November 10, 2022

Székely János levelei a könyvvásáron

Székely János 30 címmel nyílt kiállítás a 28. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár keretében, a legnagyobb „elfeledett” író, költő szerkesztői leveleiből.

Szabó Róbert Csaba, a Látó főszerkesztő-helyettese a lapelőd Igaz Szó levelezését egy csőtörés alkalmával találta meg a Látó pincéjének egy eldugott zugában. A kimenő szerkesztői leveleket ugyanis két példányban gépelték le, egyiket megkapta a szerző, a másik maradt az archívumban. Most utóbbi, idézőjeles levelek egy része kerül az érdeklődők elé, az úgynevezett kötelespéldányok ugyanis „igazi” levélként függenek a falon. Ezek a levelek egyébként, amint az „ősbemutatón” elhangzott, egy erdélyi irodalmi múzeumban kellene helyet kapjanak, ahogy a lassan elkallódó szerzői hagyatékok is.

A 28. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron mintegy kéttucatnyi olyan levél tekinthető meg, melyeket Székely János olyan szerzőknek írt, akiknek művei mára már az iskola tananyag részévé váltak. Többek között Hervay Gizellának, Farkas Árpádnak, Markó Bélának vagy épp Szőcs Gézának címzett „leveleket” olvashatunk. Nem mondhatjuk, hogy egy látványos kiállítás ez, ám hangsúlyoznunk kell, hogy tartalmilag annál jelentősebb.

A közszemlére tett „levelek” mindenike ugyanis kortörténet a javából. Amennyiben picit is ismerős az 1960 és 1989 közötti időszak, Székely János irodalmi munkásságának a tanulmányozása nélkül is lenyűgöző az, ahogyan barátságosan, diplomatikusan és nem egyszer kíméletlen kritikai vénával javasol javítást vagy épp kerek-perec leírja, hogy egy adott vers miért nem közölhető.

De ugyanígy lenyűgöző az is, ahogyan győzködi a költészet feladásával őt „fenyegető” fiatal Szőcs Gézát arról, hogy nagy tisztelője, vagy arról ír Markó Bélának, hogy „ne válassza soha a könnyebbik utat” és „még sokra viheti költőként”. 

Markó Béla egyébként 1976 és 1989 között egy szerkesztőségi szobában dolgozott Székely Jánossal, akit a „huszadik század egyik legjelentősebb erdélyi írójának” tart.

A kiállítás külön ínyencsége az a „levél” amelyben Gagarin űrutazása után rendel verset „az Igaz Szó szerkesztőségének legnagyobb levelezője”. A verset 1961-ben meg is kapja Veress Zoltántól.

November 18, 2023

Vida Gábor kapta az Év Szerzője-díjat a vásárhelyi könyvvásáron

Vida Gábor kapta az Év szerzője-díjat a 29. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron a Magvető Kiadónál idén tavasszal megjelent Senkiháza című kötetéért. A szerző a Gyarmathy János szobrászművész által készített kisplasztikát és a Communitas Alapítvány jovóltából 1 000 eurónak megfelelő pénzjutalmat vehette át a vásár november 17-i gáláján.  „Vida Gábor az egyik legjobb kortárs magyar író. Fontos […]

November 16, 2023

„Megtörtént dolgokról tudunk-e értelmesen beszélni” – interjú Vida Gáborral

Vida Gábor Senkiháza című, az 1936 és 1946 közötti időszakban játszódó, idén tavasszal megjelent új regénye, ahogy a szerzőtől megszokhattuk, egy ízig-vérig Erdély-történet, amelyben van szerelmi bánat, etnikumok együttélése, realitás és fikció. Az Erdélyi lektűr – amint az alcím jelzi – legszívesebben a természetet járó írójával a regénye születéstörténetéről beszélgettünk. A Senkiháza eseményeinek egyik fő […]

November 16, 2023

Olvasójáték: a könyvről való párbeszéd lehetősége

Jubileumi kiadásához érkezett idén a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár olvasásnépszerűsítő játéka. Az Olvasd el, és játssz velünk! már a kezdetekben „közvetítő szerepre” vállalkozott: megteremteni a könyvről való párbeszéd lehetőségét író és olvasó között. Az adhatás gyönyörűsége az, ami ennek a munkának a szépsége – mondja Makkai Kinga, az olvasójáték főszervezője. Vele beszélgettünk. Ha leltárt kellene készíts […]