Erdély fejedelmei



A kötet a 16-17. században, Erdély önálló államiságának kezdetétől (1571) annak megszűnéséig (1690/1691) terjedően uralkodó fejedelmek életpályáját mutatja be gazdag képanyaggal. Szerzője, Oborni Teréz különös hangsúlyt fektetett arra, hogy az egyes személyek sorsáról fellelhető korabeli források közül a legizgalmasabbakat kiválogatva, ezek révén még közelebbről láttassa az Olvasókkal a „másik magyar haza”, az Erdélyi Fejedelemség szorított helyzetét, a fejedelmek küzdelmes életét, a vállaikra nehezedő országos súlyokat és emberi vívódásaikat egyaránt.
Az Iskola Alapítvány és a Magyar Nemzeti Levéltár által 2020-ban kiadott Erdély – 1000 év öröksége című kötetnek mintegy folytatása könyvünk, hiszen az ezer év történetéből a fejedelmek egyéni életútjain keresztül olyan közel másfél évszázadot mutat be részletesen, amely a hajdani keleti országrésznek és az egész magyarságnak, a sorscsapások ellenére is egyik legfényesebb korszaka volt.





További hasonló könyvek


Volt egyszer egy háború

Én is betöltöttem a 18. életévemet, mint mindenki más, aki bevonul a hadseregbe. 1942-t írunk, szeptember elsejét, én pedig a II. világháború kellős közepén találtam magam…, mondjuk mindig is az volt az álmom, hogy katona legyek és szolgáljam a hazámat. Most lehet, hogy morbidan hangzik, de kíváncsi vagyok, hogy milyen érzés emberre lőni, kíváncsi vagyok […]

Míves famunkák Erdélyben

Elképesztően nagyszámú és ismeretlen a XV-XVI. századi erdélyi festett-faragott famunkák szerencsés módon fennmaradt emlékanyaga, melyből eddig Magyarországon nem készült összefoglaló munka. A kötet szól a szakmának (építészek, művészettörténészek, restaurátorok, történészek és műemlék-helyreállításban résztvevők) mindenféleképpen, de pont úgy az érdeklődőknek vagy éppen a kirándulóknak is. A bevezető, a kutatástörténeti ismertető, valamint az előtanulmányok után szereplő adattárban […]

A magyar kisebbságek 100 éve

Az 1920-as trianoni békeszerződés következtében a magyarság mintegy harmada – összesen több mint 3 millió fő — az új Magyarországgal szomszédos országok állampolgára lett. Bár 1938 és 1941 között ez a helyzet módosult, 1945 után – apró eltéréssel – ismét az 1920-as határok álltak helyre. A magyarság jelentős része tehát immár több mint egy évszázada […]