Túlhevült a pokol tüze



A kommunista rezsim utolsó lehelete…
Egy letűnt világ keresztmetszetét mutatja fel alulnézetben, amelyet sokan a ma még élők közül megértünk, de amelyre már igyekszünk nem emlékezni, nem számolva a természetes vagy kényszerfelejtés valamennyi hátulütőjével, kellemetlen, talán éppen tragikus következményével.
A rendszer és az ebből következő rend hatásai, a kényszerű viszonyulás-rendszerek a helyszíntől függetlenek, és az események látszólagos alakítóinak és tényleges elszenvedőinek tulajdonképpen nincs választásuk, mint alávetni magukat e rendszer szabta szokásoknak. A különbözőségük ellenére alapvetően azonos feltételek között működő, meghatározott közösség-helyszínek érzékeltetik az adott közegben élők együvé tartozását és egyben egymásra utaltságát is. Itt, ebben a közegben élik a mindennapjaikat a különböző képzettségű, felkészültségű, beállítottságú, anyanyelvű és lelkületű emberek, viszonyulnak a külső és belső rendhez, a saját esélyeikhez, illetve ahhoz a közösségéhez, amelyben élni kényszerülnek.





További hasonló könyvek


Ház, délután

Láng Orsolya új kötetében bizalmasának fogadja az olvasót, és megmutatja, milyen, amikor apró balladák képei keverednek emberközi kapcsolatok jeleneteivel, ahogy az anyanyelvünk között az idegen szavak. Olyan természetesen, hogy ha valaki mögöttünk kellően lágy akcentussal ejti ki egy sziget fővárosának a nevét, közel kerülünk a nagybetűs Költészethez. Mi a siker titka, ha nem ez?

Csintalan Múzsa

CSINTALAN MÚZSA című művében a szerző a Világ Teremtését is újra meséli. Fontos helyet kap e világképben a nevetés istennője, a Csintalan Múzsa. Szávai szerint az „ismert” történelem nem a legjobban alakult a humor isteni jelenléte nélkül, ezért „auxiliár történelmeket” mesél. Történelmi szereplőket, „prototípusokat” vonultat fel Churchilltől Napóleonig, és persze az oly sokszor felsejlő „auxiliár […]

A világ folytatódik

A fantasztikusan mozgékony és termékeny E. E. Kisch bekalandozta a huszadik század első felének világát, mindent rögzített a maga sajátos, olykor paradoxális (de lényegre tapintó!) látásmódjával. A magyar olvasó gyakran megkérdezi, ez a Kisch miért nem írja Kis-nek a nevét, hiszen bizonyosan Kis volt valamikor valakije… De egyetlen digitális enciklopédián belül is – nyelvek szerinti […]