Erdély fejedelmei

A kötet a 16-17. században, Erdély önálló államiságának kezdetétől (1571) annak megszűnéséig (1690/1691) terjedően uralkodó fejedelmek életpályáját mutatja be gazdag képanyaggal. Szerzője, Oborni Teréz különös hangsúlyt fektetett arra, hogy az egyes személyek sorsáról fellelhető korabeli források közül a legizgalmasabbakat kiválogatva, ezek révén még közelebbről láttassa az Olvasókkal a „másik magyar haza”, az Erdélyi Fejedelemség szorított helyzetét, a fejedelmek küzdelmes életét, a vállaikra nehezedő országos súlyokat és emberi vívódásaikat egyaránt.
Az Iskola Alapítvány és a Magyar Nemzeti Levéltár által 2020-ban kiadott Erdély – 1000 év öröksége című kötetnek mintegy folytatása könyvünk, hiszen az ezer év történetéből a fejedelmek egyéni életútjain keresztül olyan közel másfél évszázadot mutat be részletesen, amely a hajdani keleti országrésznek és az egész magyarságnak, a sorscsapások ellenére is egyik legfényesebb korszaka volt.





További hasonló könyvek


Míves famunkák Erdélyben

Elképesztően nagyszámú és ismeretlen a XV-XVI. századi erdélyi festett-faragott famunkák szerencsés módon fennmaradt emlékanyaga, melyből eddig Magyarországon nem készült összefoglaló munka. A kötet szól a szakmának (építészek, művészettörténészek, restaurátorok, történészek és műemlék-helyreállításban résztvevők) mindenféleképpen, de pont úgy az érdeklődőknek vagy éppen a kirándulóknak is. A bevezető, a kutatástörténeti ismertető, valamint az előtanulmányok után szereplő adattárban […]

Holnaptól tegnapig

Benedek Huszár Tibor hadapród háborús naplója. Az örökösök három generáción át őrizték gondosan az eredeti kéziratot, amely hadtörténi szempontból is hasznos információkat tartalmaz. A könyv célja megismertetni az olvasóval a második világháború egyik frontján (1944. szeptember–1945. augusztus között) zajló eseményeket, a kisbaconi Benedek család egyik tagjának élményein keresztül. A kézirat különlegessége továbbra az is, hogy […]

Újabb szemelvények Erdély történetéből

A szerző újabb tanulmánykötete előzőek folytatásának is tekinthető, hiszen az írások döntő többsége itt is Székelyföldről szól. Az erdélyi magyar történetírás helyzetét és elért eredményeit igyekszik kivetíteni, úgy, ahogyan azt az utóbbi időben látta. Több tanulmány, illetve előadás tárgya Marosvásárhely múltja. Ebben a témakörben foglalkozik a szabad királyi város kérdésével, a város jogszabályalkotó tevékenységével, a […]