Ferenc pápa egészen különleges a Szentatyák sorában: az első jezsuita, aki a Katolikus Egyház földi vezetője lett, de ugyanígy a legelső az amerikai kontinensről is. Pápasága is szokatlanul indult, mikor XVI. Benedek emeritus pápa lemondott hivataláról. A Time az év emberének választotta, és úgy alakult, hogy Ferenc olyan pápa lett, akit nem támad a sajtó, […]

A román kisebbség helyzete Észak-Erdélyben (1940-1944) Milyen értelemben tekinthető egy „párnak” Iuliu Hossu görögkatolikus és Márton Áron római katolikus püspök? Ki volt Popoff Mihály, illetve mi volt egyáltalán a magyar ortodox egyház? Igaz-e, hogy a bécsi döntés után „ejtőernyősök” árasztották el Észak-Erdélyt? Ha a törvény megengedte, miért nem alapíthattak iskolákat a román egyházak? Lehetett-e valaki […]

A kötet az alábbi diétákkal foglalkozik: Feingold- és FAILSAFE-diéták: alacsony szalicilát- és fenoltartalmú diéták; a specifikus szénhidrát- és a GAPS-diéta; élesztőmentes diéta; alacsony oxoláttartamú diéta; gyulladáscsökkentő diéta; FODMAP-diéta; rotációs diéták. A gyermekorvos és orvos-dietetikus szerzők részletesen bemutatják, hogyan és miért működnek ezek az étrendek, alaposan elemzik a speciális összetevőket, és széleskörű forrás- és hivatkozásjegyzéket is […]

Az olvasás, a színházi előadás, a műfordítás élménye, az irodalmi művek, könyvek kapcsolatteremtő energiája, az utazás „életiskolája”, a kapcsolatok elevensége tárulhat fel e tanulmányokban, amelyek francia és francia művelődéssel kapcsolatos magyar irodalmi és színpadra szánt szövegeket, valamint művelődési eseményeket értelmeznek – kevésbé ismerteket is, a 15. századtól a 20.-ig. Vagyis egy könyvben művekre, emberi kapcsolatokra, […]

Dr. Jancsó Árpád nyolcadik vasúttörténeti tematikájú könyvét a tőle megszokott alapos, tudományos igényű, mégis olvasmányos formában készítette el. A Szeged–Temesvár vasútvonal megnyitásával a Temesköz fő városát is bekötötték az országos hálózatba. E vasútvonal a Bécs–Marchegg–Pest–Szeged–Temesvár–Báziás, majd később Temesvár–Orsova–országhatár vasúti fővonal részét képezte. A kötet az ország vasúti politikájáról, az óhajtott, valamint a megvalósult vasutakról szól, […]

Markó Bélának az utóbbi időben szabadversei jelentek meg, nagyobb részt a Kalligram kiadónál. Ez a kötet azt példázza, hogy ezalatt az idő alatt sem mondott le a kötött versformáról. Ötven szonettet adunk most közre, melyek az elmúlt hat év alatt születtek.

A mérgében tomboló és romboló kis dinoszaurusz története több olyan egyszerű technikát is felvonultat, amelyek segítségével a gyermek megtanulhatja elfogadható (másokra és önmagára nem veszélyes) módon kifejezni haragját, majd pedig megnyugtatni önmagát. A kötet ezenkívül számos játékos aktivitásötletet is kínál a nehéz érzelmek megnevezéséhez és feldolgozásához.

A kötet igyekszik a lélektani ismereteket és a spirituális megfontolásokat egységben látni és bemutatni, főképp azoknak, akiknek fontos a pszichológiai tudás, miközben a hitük alapján kívánják alakítani az életüket.

A versírás „állandó vakrepülés, állandó ugrás az ismeretlenbe” mondja Térey János, vagyis a költő olyan ejtőernyős (vigyük tovább: bungee jumpingozó), aki senki által nem kényszerítve felmegy a magasba, ahonnan aztán a mélybe dobja magát, miközben egy hirtelen metszéssel elvágja maga mögött a tartókötelet. Ebben az önként vállalt vakrepülésben igazi zsigeri érintettséget, bensőséges, mélyről jövő kapcsolatot […]

E kötet célja, hogy a gyermekekhez közelebb hozza a verses alkotásokat. A székelyudvarhelyi Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola képzőművészeti szakos diákjai még megjelenésük előtt megismerhették a kötetben szereplő verseket, amelyek hatására versillusztrációkat alkottak.

