Függőben


  • Szerző: Sárándi Tamás
  • Kiadó: Kriterion
  • Kiadás éve: 2024
  • Oldalak száma: 656
  • Kategória: Történelem
  • Ár: 110 RON
  • Forgalmazó kiadó: Kriterion

A román kisebbség helyzete Észak-Erdélyben (1940-1944)

Milyen értelemben tekinthető egy „párnak” Iuliu Hossu görögkatolikus és Márton Áron római katolikus püspök? Ki volt Popoff Mihály, illetve mi volt egyáltalán a magyar ortodox egyház? Igaz-e, hogy a bécsi döntés után „ejtőernyősök” árasztották el Észak-Erdélyt? Ha a törvény megengedte, miért nem alapíthattak iskolákat a román egyházak? Lehetett-e valaki román nemzetiségűként főispán a „kis magyar világban”? Ezekre a talán furcsa kérdésekre is választ kaphat az olvasó ebből a könyvből, amely a magyar kormányzatok észak-erdélyi nemzetiségpolitikáját elemzi, mégpedig a helyben maradt román lakosság nézőpontjából. Választ kaphatunk ekként arra, mennyiben határozta meg az ún. szentistváni eszme a kormányzati lépéseket, és toleránsnak tekinthető-e egyáltalán ez a politika. Az elemzés végső célja a Horthy-kori Magyarország integrációs képességének mérlegre tétele, az, hogy mit tudott kezdeni a kormányzat az 1,3 milliós magyar népesség mellett az egymilliós román lakossággal.





További hasonló könyvek


A székelység története – második, javított kiadás

Ezt a korszerű, megjelenésre is tetszetős, könnyen áttekinthető könyvet diákoknak és felnőtteknek egyaránt ajánljuk. A tankönyvhöz hasonló ismeretterjesztő kiadvány megírásának és megjelentetésének az volt a célja, hogy a székelyekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat minden korosztály számára röviden és közérthetően összefoglalja. Megismerhetjük belőle a székelyek történetét a régmúlttól az ezredfordulóig. A történészek a leírásokban a Székelyföld eseményeit […]

Certamen XI. Előadások A Magyar Tudomány Napján az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. Szakosztályában

A CERTAMEN XI. kötete – tudományos vitákra is utalva – több diszciplínához tartozó kutatások dinamikus képét, jelen és múlt, végek és központ(ok) sokféle összefüggését mutatja. Első része a kortárs színházi kommunikáció egy újításának bemutatására, mai prózák (Sofi Oksanen-, Tolnai Ottó-, Háy János-, Tompa Andrea-regények), 19. századi női szerzők (többek között az Erdélyi Múzeum-Egyesület jótevőjeként ismert […]

Villanyos és közössége

Villamosítás, modernizáció: történet a Nyárád-mentén (1945-1989) A jobbágyfalvi Sztrátya Domokos, a Nyárád felső folyásának vidékén egykor közismert villanyos jóval több volt adatközlőnél. Túl azon, hogy a maga és közössége életére reflektált, a kortársak, a falvak, a korszak kíváncsi megfigyelője is volt. Személyében egyfelől egy jobbágyfalvi gazdaemberrel, másfelől egy állami alkalmazottal, ezeken túl meg egy „álruhás” […]