Túlhevült a pokol tüze

A kommunista rezsim utolsó lehelete…
Egy letűnt világ keresztmetszetét mutatja fel alulnézetben, amelyet sokan a ma még élők közül megértünk, de amelyre már igyekszünk nem emlékezni, nem számolva a természetes vagy kényszerfelejtés valamennyi hátulütőjével, kellemetlen, talán éppen tragikus következményével.
A rendszer és az ebből következő rend hatásai, a kényszerű viszonyulás-rendszerek a helyszíntől függetlenek, és az események látszólagos alakítóinak és tényleges elszenvedőinek tulajdonképpen nincs választásuk, mint alávetni magukat e rendszer szabta szokásoknak. A különbözőségük ellenére alapvetően azonos feltételek között működő, meghatározott közösség-helyszínek érzékeltetik az adott közegben élők együvé tartozását és egyben egymásra utaltságát is. Itt, ebben a közegben élik a mindennapjaikat a különböző képzettségű, felkészültségű, beállítottságú, anyanyelvű és lelkületű emberek, viszonyulnak a külső és belső rendhez, a saját esélyeikhez, illetve ahhoz a közösségéhez, amelyben élni kényszerülnek.





További hasonló könyvek


Pulzus

Külső-belső utazás lenyomata ez a verseskötet. Koncentrikusan szerveződő három ciklusa a szülőhely, szülőhaza körzetéből indít, majd az anyanyelv szféráján átvándorolva sorra veszi a fizikai földrajzi tér jelentősebb gócpontjait, magyarán szólva a tágabb világ némely nagyvárosát. Erdély, Magyarország, nagyvilág. Három szóban ezek a kötet földrajzi koordinátái. Azok forgathatják haszonnal e könyvet, akik kíváncsiak az emberi sors […]

Próbaélet

A versírás „állandó vakrepülés, állandó ugrás az ismeretlenbe” mondja Térey János, vagyis a költő olyan ejtőernyős (vigyük tovább: bungee jumpingozó), aki senki által nem kényszerítve felmegy a magasba, ahonnan aztán a mélybe dobja magát, miközben egy hirtelen metszéssel elvágja maga mögött a tartókötelet. Ebben az önként vállalt vakrepülésben igazi zsigeri érintettséget, bensőséges, mélyről jövő kapcsolatot […]

Atlasz vállára veszi a holdat

“Arrafele tartunk, ahol a hang az új fény, / a gondolat megreked, és új értelmet kap / a dolgok mélysége.” Ki vagyunk szolgáltatva a világ történéseinek, és szinte semmit nem látunk egészében. Az információ korában a félreinformálás és a manipuláció üli iszonyú torát. A szorongás globális: „rettegünk a patakparti kőtől / de azért felfordítjuk…” Nagy […]