Anyák, nagyik és más szent őrültek

Ildi megint beletrafál: ahogy már nem először, legújabb könyvében is meg tudja ragadni a hétköznapiban a különlegest. Hiszen miközben folydogál – mit folydogál, száguld, rohan! – az életünk, zajlik körülöttünk a világ is. Sírunk, nevetünk, küszködünk, örülünk, egyszer csak felpillantunk a munkából, a háztartásból, a gyereknevelésből, a monoton mindennapokból –, és kiderül, a gyerekek felnőttek, az unokák iskolába mennek, férjünk halántéka deresedik – és még mindig mi, nők oldjuk meg a legkacifántosabb helyzeteket is a rajongva szeretett családunkban. A kulcsszó a tizenkettedik V. Kulcsár-könyvben is a szeretet – talán emiatt van, hogy mosolygunk ugyan, de szinte mindegyik történet végére elfutja a szemünket a könny.

Erdélyi Z. Ágnes





További hasonló könyvek


Lélekporc

Szeretek játszani, de csak úgy, ha a játék komolyan vehető. Mert más rétege van a nevetésnek, ha érzem mögötte, hogy sírhatnék is, te itt leszel. Enélkül a játék csak felület marad, amiben elveszünk. Imola versei játszani hívnak, és megyek, mert a szavak játékában tapintható mindaz, amit azok valóságához keresek. Hogy a kín megszólítható, olyan természetesen, […]

Magány pergő errel

A Svájcban élő, sok nyelven beszélő, sok tájat bejárt Ilma Rakusa prózakötetében az otthontalan otthonosság tájképeit és jellemrajzait találjuk. Az Én-elbeszélő új meg új barátságokat köt, személyisége gazdagodik általuk, miközben a veleszületett, örök idegenség mindenkitől eltávolítja. Ez a távolság azonban elbeszélői perspektívát is jelent, amellyel kiváló megfigyelőképesség és finom irónia párosul.

Farkashab

A Farkashab műfaját a szerző archív naplóként nevezi meg. Az énelbeszélőben az emlékek újraélése az önmagával való szembenézést, a múlt árnyaival, démonaival való harcot váltja ki. Kitörési kísérleteiben mindig az általa jól bejárt/belakott perifériára vetődik vissza, mintha erre ítélné a karma, illetve a család és a társadalom.