Könyvterjesztés Erdélyben

Beszélgetések a XXI. század eleji erdélyi könyvterjesztésről könyvterjesztőkkel, szerkesztőkkel, irodalomtörténészekkel, bibliográfusokkal, írókkal, költőkkel, sajtómunkatársakkal, szociológusokkal, történészekkel, tanárokkal, tudományos kutatókkal, muzeológusokkal (Bencze Mihály, Bertha Zoltán, Demeter Attila, Kozma Mária, Kuszálik Péter, Nagy László Mihály, Nagy Székely Ildikó, P. Buzogány Árpád, Pomogáts Béla, Róth András Lajos, Sarány István, Szekeres Lukács Sándor, Szőcs Katalin, Tácsi Erika, Tar Károly)

Isten lelke

MICHAEL WELKER református teológus, a Heidelbergi Egyetem Teológiai Fakultásának emeritus professzora, a Nemzetközi és Interdiszciplináris Teológiai Kutatóközpont (Forschungszentrum Internationale und Interdisziplinäre Theologie – FIIT) igazgatója, a Heidelbergi Tudományos Akadémia tagja, számos amerikai, dél-afrikai és dél-koreai egyetem kedvelt vendégtanára. Michael Welker 1947-ben született Erlangenben, Nyugat-Berlinben nevelkedett.

Forrás fakad

Ez a könyv Anthony de Mello 7 kötetből álló sorozatának egyik kötetete. (Mind a 7 kötet kapható.) Amint a tartalomjegyzék előtti és a legutolsó néhány sorból kiderül, bár Anthony de Mello Jézus Krisztus tanítványának tartotta magát, és jezsuita volt, ez a könyv nem a keresztény tanok és dogmák magyarázó kézikönyve, és nem csak katolikus híveknek […]

Nevezd csak szeretetnek

„Egyetlen könyvet ismerek behatóan, azaz mindennel együtt, ami és aki vagyok: a Bibliát. Szilánkos töredékek és nagy ívű elbeszélések, istentelen családtörténetek és sötét szerelmek: egy cenzúrázatlan, véres és boldog megváltástörténet dokumentuma, aminek már a gyermekkoromban saját jogú szereplőjévé lettem. Esténként, fogságunk éveiben anyám nyitotta meg a könyvet, és a petróleumlámpa ugráló lángjánál felolvasta a napi […]

A legfelső stáció. Szertelen történetek, rendhagyó mesék

Most az Isten Csíkban – ez is lehetne Molnár Vilmos új, kiadónknál megjelenő második könyvének a címe. Humor, filozófiai hajlam, nyelvi furfang, súlyos, balladai hangvétel egyként jellemzi a novelláskötetet, melyen folyamatos „az Isten ujjának” érintése, a nevének, akaratának, nyomainak keresése: Csicsó után a vonaton, gimnazista iskolai fogalmazásban, üres négyzetekben és félve feltett kérdésekben. A legfelső […]

A szemfényvesztett

A 20. század derekán a világnak ezen a középkelet-európai részén volt egy jókora tömegnyi ember, akik eleinte nagyon igyekeztek alkalmazkodni a rendhez, aztán valamiért meghasonultak, s a kezdeti fény, mely a tekintetükből áradt, csak arra volt jó, hogy később még szembetűnőbb legyen, amint fokozatosan vagy hihetetlen gyorsasággal kihuny a szemük ragyogása. Közéjük tartozott Kormos Albert […]

Székely falutízes a Márton Áron-i lét mérlegén

A szerző újabb könyve a Székely falutízesek című kötetének (2012) kiegészítéseként is felfogható. Annak a térnek és közösségnek össztársadalmi vonatkozású értelmezésére vállalkozik, ahonnan Márton Áron is vétetett. Mindeközben egy adott hely- és korszellem értékhordozó voltára, a kimagasló egyházi, történelmi személyiség komplexitásának bizonyítására és továbbgondolására vállalkozik. Lényegesnek tartja, hogy a fejődés, amely törvényszerűen folyamatos jelenség, úgy […]

Isten jelenlétének felfedezése

A szerző sorozatban megjelent könyvei közül e hatodikban végső formába önti és még világosabbá teszi a „Megvilágosodás” állapotának valódi mibenlétét, lényegét. Bár a magyarázat és a kontextusba helyezés végett az író a tudatkutatáshoz folyamodik, ez elsősorban a komoly spirituális keresőnek szánt tankönyv. Olyan információkat fed fel, amelyekről csak azok tudnak, akik az egón felülemelkedve megvilágosodtak. […]

A kolozsmonostori konvent fejedelemség kori jegyzőkönyvei I. 1326-1590

Ismeretes, hogy a nagymértékű háborús pusztítás továbbá az államszervezet középkorias jellege következtében a kora újkori Erdély történetének forrásadottságai, a Magyar Királyságéhoz képest is igen mostohák. A fejedelmi levéltár nagyrészt elpusztult, illetve csak töredékei maradtak fent szétszórva többnyire a hiteleshelyi levéltárakban, a váradi káptalan gazdag anyaga pedig a vár török kézre kerülése után semmisült meg. E […]

Táji tagolódás Erdély népi építészetében

A szerző, Furu Árpád (1969) építőmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, néprajzkutató több mint két évtizede tanulmányozza Erdély népi építészetét. Eddigi munkássága szorosan össze­fonódott Torockó építészeti örökségének feltárásával és védelmével. Műemlék­védelemmel és népi építészeti örökséggel kapcsolatos tudományos és ismeretterjesztő írásai mellett önálló kötetekben dolgozta fel Torockó, Kalotaszeg és Udvarhelyszék népi építészetét.

Lángoló puszta

A Lángoló puszta írásai mintegy előtanulmányokként szolgáltak Rulfónak világhírű regénye, a Pedro Páramo megírásához, színvonaluk azonban meghazudtolja ujjgyakorlat voltukat. A tematikusan sokszínű, különböző elbeszélő technikákat érvényesítő, ekként pedig izgalmasan széttartó tizenhét novellát valóban alkalmas helyszínük, az őket befogadó tér, a „lángoló puszta” révén megragadni a maguk laza egységében. Még akkor is, ha a táj új és új arcát […]