Két szék között. Szépírók magyar nyelvi háttérrel Svédországban (1945–2015)

Blomqvist Tündének a svédországi magyar szépirodalomról szóló könyve hetven év (1945–2015) kiadványait öleli fel. Magukon a műveken túl azonban izgalmas azt is megvizsgálni, hogy a magyar származású svédországi írók milyen stratégiákat használnak a nyelvváltással, identitásukkal, publikációs csatornák választásával kapcsolatban, ezért a szerző nemcsak a magyar nyelvű alkotásokat veszi számba, hanem a magyar származású írók könyveit […]

Galíciától a Garda-tóig

A szepességi szász (cipszer) gyökerű Dánielisz család a 19. század végén telepedett meg Nagyszalontán. Könyvünk hőse, Dánielisz Endre II. 1893-ban született a hajdúvárosban, apja mesterségét folytatva fésűs kisiparos lett. 1914 és 1918 között vezetett naplói az első világháború orosz, majd olasz frontján történt események megidézői, hiteles kordokumentumok. A három füzetből hiányzó, kitépett részeket évtizedekkel később […]

Klastrom utca kettő

Amerikából tér vissza Tomi nagyszülei egykori városába, Marosvásárhelyre a ’90-es évek elején, hogy egyetemi kutatásához az ott történt feltáratlan rablásokat vizsgálja, amelyek zsidókat és magyarokat egyaránt érintettek. A Klastrom utca kettő bátran és nyíltan mesél a 20. század három jelentős korszakáról mikronézetből: a náci és a szocialista diktatúráról, valamint a rendszerváltoztatásról. Nem tesz egyenlőségjelet a […]

Otthonirodalom – A magyar szociográfia erdélyi műhelyei

Cseke Péter a magyar újságírás erdélyi történetének elhivatott kutatója, az egyetemi szintű újságíróképzés kolozsvári megteremtője, három évtized alatt felnőtt fiatal nemzedékek mestere, a szociográfus Szabó Zoltánról elnevezett irodalmi díj kitüntetettje, a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjének birtokosa. A két világháború közötti folyóiratok – főként az Erdélyi Fiatalok, az Erdélyi Helikon, a Hitel és a Termés – tanulmányozása […]