Újabb Alkalmi

Örökérvényűbb lesz-e egy vers, ha törlünk belőle címzést, ajánlást, datálást? Lehet-e egy alkalmi vers jó, szép, sőt: nagyvers? S vajon mennyire „gyanús” ma, a XXI. század elején egy olyan verseskötet, ami csupa alkalmi (tehát a keletkezés körülményeit egyáltalán nem titkoló) verset tartalmaz? Tudjuk az irodalomtörténetből, hogy Arany Jánosra is nagy hatással voltak Csokonai alkalmi versei (az Arany-életműben is vannak „alkalmatosságra írott versekˮ), manapság viszont mintha szégyellnék a költők az ilyen típusú verseiket, vagy ha be is válogatják azokat az ún. komoly, „ihletettˮ darabok közé, igyekeznek minél kevesebb alkalmi verssel az olvasó színe elé állni. 2016-ban jelent meg Lövétei Lázár László Alkalmi című kötete, amivel a szerző megpróbálta visszaperelni a „polgárjogotˮ az alkalom szülte verseknek Újabb Alkalmi című kötetét ugyanaz a tematikai és formai gazdagság jellemzi, mint az első kötetet – hogy lesz-e értelme Lövétei kísérletének, azt majd az idő dönti el.





További hasonló könyvek


Mintha mi sem történt volna

Alina Nelega dráma- és prózaíró regényének témája a két főszereplő közötti tiltott, mert természetellenesnek tartott szerelmi viszony, melynek ürügyén a szerző bemutatja a Ceaușescu-diktatúra utolsó évtizedét is. A szívszorító szerelmi történet kíméletlen szatírával párosul a kommunista rendszerről, amely a középkorban tartotta és évtizedekkel visszavetette a romániaiakat. Azon keresztül, amit a két értelmiségi nő 1989-ig átél, […]

Próbaélet

A versírás „állandó vakrepülés, állandó ugrás az ismeretlenbe” mondja Térey János, vagyis a költő olyan ejtőernyős (vigyük tovább: bungee jumpingozó), aki senki által nem kényszerítve felmegy a magasba, ahonnan aztán a mélybe dobja magát, miközben egy hirtelen metszéssel elvágja maga mögött a tartókötelet. Ebben az önként vállalt vakrepülésben igazi zsigeri érintettséget, bensőséges, mélyről jövő kapcsolatot […]

A legkönnyebb igazat mondani

A koronavírus-járvány miatti bezártság idején, 2021 tavaszán Király László diktafonra mondta teljes költői életművét. A versek rögzítése közben Király Zoltánnak az az ötlete támadt, hogy jó lenne egy hosszú beszélgetés is a költővel, kontextusba helyezendő a verseket. Örömmel mondtam igent a felkérésre, mert meggyőződésem, hogy egy efféle „költői önéletrajz” igenis segítheti a boldog posteritas értelmezői […]