Holnaptól tegnapig

Benedek Huszár Tibor hadapród háborús naplója. Az örökösök három generáción át őrizték gondosan az eredeti kéziratot, amely hadtörténi szempontból is hasznos információkat tartalmaz. A könyv célja megismertetni az olvasóval a második világháború egyik frontján (1944. szeptember–1945. augusztus között) zajló eseményeket, a kisbaconi Benedek család egyik tagjának élményein keresztül. A kézirat különlegessége továbbra az is, hogy nagyon pontosan, napról napra kalauzolja végig az olvasót a különböző helyszíneken, országrészeken, országokon ahol dúlt a háború. A kézirat szerzője fotókkal is dokumentálta a fentebb említett kor eseményeit, valamint térképeket és pontos adatokat vezetett arról, hogy kik tartoztak az ő századába, kik irányították őket. Emellett arról is készített feljegyzést, hogy lágerbe kerülésük során kikkel volt együtt szabadulásukig. A könyvben ezekből is kap ízelítőt az olvasó. Berekméri Árpád Róbert előtanulmánya és Király István utószava, mint tudományos kiegészítések alátámasztják az emlékiratot.





További hasonló könyvek


Erdély fejedelmei

A kötet a 16-17. században, Erdély önálló államiságának kezdetétől (1571) annak megszűnéséig (1690/1691) terjedően uralkodó fejedelmek életpályáját mutatja be gazdag képanyaggal. Szerzője, Oborni Teréz különös hangsúlyt fektetett arra, hogy az egyes személyek sorsáról fellelhető korabeli források közül a legizgalmasabbakat kiválogatva, ezek révén még közelebbről láttassa az Olvasókkal a „másik magyar haza”, az Erdélyi Fejedelemség szorított […]

A magyar kisebbságek 100 éve

Az 1920-as trianoni békeszerződés következtében a magyarság mintegy harmada – összesen több mint 3 millió fő — az új Magyarországgal szomszédos országok állampolgára lett. Bár 1938 és 1941 között ez a helyzet módosult, 1945 után – apró eltéréssel – ismét az 1920-as határok álltak helyre. A magyarság jelentős része tehát immár több mint egy évszázada […]

Újabb szemelvények Erdély történetéből

A szerző újabb tanulmánykötete előzőek folytatásának is tekinthető, hiszen az írások döntő többsége itt is Székelyföldről szól. Az erdélyi magyar történetírás helyzetét és elért eredményeit igyekszik kivetíteni, úgy, ahogyan azt az utóbbi időben látta. Több tanulmány, illetve előadás tárgya Marosvásárhely múltja. Ebben a témakörben foglalkozik a szabad királyi város kérdésével, a város jogszabályalkotó tevékenységével, a […]