Érezte ön valaha úgy, hogy ha nem mondja ki az épp eszébe jutott szójátékot, megbolondul? Nos, itt egy kék színekben ragyogó könyvtárgy, melyből az érdeklődő megtudhatja, milyen az, amikor valaki szóviccben nem ismer tréfát. Drăgan-Chirilă Diána új utakon járó illusztrációi kíséretében segítséget nyújtanak felfedezéseinkben Tintapacák, Kissróf Mester, a vízipálmadár, egy pepita hettita lovag, egy nett […]

Az egészséges fejlődés biológiai, pszichológiai és szociális feltételei nincsenek egyenlően adagolva minden gyerek számára és minden életkorban. A funkcionális fejlődést számos veszélyeztető tényező billentheti ki egyensúlyából, eltérő, problémás vagy – súlyosabb esetben – rendellenes működést eredményezve. Ebben a kötetben a kisiskoláskor életkori sajátosságait mutatjuk be, majd a megszokottól eltérő fejlődési utakat járjuk körbe. A felmerülő […]

Ez a háború könyve. Lapjain szentjánosbogarakká zsugorodnak az emberek. Minden útja ugyanabba az irányba vezet: a bizonytalanba. Ez a háború nem a frontokon, a lelkekben történik. Hanem az arcok vonásaiban, a nyugtalanság görcsös mozdulataiban. Ez a háború a Szűzanya arcának könnye, ami miatt kimásznak a holtak a felzászlózott sírokból. Ez a háború nem egy országon […]

Az Én összefoglalja az ember vizsgálódó tudásában bekövetkezett óriási haladást. Megmagyarázza és leírja a tudat alapját és lényegét, ahogy fejlődése a földi élet első formáinak megjelenésétől az emberi ego kialakulásán át egészen az ego meghaladásáig, a Megvilágosodásig és Isten Jelenlétének spirituális Valóságáig vezetett. A rendkívül magas szintű téma szokatlanul tiszta és világos bemutatása megkönnyíti a […]

„A társadalomnéprajz felfedezés értékű leírásait és elemzéseit Balázs Lajosnak köszönhetjük, aki Csíkszentdomokoson páratlan mélységű adatfelvételeket végzett a »három szükség«, a születés, a házasság és a halál szokásvilágáról, majd – mintegy betetőzésül – a nemi kultúra és a nemi erkölcs hagyomány által vezérelt értékrendjéről.” (Paládi-Kovács Attila akadémikus)

Vikár Béla (1859–1945) mintegy hat évtizeden keresztül munkálkodott több területen is. A nagyközönség leginkább népköltészeti alkotások gyűjtőjeként és a finn eposz, a Kalevala fordítójaként ismeri a nevét. Bár az etnográfus és fordító Vikárhoz kötődően még mindig akad kutatásra méltó részlet, az is világosan látszik, hogy a lapszerkesztés és az irodalomszervezés munkásságának legkevésbé ismert és kutatott […]

Hellmut Seiler a Brassó megyei Kőhalomban született 1953-ban. 1988-ban telepedett ki Németországba, Backnangban él. Első verseskötete, a Die Einsamkeit der Stühle a kolozsvári Dacia Könyvkiadónál jelent meg 1982-ben. Több díjban részesült, a legutóbbi a Siebenbürgisch-Sächsischer Kulturpreis, 2024-ben.

Ismerkedj meg közelebbről a lovakkal! Ebből a könyvből érdekesebbnél érdekesebb információkkal gazdagodhatsz a legkülönfélébb lófajtákról, a nemesvérű arab telivértől a páratlan munkabírású fjord póniig. A részletes 3D-modell segít jobban megismerni a lovak testfelépítését, a további képek és leírások pedig átfogó képet nyújtanak életmódjukról, szokásaikról, és a róluk való legfontosabb tudnivalókról.