Hivatalnok értelmiség a kora újkori Erdélyben és Magyar Királyságban II.

A tanulmánykötet az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jakó Zsigmond Kutatóintézete és az HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete által 2022. november 10–11-én Budapesten – immár ötödik alkalommal – megrendezett Hivatalnok értelmiség a kora újkori Erdélyben és a Magyar Királyságban című konferencián elhangzott előadások zömének szerkesztett, esetenként jelentősen bővített változatait tartalmazza. A kiterjedt levéltári kutatásokon alapuló, többségükben erdélyi vonatkozású témákat tárgyaló írások a tágan értelmezett hivatalnok értelmiség összetett kérdéskörét széles skálán mozgó kutatási módszerek és szempontok érvényesítésével vizsgálják. Az egyéni életpályák bemutatása során rendszerint fény derül a vizsgált személyek tevékenysége színteréül szolgáló hivatalok működésének részleteire is.





További hasonló könyvek


Villanyos és közössége

Villamosítás, modernizáció: történet a Nyárád-mentén (1945-1989) A jobbágyfalvi Sztrátya Domokos, a Nyárád felső folyásának vidékén egykor közismert villanyos jóval több volt adatközlőnél. Túl azon, hogy a maga és közössége életére reflektált, a kortársak, a falvak, a korszak kíváncsi megfigyelője is volt. Személyében egyfelől egy jobbágyfalvi gazdaemberrel, másfelől egy állami alkalmazottal, ezeken túl meg egy „álruhás” […]

Certamen XI. Előadások A Magyar Tudomány Napján az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. Szakosztályában

A CERTAMEN XI. kötete – tudományos vitákra is utalva – több diszciplínához tartozó kutatások dinamikus képét, jelen és múlt, végek és központ(ok) sokféle összefüggését mutatja. Első része a kortárs színházi kommunikáció egy újításának bemutatására, mai prózák (Sofi Oksanen-, Tolnai Ottó-, Háy János-, Tompa Andrea-regények), 19. századi női szerzők (többek között az Erdélyi Múzeum-Egyesület jótevőjeként ismert […]

Kolozsvár várospolitikája 1886-1918

Kolozsvár dualizmuskori története egy fejlődő, de különféle problémákkal terhes város képét mutatja, ezzel viszont nem volt egyedül, általánosan jellemezhető ilyenformán minden magyarországi város a korszakban. A fejlődés elkerülhetetlen volt, tettek érte, volt saját lendülete és logikája, s a közérdek konszenzusa kollektív igyekezetet szült, de ez nem zárta ki sem a helyi szinten specifikusan fakadó konfliktusok […]