Barabás Olga nehéz feladatra vállalkozott, amikor az igen gazdag alkotói – történészi, szépírói és műfordítói – múltat, egy hatalmas kultúrtörténeti ismerethalmazt magáénak tudó Sebestyén Mihállyal ült le beszélgetni, egyfajta életinterjút készíteni. Természetesen, ismervén alanya sokoldalú tájékozottságát, felkészült a feladatra, így aztán beszélgetésükből egy majdnem teljes élet képe kerekedett ki, annak minden jellegzetességével, rendhagyó árnyalataival együtt. […]

A Farkashab műfaját a szerző archív naplóként nevezi meg. Az énelbeszélőben az emlékek újraélése az önmagával való szembenézést, a múlt árnyaival, démonaival való harcot váltja ki. Kitörési kísérleteiben mindig az általa jól bejárt/belakott perifériára vetődik vissza, mintha erre ítélné a karma, illetve a család és a társadalom.

Ildi megint beletrafál: ahogy már nem először, legújabb könyvében is meg tudja ragadni a hétköznapiban a különlegest. Hiszen miközben folydogál – mit folydogál, száguld, rohan! – az életünk, zajlik körülöttünk a világ is. Sírunk, nevetünk, küszködünk, örülünk, egyszer csak felpillantunk a munkából, a háztartásból, a gyereknevelésből, a monoton mindennapokból –, és kiderül, a gyerekek felnőttek, […]