Világversenyeken érmeket szerző férfi és női romániai magyar kézilabdázók portréi.

Hallott már olyan városról, mely egy óriási szörny testében kapott helyet, és a lakosok mindennel ellátják a lényt, amire csak szüksége van? Vagy a Kutatókról, akik a teremtés forráskódját akarják megtudni? A Szerelmesekről, akik, hogy jobban megismerjék egymást, darabokra, testrészeikre szedik a másikat? Sztercey Szabolcs debütkötetében, A nyelvtani középben létrejövő világot úgy kell elképzelnünk, mint […]

Székely Könyvtár 70.

Marosvásárhelyen, 2014. október 29–31. között, Sütõ András életéhez és mûvéhez kötõdõ rendezvények sora zajlott le amelynek középpontjában a kötetben közreadott elõadásokat tartalmazó konferencia állott. A szerzõk „olyan közös beszédtér átalakítását tûzték ki célul, amelyben a Sütõ- életmûvel kapcsolatos teljesen eltérõ vélemények is nyitott szakmai vitában szembesülnek.” A konferencia szervezõi egyszerre vállaltak a szembenézést – már […]

ötetünk Szatmár vármegye hatalmi viszonyait, pártstruktúrájának alakulását értékeli 1905–1906 folyamán, valamint górcső alá veszi az 1905-ös és az 1906-os országgyűlési képviselő-választások szatmári előkészületeit, lebonyolítását és eredményeit. A téma fontosságát az adja meg, hogy az 1867-es kiegyezéssel létrehozott Osztrák-Magyar Monarchiában az 1890-es évekre a válság jelei mutatkoztak, s a politikai válság 1905-1906 folyamán kulminált. A kormányzati […]

A Fülöpke beszámolói a legkiválóbb meseregények egyike, címszereplője a csintalanság hamisítatlan megtestesítője. Bár több ízben kihúzza a gyufát pajkosságával és stiklijeivel, amitől a körülötte lévők rendszerint hajukat tépik, mégis a legszerethetőbb figurája az erdélyi magyar ifjúsági irodalomnak. Beszámolóit olvasva csak azért szurkolunk, hogy ép bőrrel, dorgálás és büntetés nélkül megússza csínytevéseit.

Ez a kötet, mely harminchat beszélgetés anyagát tartalmazza, szerteágazó témákon keresztül azzal az alapvető kérdéssel foglalkozik, hogy gyerekkori tapasztalataink miként alakítják felnőttéletünket, kapcsolatainkat, és milyen lehetőségeink vannak, ha változtatni szeretnénk a rossz beidegződéseken.

az egymás mellé, közös térbe, szerelembe, apaságba, anyaságba, eltérő hitekbe-ösztönökbe zárt emberek egymásra tárulkozásának – és kényszeres védekezésüknek – leheletfinom rajzával a lélek és a sors különös tájai felé sodor. Az olvasó pedig döbbenten tapasztalja: milyen ismerős a titkolt félelmeknek, tétova reményeknek ez a kegyetlen, könyörtelen világa.

Egy a Teleki Tékában lappangott és „felfedezése” után nyomdafestéket látott 19. századi naplót tarthat kezében az olvasó. Kézdiszentléleki Kozma Katinka erdélyi úri család sarja, akinek 1863–1865 között a Marosvásárhely közeli Kiskenden íródott sorai megőrződtek számunkra. Az akkor 14–15 éves bakfislány, meglepő-e vagy sem, nagyon hasonlít mai társnőire: sokat unatkozik, kalandokra és utazni vágyik, egyszóval: változatosságra. […]

Az esszékötet kitér a tündérmesék szerkezete által hordozott üzenetekre és azokra a fontos erkölcsi tulajdonságokra – az emberi együttműködés, az egymás iránti bizalom, az empátia –, melyeket ezek a mesék közvetítenek.

„A porszívót, azt, tudja, kérem szépen,/ békén kell hagyni mindig mindenképpen,/ mert abban szüntelenül ott a morgás,/ vén oroszlán, kit meggyötört a sok rács.// Érdekes ló a vasaló,/ nem gyermek kezébe való,/ kés, villa, olló, vasaló,/ ez mégis milyen zavaró,/ ha a kezembe nem való,/ minek is van a vasaló?!” Ilyen és hasonló titokzatos, zúgó, […]

Erdély egyik legnagyobb és legszebb fõúri kastélya, „Erdély Verszáliája”, a Losonczi Bánffy-család õsi fészke, évszázadok alatt ötvözõdött egyedülálló építészeti-mûvészeti egységgé. Múltjának és jelenének sok évszázadon átívelõ eseményein kalauzol végig a szerzõ, aki az alapos dokumentációt gazdag képanyaggal kiegészítve formálja élménnyé, bemutatva a kastélyegyüttes 18. majd 19-20. századi külsõ és belsõ látványát, az 1944-es és azt […]