Itt sem fogunk élni

Ha az ember lánya spórolt pénzét összegyűjtve egyirányú repülőjegyet vált Mexikóba, majd
onnan is továbbmegy – tovább és egyre csak tovább –, biztos lehet benne, hogy ezer meg
ezer kis elbeszélés témájába botlik az úton. Világvégi motelben, kamionban, sátorban és
fizetős vécében alszik. Belize-i rasztakunyhóban főzi a banánlevest, pótszülőkre lel Peruban,
katonákkal felesel az indiai hegyek között, karanténhostelbe kerül Új-Zélandon. Gyerekekre
vigyáz, lángost süt, pultozik, birkát nyír. Életre szóló barátságokat köt. Néha pokolba kívánja
a jelenben élést, pokolba önmagát. Mert mit ér ezer kihívás a beteljesült szerelemhez
képest? Aztán újra egy kocsi platóján száguld a naplementében. Vagy beköltözik a Dob
utcába. És onnan is továbbmegy, egyre csak tovább, míg… Mit jelent pontosan megérkezni?
Torner Anna öt éven át járta a világot. A blogbejegyzéseiből és talán el sem küldött leveleiből
született regény – mely egyszerre útirajz és napló – azoknak szól, akik nem szűnő
kíváncsisággal keresik a saját útjukat.





További hasonló könyvek


A legkönnyebb igazat mondani

A koronavírus-járvány miatti bezártság idején, 2021 tavaszán Király László diktafonra mondta teljes költői életművét. A versek rögzítése közben Király Zoltánnak az az ötlete támadt, hogy jó lenne egy hosszú beszélgetés is a költővel, kontextusba helyezendő a verseket. Örömmel mondtam igent a felkérésre, mert meggyőződésem, hogy egy efféle „költői önéletrajz” igenis segítheti a boldog posteritas értelmezői […]

Euridike alászáll

Simon Magda író újságíró (1909-1969) ugyan Szatmárnémetiben született, s Bukarestben halt meg, élete nagy része Nagyváradhoz köti. Fiatalon a Nagyváradi Napló, illetve a Brassói Lapok munkatársa, a vészkorszak után a Körös-parti városban telepszik meg végleg. Évtizedekig lappangó hátrahagyott versei egy része 1945 első hónapjaiban egy németországi lágerben születtek, míg kései lírája a hatvanas évekből társa, […]

Ház, délután

Láng Orsolya új kötetében bizalmasának fogadja az olvasót, és megmutatja, milyen, amikor apró balladák képei keverednek emberközi kapcsolatok jeleneteivel, ahogy az anyanyelvünk között az idegen szavak. Olyan természetesen, hogy ha valaki mögöttünk kellően lágy akcentussal ejti ki egy sziget fővárosának a nevét, közel kerülünk a nagybetűs Költészethez. Mi a siker titka, ha nem ez?