gyerekkori történetnek semmi köze az eredetihez. Az a benyomásom, hogy ahogyan sokunk elmeséli […]

A moldvai magyar tájnyelv szótára (I.2-II. kötet)

A moldvai magyar tájnyelv szótára jórészt abból a nyelvi anyagból készült, amelyet kiterjedt nyelvföldrajzi kutatásaik során a kolozsvári nyelvészek és néprajzkutatók jegyeztek le a század közepén. Az 1949–1962 közötti gyűjtések tetemes nyelvi anyaga közben egyre gyarapodott az újabb kutatásokkal és publikációkkal, egyre több lett a tanszéki archívumban őrzött cédula és szöveg. Ennek a tájnyelvnek a […]

Apocalypse

A grafikus, fametsző Gy. Szabó Béla (1905–1985) nevét világszerte ismerik. A pályacsúcsán álló művész életének nyolcadik évtizedében, miután illusztrációk sora került ki keze alól, hónapokon át kutatta, kereste a mondandók mondandóját, a Bibliát, s annak könyvei között megállt János bizonyságtételénél, az Apokalipszisnél. Gy. Szabó Béla a huszonkét fejezet mindegyikéből egy képet vagy csak egyetlen villanást, […]

Fájdallam

Rákkal diagnosztizáltak egy kamaszlányt, és a diagnózis mellé megígérték, hogy meg fogják gyógyítani. A Fájdallam egy érzés. Megélni a kemoterápia elsősorban fizikai kihívásait, megélni több mint egy éven át az otthontalanság érzését, el- és bezártság a kopaszság, elhízás, a rák tabujának megélése és közvetítése egy tipikus falusi környezetben. Kisfalu és nagyváros – élet mindkét helyen […]

Kispetri projekt

A Kispetri-projekt egy több évig tartó munka kíván lenni, amely egy rohamosan fogyó kalotaszegi falu mindennapjait dokumentálja. A Sztána és Váralmás között meghúzódó, jobb napokat megélt falu pusztulása olyannyira fölgyorsult, hogy minden, a lehető leghétköznapibb történés is szokatlan, fölfokozott jelentéssel bír. A Chicagóban élő Nelson Fitch nem a külső megfigyelő pozíciójából, hanem a lehető legközvetlenebb […]

Irigység, kibeszélés, rosszindulat

Könyvem célja kettős. Egyrészt szeretném, ha felismernénk és elfogadnánk, hogy időnként bennünk is van irigység, és ha jól gazdálkodnánk ezzel az érzéssel. Vagyis ahelyett, hogy önmagunkat emésztenénk, gyengítenénk és másoknak próbálnánk ártani, saját irigységünket arra használnánk, hogy a vágyott célok felé segítsen minket. (Mert igen, erre is használható!) Másrészt pedig azt is fontos megtanulnunk, hogy […]

Székely Jeruzsálem – 6. kiadás

Századokon át üldözték a székely szombatosokat, s mire az ezernyolcszázas évek végén a szabad vallásgyakorlás rájuk is érvényessé vált – már csak két székely faluban őrizték a hitet. A huszadik század negyedik évtizedében csupán Bözödújfaluban (a „székely Jeruzsálemben”) élt néhány zsidózó család… Aztán jöttek a zsidótörvények… Valóban ótestamentumi, kemény és zord sors verte a székely […]

Vajon Nagyi és az aranyásók (ifjúsági meseregény, Orosz Annabella illusztrációival)

Melyik tizenkét éves ne cserélne szívesen Ferkóval? Rajtvonalnál a vakáció, zenész szülei hosszú európai turnéra indultak, cuccai már hátizsákba gyömöszölve, és ötven perc múlva vonatra száll, hogy Vajon Nagyi hegylábi városkájában töltse a nyarat. Ráadásul övé minden születésnapi ajándékok non plus ultrája, és Facebook-álprofiljának üzenetében Zsuzsi is jelezte, hogy ezúttal sem áll szándékában kimaradni a […]

Magyar szó Erdélyben – Visszaemlékezés

Reményik Sándornak A mûhelybõl címû, 1924-ben megjelent kötete egy olyan verset is tartalmaz (Azt mondják… a címe), amelynek címe alatt egy név van ajánlásul: „Weress Margitnak”. A versolvasó ilyen nagy idõtávolból általában átsiklik az ilyesfajta dedikációkon, pedig ez esetben mögötte egy gazdag élet, egy érdekes személyiség rejtõzik. Hogy ki õ – erre derül fény ebbõl […]

Székely festékesek a gyakorlatban 1973-2016

Ardai Ildikó nagyon sokat tett azért, hogy fontos nemzeti örökségként tekintünk a festékes szőnyegre, munkássága példaszerűen mutatja, hogy a hagyományhoz miként lehet kreatív, alkotó módon, tisztelettel és tudásvággyal közelíteni.

Isten lelke

MICHAEL WELKER református teológus, a Heidelbergi Egyetem Teológiai Fakultásának emeritus professzora, a Nemzetközi és Interdiszciplináris Teológiai Kutatóközpont (Forschungszentrum Internationale und Interdisziplinäre Theologie – FIIT) igazgatója, a Heidelbergi Tudományos Akadémia tagja, számos amerikai, dél-afrikai és dél-koreai egyetem kedvelt vendégtanára. Michael Welker 1947-ben született Erlangenben, Nyugat-Berlinben nevelkedett.