Egyed Emese kötetében a tekintet a gyerek felé fordul, a vers hozzá szól családiasan, kedvesen, vele társalog, a gyermek világra eszmélésére figyel intenzíven. Teszi ezt mondókától imaszerű részekig terjedő változatos formákban, konkrét helyzetek és elvontabb elmélkedések tapasztalatával gazdagon.
Szávai Géza közkedvelt meseregényét előadja: Gáspárik Attila. A hangfelvétel a Marosvásárhelyi Rádió stúdiójában készült 2018-ban. A zenét szerezte és előadja Fehér Csaba. Rádióra alkalmazta: Tompa Enikő. Hangmérnök: Kacsó Tibor.
Ezeket a holisztikus gyógyászattal kapcsolatos előadásokat a szerző eredetileg különböző rehabilitációs szervezetek és klinikai szakorvosok előtt mondta el. A hangsúly a felépülésen van, annak legteljesebb értelmében: mentális, fizikai, lelki, valamint spirituális téren. A „gyógyulás” az EGÉSZséget, teljessé válást jelenti, míg a „kezelés” korlátozott, és rövid távra szól. A szerző ötvenévnyi széleskörű klinikai tapasztalattal a háta […]
Az Én összefoglalja az ember vizsgálódó tudásában bekövetkezett óriási haladást. Megmagyarázza és leírja a tudat alapját és lényegét, ahogy fejlődése a földi élet első formáinak megjelenésétől az emberi ego kialakulásán át egészen az ego meghaladásáig, a Megvilágosodásig és Isten Jelenlétének spirituális Valóságáig vezetett. A rendkívül magas szintű téma szokatlanul tiszta és világos bemutatása megkönnyíti a […]
Most az Isten Csíkban – ez is lehetne Molnár Vilmos új, kiadónknál megjelenő második könyvének a címe. Humor, filozófiai hajlam, nyelvi furfang, súlyos, balladai hangvétel egyként jellemzi a novelláskötetet, melyen folyamatos „az Isten ujjának” érintése, a nevének, akaratának, nyomainak keresése: Csicsó után a vonaton, gimnazista iskolai fogalmazásban, üres négyzetekben és félve feltett kérdésekben. A legfelső […]
Beszélgetések erdélyi cégvezetőkkel. Jelen könyvben hat vezetőt ismerhetnek meg, és ezen interjúk élőben is követhetőek voltak 2017 októbere és 2018 áprilisa között Kolozsváron, a Vezetői kihívások és megoldások címet viselő beszélgetősorozat keretében. Ezek alkalmával a hallgatóság kérdéseket is feltehetett, a beszélgetések végén pedig megismerkedhetett a vállalkozókkal, cégvezetőkkel.
Balázs Imre József ajánlója: „Makkai Kinga könyve beszél a gyermekirodalomról, de közben működésbe is lendít valamit: egy élő, mozgó, szuszogó képződményt figyelhetünk könyve olvasójaként, amint felébred, nyújtózkodik, bújócskázik velünk, követ és vezet bennünket olyan helyekre, ahol korábban még nem jártunk.Nem elég elméleti szempontból véleményeket megfogalmazni arról, hogyan lesz ma olvasóvá egy gyerek. Makkai Kinga személyes […]
Hogy lehet mai napig élő a repülés, toronyugrás évezredek költői hagyományából ismert képe? Milyen időjárású az életvadászó ember-ősz? Meddig látnak a hősök műanyag kukkerükön? Patikamérlegre vetheti-e a költő a világtörténelmet? Tisztítótűzbe Krisztust meg a többi szentet, csak úgy könnyen a beszéd medrébe terelve tengert és óceánt? Milyen ízű Isten pálcikája? Milyen gyakran kell füvet nyírni […]
Vajon miért fázik állandóan a didergő király? Mitől lesz csicseri a történet? Láttál-e már dióbél királykisasszonyt vagy gavallér zsiráfot? Táncoltál-e már kecskebálban? A 140 éve született Móra Ferenc klasszikus meséi és versei választ adnak a kérdésekre. Játékos humorral mulattatnak, és közben ráébresztenek a szeretet erejére.
Jelen verseskötettel életem fontosabb mozzanataiba szeretném bevezetni kedves olvasóimat, mint például a gyermekkor, zene, szerelem, filozófia, hittan, és mindezt játékos rímekben, gördülékeny kifejezésekben tárom a nagyérdemű elé, kincses Kolozsvár 700 éves falai között. Verseim öt témakörbe csoportosíthatóak: tájleíró, családi, filozofikus, szerelmes és nem utolsósorban egyházi jellegűek.
Jelen könyv a tudatkutatás felfedezésein alapuló sorozat hetedik kötete. Nemcsak azt írja le részletesen, hogy miként tegyünk különbséget igaz és hamis közt, hanem azt is, hogy miként különítsük el a látszat illúzióját a belső valóság igazi lényegétől. A szöveg elmagyarázza, hogyan válasszuk külön az észlelést a lényegtől, és ezáltal képessé teszi az olvasót arra, hogy […]
Amikor olyan mondatértékű fordulatokat hallunk, olvasunk, hogy Egyszer volt Budán kutyavásár, Nem hajt a tatár, Hiba van a kréta körül, Sok az eszkimó, kevés a fóka vagy Nyelvében él a nemzet, azok jelentését többnyire értjük. Azt azonban már kevésbé tudjuk, hogyan kapták átvitt értelmüket, milyen szemléleti, nyelvi, művelődéstörténeti, történelmi, irodalmi, néprajzi, szokástörténeti háttér alapján alakultak […]
