A kötetben közölt írások kérdései elsősorban a kortárs irodalom jelenségeire, a művészi világértelmezés lehetséges formáira és eszközeire – főképp a fikció és valóságábrázolás viszonya tekintetében –, az irodalmi művek által közvetített másságképekre, valamint az irodalom és a filmművészet közötti kapcsolatra vonatkoznak.

A koronavírus-járvány miatti bezártság idején, 2021 tavaszán Király László diktafonra mondta teljes költői életművét. A versek rögzítése közben Király Zoltánnak az az ötlete támadt, hogy jó lenne egy hosszú beszélgetés is a költővel, kontextusba helyezendő a verseket. Örömmel mondtam igent a felkérésre, mert meggyőződésem, hogy egy efféle „költői önéletrajz” igenis segítheti a boldog posteritas értelmezői […]

A kötet a metaforikus nyelvet vizsgálja a kognitív metaforaelmélet keretében, az idő képét kutatva az angol, finn és a magyar nyelvben, pontosabban azt, hogy az idő hogyan jelenik meg metaforikus összefüggésben, cselekvő lényként. A fogalmi metaforák azt mutatják, hogy nehéz az időről beszélni anélkül, hogy kézzelfogható dologhoz kapcsolnánk. Az idő különböző fogalmakkal hozható kapcsolatba metaforikus […]

„Gyerekkoromban azt hitték rólam, hogy az erdélyi magyar irodalom tudora leszek, aztán az 1980-as évek második felében, amikor a Romániából Magyarországra települők és menekülők az erdélyi magyarság ügyét folyamatosan napirenden tartották, tudatosan fordultam a csehszlovákiai magyarok akkor még ritkábban kutatott története felé; könyveim többsége erről, főleg a két világháború közötti korszakról szól. Több évtizedes szünet […]

“Arrafele tartunk, ahol a hang az új fény, / a gondolat megreked, és új értelmet kap / a dolgok mélysége.” Ki vagyunk szolgáltatva a világ történéseinek, és szinte semmit nem látunk egészében. Az információ korában a félreinformálás és a manipuláció üli iszonyú torát. A szorongás globális: „rettegünk a patakparti kőtől / de azért felfordítjuk…” Nagy […]

Mindnyájunkat kísért a sohasemvolt karácsony szelleme…„Ha a karácsony története valamiről biztosan árulkodik, akkor az az, hogy az emberek folyamatosan »ősi« hagyományokat találnak ki” – írja Nick Page, aki ezúttal alaposan beletúr egy tele szánkó ünnepi fake news-ba, amelyeket évről évre keringetünk… a nem kívánt ajándékokkal együtt.Egy része történelmi („a keresztények »elcsórták« a karácsony dátumát egy […]

A nagy sikernek örvendő útikalauz, a Zsebre szabott Marosvásárhely román nyelvű kiadása. (Cartea conține o scurtă introducere și sfaturi de utilizare, după care sunt prezentate datele geografice ale orașului, urmate de o prezentare a istoriei de la începuturi până în prezent. Ghidul propiu zis conține prezentarea a 120 de obiective propuse a se vizita, grupate […]

Ízlelgessük magunkban a mondatot: Borsodi L. László, a zsoltárköltő. Hogy van-e helye ilyen mondatnak a 21. századi magyar költészetben, nem tudom. Azt azonban igen, Te fordítsd el című – a szerző korábbi verseskönyveivel, a Szétszórt némasággal és az Estére megöregszel cíművel immár trilógiává bővülő – kötetében Borsodi L. László a legkétségbeesettebb, a legdühösebb, a legmegengedőbb, […]

Érezte ön valaha úgy, hogy ha nem mondja ki az épp eszébe jutott szójátékot, megbolondul? Nos, itt egy kék színekben ragyogó könyvtárgy, melyből az érdeklődő megtudhatja, milyen az, amikor valaki szóviccben nem ismer tréfát. Drăgan-Chirilă Diána új utakon járó illusztrációi kíséretében segítséget nyújtanak felfedezéseinkben Tintapacák, Kissróf Mester, a vízipálmadár, egy pepita hettita lovag, egy nett […]

