CSINTALAN MÚZSA című művében a szerző a Világ Teremtését is újra meséli. Fontos helyet kap e világképben a nevetés istennője, a Csintalan Múzsa. Szávai szerint az „ismert” történelem nem a legjobban alakult a humor isteni jelenléte nélkül, ezért „auxiliár történelmeket” mesél. Történelmi szereplőket, „prototípusokat” vonultat fel Churchilltől Napóleonig, és persze az oly sokszor felsejlő „auxiliár […]

Alina Nelega dráma- és prózaíró regényének témája a két főszereplő közötti tiltott, mert természetellenesnek tartott szerelmi viszony, melynek ürügyén a szerző bemutatja a Ceaușescu-diktatúra utolsó évtizedét is. A szívszorító szerelmi történet kíméletlen szatírával párosul a kommunista rendszerről, amely a középkorban tartotta és évtizedekkel visszavetette a romániaiakat. Azon keresztül, amit a két értelmiségi nő 1989-ig átél, […]

Tankó Andrea nem mindennapi érzékenységgel beszél olyan, gyakran nehezen megközelíthető témákról, mint mélyszegénység, analfabetizmus vagy korai iskolaelhagyás, és az ezekből fakadó társadalmi kiszolgáltatottság és kirekesztés, a gyerekvállalás kérdése, abortusz, rasszizmus és előítéletek. Azaz a marginalizált roma közösségek hétköznapi megpróbáltatásairól Romániában.

A kötetben közölt írások kérdései elsősorban a kortárs irodalom jelenségeire, a művészi világértelmezés lehetséges formáira és eszközeire – főképp a fikció és valóságábrázolás viszonya tekintetében –, az irodalmi művek által közvetített másságképekre, valamint az irodalom és a filmművészet közötti kapcsolatra vonatkoznak.

„1948. június 12. Tegnap a nyolcadikból hármat letartóztattak. Mintha elnyelte volna őket a föld. Ma kettőt. Az egyik Mircea, a gimnázium kiválósága. Börtönbe kerül, és másnap a szokásos eljárások szerint egy orosz teherautó padlójára dobva kísérik át a városon. Példaként. Legyen előadás. Legyen cirkusz. Négy csőre töltött pisztoly az értékes fogásra irányul. A nép ellensége […]

Gáspárik a személyiség mélyére irányítja a figyelmet, az önvizsgálat, az önértékelés szükségességére, és ezzel felbecsülhetetlen szolgálatot tesz. A valós tehetség belső gátjairól beszélni: újdonság számba menő, fontos kísérlet. A küzdelem, amelyet az igazi tehetség magában-magával folytat – saját belső gátjaival küszködik – sosem veszti aktualitását. Az erről szóló fejezetek képezik a könyv gerincét. Ugyanakkor Gáspárik […]

Hamleti homlok és lelkület kívántatik az olvasótól is, ha együtt akarja olvasni az új Tompa Gábor-kötet gyilkos szatíráit a megrendítő gyászversekkel. Tudjuk jól, hogy már Shakespeare is „seprőjére szállt világrólˮ, „szűkkeblű időkrőlˮ beszél, de Hamlet – illetve kései követője, Tompa Gábor – legalább megpróbálja helyretolni a „kizökkent időtˮ. És mi, olvasók mindeközben mit teszünk? Még […]

A Magellán sarka versei kulturális utalásokkal gazdagon fűszerezett pszeudo-útleírások, egyúttal a történelem poros archívumaiban tett kitérők, nosztalgikus séták a művészet és az irodalom múltjában. A szerző itt egy olyan Európa erősen személyre szabott térképét építi fel, amelyet az önmegsemmisítés titkos törekvése kísért; halálimádó borzongásait veti papírra, a történelem pusztító erőinek megszállottja. A kötet 2014-ben elnyerte […]

Harsányi Zimra Nagyváradon született, még középiskolás, amikor deportálják, Auschwitzba, majd más lágerekbe kerül, ahol titokban naplót ír. A téboly hétköznapjai eredetileg a 60-as években jelent meg, mostani újrakiadása a holokauszt 80. évfordulójára készült az áldozatok emlékére. A később román, majd francia nyelven is több kötetet publikáló (Ana Novac néven is ismert) szerző hitelesen és sajátos […]

