Vitorla-ének – Fiatal költők antológiája „újratöltve” 1967–2017

Az „újratöltött” Vitorla-ének nem kíván szokványos emlékkönyv lenni. Eredeti formájában újraközli ugyan a bukaresti Ifjúsági Könyvkiadónál 1967-ben megjelent antológia teljes szövegét – beleértve Lászlóffy Aladár szerkesztõi bevezetõjét és a szerzõket ismertetõ életrajzi adatokat is –, de egyszersmind továbbköveti az ötven évvel ezelõtti szerzõk életpályáját, munkásságát, és – ahol ez lehetséges – jellegzetes mutatványt kínál fel […]

Takázás

Nyelvvédelmi szakcikkek, publicisztikák a Partiumi keresztény Egyetemen tanító, temesvári egyetemi tanár írásai

Űrbálna

Szonett, sírvers, hexameter? Limerick, portré, elégia, óda? Nem gond, megoldjuk! Csak most, csak önnek, friss, ropogós helyszíni versek! A formátum Karácsonyi Zsolt találmánya, a szerzők fiatal szellemű kortárs költők, a verseket ihlető alanyok a Kolozsvári Magyar Napok Bulgakov Caféban időző, merész résztvevői, akik belementek a játékba, és hajlandóak voltak egy-egy költő elé múzsának odaülni. Hogy milyen […]

Az én Erdélyem

Szerencsés korban élünk, amely kedvez az ismeretszerzésnek. A legkülönfélébb módszerek, kérdések és elméletek vezérlik kutatásainkat, és megtanítanak arra, hogy miként keressük meg az ezerarcú igazságot. Lehet, hogy ez a túlságosan is széles választék csapdákat rejt, és megvan az a kellemetlen tulajdonsága, hogy nyugtalanságot kelt azoknak a történészeknek a körében, akik a kényelmes évszázados bizonyosságokhoz szoktak. […]

A Fehér-patak útja

Kozma Mária új regénye önéletrajzi elemekkel átitatott eseménysor Székelyföld történetébe ágyazva. A kerettörténet szerint az első személyben mesélő csíki narrátor-könyvtárosnak a gyergyói unokatestvére, a papírmérnök családregényt írt. Ezt a családregényt olvassa – rokonként és könyvtárosként – és magyarázza „az olvasó”, akinek ennek során neki magának is felelevenednek a családi szálak, kötelékek és nem utolsósorban saját […]

Hoztam, kaptam, átszabtam

Ez a kötet, mely harminchat beszélgetés anyagát tartalmazza, szerteágazó témákon keresztül azzal az alapvető kérdéssel foglalkozik, hogy gyerekkori tapasztalataink miként alakítják felnőttéletünket, kapcsolatainkat, és milyen lehetőségeink vannak, ha változtatni szeretnénk a rossz beidegződéseken.

Az 1918-as nagy egyesülés

Lucian Boia az idén évszázados múltra visszatekintő modern román állam megalakulásának körülményeire világít rá úgy, hogy tágabb – európai, sőt világpolitikai – értelmezési mezőben értékeli a kor eseményeit, az azok közötti összefüggéseket. „A teljes és állandó egység gondolata későbbi keletkezésű. A nemzeti kommunizmus tanította meg a románokat így gondolkodni a múltjukról, és ez az ideológia […]

A moldvai magyar tájnyelv szótára (I.2-II. kötet)

A moldvai magyar tájnyelv szótára jórészt abból a nyelvi anyagból készült, amelyet kiterjedt nyelvföldrajzi kutatásaik során a kolozsvári nyelvészek és néprajzkutatók jegyeztek le a század közepén. Az 1949–1962 közötti gyűjtések tetemes nyelvi anyaga közben egyre gyarapodott az újabb kutatásokkal és publikációkkal, egyre több lett a tanszéki archívumban őrzött cédula és szöveg. Ennek a tájnyelvnek a […]

Szenvedélyem, Isten

„Elégedettség, boldogság, öröm… John Piper szerint a boldogságra törekvés Istennel kapcsolatban nem csak lehetséges, hanem fundamentális jelentőségű. Szenvedélyem, Isten című műve drámai módon rengeti meg az Istennel kapcsolatos hagyományos perspektívánkat. Piper feltárja, hogy valójában nem kell választanunk a Krisztust követő életben a kötelesség és az öröm között. Az a megelégedettség, amire a keresztény hedonista törekszik, […]

A kolozsmonostori konvent fejedelemség kori jegyzőkönyvei I. 1326-1590

Ismeretes, hogy a nagymértékű háborús pusztítás továbbá az államszervezet középkorias jellege következtében a kora újkori Erdély történetének forrásadottságai, a Magyar Királyságéhoz képest is igen mostohák. A fejedelmi levéltár nagyrészt elpusztult, illetve csak töredékei maradtak fent szétszórva többnyire a hiteleshelyi levéltárakban, a váradi káptalan gazdag anyaga pedig a vár török kézre kerülése után semmisült meg. E […]

Bizony, csoda!

Bethlen Anikó sokszor finomkodó, máskor nyers, szókimindó igazságait olvasva érthetjük meg, mit jelentett a 20. században, főleg annak második felében grófnak lenni, s ezt a születéssel kapott státust úgy megélni az ellenséges viszonyok között, hogy közben meg ne hasonuljon, hogyan lehet a lehetetlen határán is bekapcsolódni a világ mindennapi mozgásába, méltósággal, de határozottan irányítani a […]