Ha az ember lánya spórolt pénzét összegyűjtve egyirányú repülőjegyet vált Mexikóba, majd onnan is továbbmegy – tovább és egyre csak tovább –, biztos lehet benne, hogy ezer meg ezer kis elbeszélés témájába botlik az úton. Világvégi motelben, kamionban, sátorban és fizetős vécében alszik. Belize-i rasztakunyhóban főzi a banánlevest, pótszülőkre lel Peruban, katonákkal felesel az indiai […]

A kéziratos levél az emberi kommunikáció történetének szerves tartozéka volt. Elterjedése összefügg a migráció és az utazás tömegessé válásával, az információéhség kialakulásával, valamint a közlekedés tökéletesedésével, a postaszolgálat intézményesülésével, az alfabetizáció elterjedésével. Virágkora a 18., a 19., valamint a 20. század, különösen a két világháború korszaka. A távbeszélés technikai kiépülése az utolsó években-évtizedekben teljesen kiszorította. […]

Örökérvényűbb lesz-e egy vers, ha törlünk belőle címzést, ajánlást, datálást? Lehet-e egy alkalmi vers jó, szép, sőt: nagyvers? S vajon mennyire „gyanús” ma, a XXI. század elején egy olyan verseskötet, ami csupa alkalmi (tehát a keletkezés körülményeit egyáltalán nem titkoló) verset tartalmaz? Tudjuk az irodalomtörténetből, hogy Arany Jánosra is nagy hatással voltak Csokonai alkalmi versei […]

Fémkelet legszigorúbban őrzött börtönéből megszökik a műkincsrabló Bajszos Béka. Egy betörésbiztos irodából eltűnik a főváros, Metalit pótolhatatlan kulcsa. Az ügyben nyomozó Somát pedig elnyeli egy hegyetlen hegy. Tolvaj, kulcs és kalandorjeti felkutatására Tatumbó rejtész indul, mégpedig nem is akárhova: egyenesen a gépváros feltérképezetlen gyomrába. Így kezdődik Soma második fémkeleti története, melyben a hősök egyre mélyebb […]

A román kisebbség helyzete Észak-Erdélyben (1940-1944) Milyen értelemben tekinthető egy „párnak” Iuliu Hossu görögkatolikus és Márton Áron római katolikus püspök? Ki volt Popoff Mihály, illetve mi volt egyáltalán a magyar ortodox egyház? Igaz-e, hogy a bécsi döntés után „ejtőernyősök” árasztották el Észak-Erdélyt? Ha a törvény megengedte, miért nem alapíthattak iskolákat a román egyházak? Lehetett-e valaki […]

Ulysses/Odüsszeusz figurája az otthonosságra vágyó örök utazó kulcsfontosságú emberi tapasztalatvilágát jeleníti meg. Ilarie Voronca (1903-1946) román szürrealista költő Ulyssese a korszellem részeként mutatja meg az állandó tévelygésben-keresésben-utazásban lévő modern embert. A poéma összegzi a költő életének addigi tapasztalatait, városi és vidéki tájakat, személyes és közösségi élményeket egyaránt megjelenít, és mindezt a költő védjegyévé vált, sűrű […]

A versírás „állandó vakrepülés, állandó ugrás az ismeretlenbe” mondja Térey János, vagyis a költő olyan ejtőernyős (vigyük tovább: bungee jumpingozó), aki senki által nem kényszerítve felmegy a magasba, ahonnan aztán a mélybe dobja magát, miközben egy hirtelen metszéssel elvágja maga mögött a tartókötelet. Ebben az önként vállalt vakrepülésben igazi zsigeri érintettséget, bensőséges, mélyről jövő kapcsolatot […]

Bakos Áron azt a kérdést veti fel, hogy a 20. századi történelem milyen mértékben és formában szólt bele az egyének, a családok, a kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után. Az aranyosvidéki beszélgetőtársait hallgatva arra figyel fel, hogy a történelem elválaszthatatlanul kötődik a tájhoz és a környezethez, a tárgyakhoz, az emberekhez. És amit […]

Arev, a rózsarigó nagy fába vágta a csőrét: az otthonát nyújtó, örökké bánatos bronzszobor arcára szeretne végre mosolyt csalni. A szobrot Komitászról mintázták, a világhírű örmény zeneszerzőről, akinek tragikus sorsa szorosan összefonódik népével. Kiss Lehel meseregénye múltról és szárnyra kapó, lankadatlan reménységről szól. Valós örmény tájakon repít át, amelyek Maros Krisztina csodaszép rajzaiban elevenednek meg.