Ozsváth Zsuzsa második verseskötetének lapjain jelek, jelzések vezetik át az embert. Vagy valahova. Egy kicsit úgy, mint az erdőben: észre kell venni a jeleket a fákon. Akkor már a színük s a formájuk elárulja, hogy forráshoz vezet-e, vagy éppen várromhoz az az ösvény. Vagy sehova. Mert egyenesen a semmibe fut, akár az élet: egy utolsó […]

Villamosítás, modernizáció: történet a Nyárád-mentén (1945-1989) A jobbágyfalvi Sztrátya Domokos, a Nyárád felső folyásának vidékén egykor közismert villanyos jóval több volt adatközlőnél. Túl azon, hogy a maga és közössége életére reflektált, a kortársak, a falvak, a korszak kíváncsi megfigyelője is volt. Személyében egyfelől egy jobbágyfalvi gazdaemberrel, másfelől egy állami alkalmazottal, ezeken túl meg egy „álruhás” […]

A meditáció szó sokféle jelentésében használatos. Az eltérésektől függetlenül azonban, a meditáció leglényegesebb eleme minden hagyományban a szabadság felfedezése. Hogy mi is a szabadság valódi jelentése, azt rendkívül nehéz gyermekeinknek megtanítani, mivel gyakran azt az elképzelést akarjuk rájuk erőltetni, amit ez a fogalom számunkra jelent. A szabadságot mindenki önmaga kell, hogy felfedezze, és ez a […]

Vikár Béla (1859–1945) mintegy hat évtizeden keresztül munkálkodott több területen is. A nagyközönség leginkább népköltészeti alkotások gyűjtőjeként és a finn eposz, a Kalevala fordítójaként ismeri a nevét. Bár az etnográfus és fordító Vikárhoz kötődően még mindig akad kutatásra méltó részlet, az is világosan látszik, hogy a lapszerkesztés és az irodalomszervezés munkásságának legkevésbé ismert és kutatott […]

Cărtărescu ismét meglepte az olvasóit, csak míg korábban az epika burjánzó nyelve szó szerint magával sodort, most a minimalista versbeszéd megtorpanásra késztet, szinte ösztökélve bennünket, hogy a szerzővel együtt mi is végső számvetést készítsünk.Csupa szúrós halszálka-vers, Visky András hűséges és ihletett tolmácsolásában.

Dr. David Hawkins, akit Teréz anya és Dr. Wayne Dyer is méltatott az emberi elmével kapcsolatos korszakalkotó kutatásaiért és innovatív tanításaiért, teljesen új szintre emelte a spirituális igazság és a megvilágosodás megértését. Hawkins doktor, az ismert pszichiáter, orvos, kutató, spirituális tanító és előadó a Spirituális Kutatóintézet alapító igazgatója és az elkötelezett nondualitás útjának kidolgozója volt. […]

Ízlelgessük magunkban a mondatot: Borsodi L. László, a zsoltárköltő. Hogy van-e helye ilyen mondatnak a 21. századi magyar költészetben, nem tudom. Azt azonban igen, Te fordítsd el című – a szerző korábbi verseskönyveivel, a Szétszórt némasággal és az Estére megöregszel cíművel immár trilógiává bővülő – kötetében Borsodi L. László a legkétségbeesettebb, a legdühösebb, a legmegengedőbb, […]

A tanulmánykötet az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jakó Zsigmond Kutatóintézete és az HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete által 2022. november 10–11-én Budapesten – immár ötödik alkalommal – megrendezett Hivatalnok értelmiség a kora újkori Erdélyben és a Magyar Királyságban című konferencián elhangzott előadások zömének szerkesztett, esetenként jelentősen bővített változatait tartalmazza. A kiterjedt levéltári kutatásokon alapuló, többségükben erdélyi vonatkozású […]

„Lehet-e a jó kommunista egyszersmind jó erdélyi magyar?” Ezzel a kérdéssel záródik sorozatunk harmadik könyvének, Főcze János MADOSZ-monográfiájának hátlapszövege. Úgy tűnik, ez a tizedik kötet már címében is választ sugall a korábbi könyv nem kevéssé retorikus kérdésére. Bár Jordáky Lajos sosem volt MADOSZ-tag, világéletében azon a baloldali értékközösségen belül mozgott, amelyben a madoszosok is. Szociáldemokrata, […]