November 15, 2021

Műfordító tükrében a Ferrante-láz (és fordítva)

Elena Ferrante-t már nem kell bemutatni a nagyközönségnek, mégis teljes titok fedi a kilétét. Igazából csak annyit tudhatunk róla, hogy Nápolyban született, és regényei már meghódították az egész világot. Király Kinga Júlia író, műfordító, dramaturg már a negyedik magyar hangja az olasz szerzőnek. Erről, és magáról a Ferrante-jelenségről beszélgetett Király Kinga Júlia és Vallasek Júlia műfordító a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár keretén belül.

Király Kinga Júlia Nápoly-rajongó révén rengeteg onnan származó regényt olvasott már, a Ferrante-könyvek viszont sokáig, épp a népszerűségük miatt, elkerülték a figyelmét. Egyszer azonban, kifogyva az olvasnivalóból, belefogott a szerző tetralógiájának első kötetébe, és teljesen elragadta. Nem telt el ettől a kijelentéstől nagyon sok idő addig, hogy felkérést kapjon a Felnőttek hazug életének fordítására.

Balról: Király Kinga Júlia és Vallasek Júlia

Az olasz szerző attól olyan megragadó, Király Kinga Júlia szerint, hogy nem a személyét helyezi az olvasók elé, hanem kizárólag a műveit, ami nagyon ritka ebben a rendezvénycentrikus világban. Nem is szeretné megtudni, hogy igazán ki ő, nem szeretne esetleg csalódni. De nem csak ez a titok teszi naggyá azonban ezeket a regényeket. Történetei, bár női sorsokat állítanak előtérbe, soha nem önmagukban szerepelnek, hanem valamilyen társadalmilag érzékeny téma köré szövi azokat. Továbbá hatalmas történelmi tablókat jelenít meg, erős politikai, társadalmi, gazdasági háttérrel. Éppen ezért is lehet az, hogy Ferrantét nagyon sok férfi olvassa és szereti.

Vallasek Júlia

Másrészt, a szereplőábrázolásai is nagyon emberiek. Király Kinga Júlia szerint elképesztően szerethetőek a női karakterek. A szereplők banalitásai is nagyon közeliek tudnak lenni. Például, Ferrante végigviszi a szereplőivel azokat a kínos párbeszédeket is, amiket mi már a valóságban nem mindig folytatnánk. De ő vállalja az esendőséget. Szintén fontos szerepet kap a barátság ábrázolása is nála. A Nápolyi regényekben két nő életét és barátságát építi fel, amelyben egymást váltja az összefonódás és eltávolodás. Magunkra ismerhetünk benne, hogy mi az, amit a barátainknak el kell viselniük miattunk és fordítva. Szinte nem is valószerű ez az ábrázolás, de közben igazából ez történik naponta, hogy bántjuk egymást. Nem feltétlenül szándékosságból, de ezt tesszük. Ugyanakkor arra is rávilágít, hogy az egymást érő életvezetési tanácsok nem mindig válnak be a mi életünkben, akkor sem ha a másikéban bejött.

Ahhoz, hogy a Ferrante-láz létrejöjjön, nem lett volna elég az, hogy megszülessenek ezek a regények. Kellett egy angol nyelvű műfordító, Ann Goldstein, és az angolszász közegben való siker. Hiszen ez hatott vissza az olasz közönségre a későbbiekben. Már-már szerzőpárosként beszélhetünk róluk, mert Ann Goldsteinnek kiemelkedő szerepe van abban, hogy Ferrante sikeres szerzővé vált. Emellett pedig ott van még a Ferrante Fever című dokumentumfilm is, amelyben többek között Hillary Clinton is rajongását fejezi ki az író művei iránt.

Azért is fontos Ferrante sikeréről beszélni, mert általa több más íróra is rákerült a reflektorfény. A világ elkezdett odafigyelni az olasz kortárs női szerzőkre. Ennek köszönhető az is, hogy a magyar nyelvterületen ma több olasz női szerző művét is olvashajuk.

Király Kinga Júlia

Ezt pedig Ferrante valamilyen szinten tudatosan indította el. Nem azt mondja, hogy minden női szerzőt dicsérni kell, hanem azt hogy nem kell őket lehúzni. Nagyon szolidáris a női szerzőkkel, és ezt nem aktivista szinten szajkózza, hanem szeretetteljességel és bizalommal.

Vallasek Júlia talán jogosan tette fel a kérdést, hogy nem lehet-e rossz hatással az írói pályára ez a nagy szenzáció, ami most körülötte lebeg. Hiszen majdnem minden könyvét megfilmesítették, vagy a közeljövőben kerül képernyőkre. Király Kinga Júlia pozitívan áll ehhez a kérdéshez. Felidézi a szerző Marina Abramoviccal folytatott levelezését. Szerinte abban egy nagyon magányos ember tárulkozik ki. És a magány egy jó hajtóerő lehet egy újabb regény megírásához.

A beszélgetésen szó volt arról is, hogy a fordítónak a szerző neve mellett van-e a helye a könyvben. Király Kinga Júlia szerint nagyon fontos, hogy a fordító nevét ismerjék, hiszen nagyon sok munkája van abban az adott könyvben, az emberek mégis hajlamosak elfelejteni, láthatatlanként nézni rájuk. Viszont abban nem biztos, hogy a fordító egyenértékű lenne a szerzővel.

A Király Kinga Júlia által fordított Véletlen találatok című kötet azokat a tárcanovellákat tartalmazza, amelyek 2018-ban egy éven át hetente jelentek meg a The Guardian hasábjain. A könyv magyarul a Park Kiadó gondozásában jelent meg.

Szabó Eszter

November 14, 2021

A közös kiadások menthetik meg a kis kiadókat

Az írott kultúra csupán eladásból jelenleg fenntarthatatlan, de kiutat jelenthet, ha a könyvek közös kiadásban, magyarországi és erdélyi kiadók partnerségében kerülnek az olvasók elé. Ez volt a végkövetkeztetése a 27. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron zajló Van-e határ, hol a határ? A közös kiadások esélyei és sorsa című beszélgetésnek, amelyen Balogh Endre, Gálfalvi Ágnes és ifj. Király […]

November 14, 2021

Új idők új dalai az irodalmi lapoknál

„Cenzúra nincs, de a hatalom egész érdekesen tud megnyilvánulni” – ezzel a kijelentéssel indult a főszerkesztők kerekasztala a 27. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron. Egy asztalnál Szűcs László az Újvárad, Zsidó Ferenc a Székelyföld, Karácsonyi Zsolt a Helikon és Vida Gábor a Látó szépirodalmi folyóirat képviseletében. A cenzúra létének vagy nem létének, a hatalom befolyásának kézzelfogható mesterpéldájaként […]

November 14, 2021

Vásárhely fölött az ég

Marosvásárhely, az irodalom bölcső-városa címmel szerveztek beszélgetést a könyvvásáron, azzal a céllal, hogy bemutassák Marosvásárhely irodalmi vonatkozásainak pozícióját és jelenlegi helyzetét. A meghívottak Demény Péter, Káli István, Király Kinga Júlia, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Markó Béla, Szabó Róbert Csaba és Vida Gábor voltak. A beszélgetést pedig Mészáros Sándor moderálta. Elsősorban talán pozícionálni kellene Marosvásárhelyt. […]