Ismeretes, hogy a nagymértékű háborús pusztítás továbbá az államszervezet középkorias jellege következtében a kora újkori Erdély történetének forrásadottságai, a Magyar Királyságéhoz képest is igen mostohák. A fejedelmi levéltár nagyrészt elpusztult, illetve csak töredékei maradtak fent szétszórva többnyire a hiteleshelyi levéltárakban, a váradi káptalan gazdag anyaga pedig a vár török kézre kerülése után semmisült meg. E […]

Székely Könyvtár 69.

Az esszékötet kitér a tündérmesék szerkezete által hordozott üzenetekre és azokra a fontos erkölcsi tulajdonságokra – az emberi együttműködés, az egymás iránti bizalom, az empátia –, melyeket ezek a mesék közvetítenek.

Gömöri György irodalomtörténész, egyetemi tanár, műfordító, a lengyel és angol irodalom kiváló ismerőjének erdélyi személyiségekről, az erdélyi történelem apró, rejtett és széles körben ismert eseményeiről írott verseit Kovács András Ferenc szerkesztésében adjuk ki, Somogyi Győző illusztrációival.

Az Edély Toll irodalmi és művelődési folyóirat 2009-2010 évfolyamaiban. Az Erdélyi Toll két évfolyamából válogatott gyermekirodalmi antológia egyaránt érdekes és értékes a kicsik, nagyobbak és a legnagyobbak — azaz a felnőttek — számára is.

Borsodi L. László: Szétszórt némaság című, nyolcadik kötetében olyan rövidprózák/prózaversek olvashatók, amelyek nemcsak alkotói, hanem levéltári munka eredményei is, amelyek egyszerre valós, vagyis a tapasztalati világban, a történelemben létezett személyek valódi történet(töredék)ei vagy fiktív világai, illetve a kettő rekvizitumainak ötvözetei. Ha az olvasónak nem teljesen ismeretlen Edgar Lee Masters: A Spoon River-i holtak című világhíres […]

Filip Florian 1968-ban született, és ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely még nagyon is emlékszik a diktatúrára, de már a szabad világban élte meg a felnőttkorát. Mint minden bagoly című kétszólamú regénye éppen ezt a kettősséget hozza játékba, hiszen a könyvben szereplő öregedő férfi az apja, a gyerekkorból már kilátszó, szeleburdi tanítvány az öccse lehetne. Ez a két […]

A kétezres évek második felében a közvéleményt erősen foglalkoztatta az akkor Magyarországon újdonságnak számító EMO-szubkultúra. Míg fiatalok ezrei jártak-keltek szemükbe fésült, feketére festett hajjal és fekete festékkel kihúzott szemmel, a My Chemical Romance és a Tokio Hotel zenéjét hallgatva, a magyar média járványszerűen terjedő depresszióról, öngyilkossági kísérletekről, halálkultuszról, a szexuális identitás válságáról cikkezett. Guld Ádám […]

„Az én identitásának magától értetődő egységét három dolog bonthatja meg: az emigráció, az álom és az irodalom.” Hajdú Farkas-Zoltán a -né című sorozatának (A homályban maradás ösztöne, illetve Békebeli 1913 után) most harmadik kötetével jelentkezik, hogy a korábban is feltett kérdéseire újabb válaszlehetőségeket keressen. Ami azonban eddig idegenek levelezése, újságcikkek mögé rejtett játék, találóskérdés volt, […]

Kötetünkben először olvashatók magyar fordításban Paul Celan román nyelven írott versei. A szövegeket Jánk Károly költő fordította magyarra és Bartha Beatrix illusztrálta.

Reményik Sándornak A mûhelybõl címû, 1924-ben megjelent kötete egy olyan verset is tartalmaz (Azt mondják… a címe), amelynek címe alatt egy név van ajánlásul: „Weress Margitnak”. A versolvasó ilyen nagy idõtávolból általában átsiklik az ilyesfajta dedikációkon, pedig ez esetben mögötte egy gazdag élet, egy érdekes személyiség rejtõzik. Hogy ki õ – erre derül fény ebbõl […]

Az Élő Várad mozgalom alkotó tagjainak közös kötete, versekkel, prózákkal.