A legkönnyebb igazat mondani

A koronavírus-járvány miatti bezártság idején, 2021 tavaszán Király László diktafonra mondta teljes költői életművét. A versek rögzítése közben Király Zoltánnak az az ötlete támadt, hogy jó lenne egy hosszú beszélgetés is a költővel, kontextusba helyezendő a verseket. Örömmel mondtam igent a felkérésre, mert meggyőződésem, hogy egy efféle „költői önéletrajz” igenis segítheti a boldog posteritas értelmezői munkáját. Nem vagyok egy Eckermann, nem „Goethe-atyaisten” (copyright: Király László) kinyilatkoztatásait, elmés mondásait akartam papírra vetni, amikor leültem Sóváradon Laci bácsival beszélgetni. Viszont annál őszintébb érdeklődéssel hallgattam a mondandóját felmenőkről, gyerekkorról, iskolai és egyetemi éveiről, olvasmányairól, költői indulásáról, szerkesztői munkájáról, külföldi útjairól, az orosz irodalom iránt érzett szerelméről – szóval csupa olyan témáról, amelyek még sosem kerültek ennyire részletesen kibeszélésre. Király László 2023. november 19-én töltötte 80. életévét. Hiszem, hogy ez a fotókkal gazdagon illusztrált beszélgetőkönyv méltó tisztelgés a költő előtt – nem beszélve arról, hogy ennek a kötetnek irodalomként is ott a helye a Király László-versek mellett: akárcsak a verseiben, Király László az életéről mesélve-beszélgetve is mindig pontosan, precízen fogalmaz! Semmi mellébeszélés, elvégre „a legkönnyebb igazat mondani”





További hasonló könyvek


Magellán sarka

A Magellán sarka versei kulturális utalásokkal gazdagon fűszerezett pszeudo-útleírások, egyúttal a történelem poros archívumaiban tett kitérők, nosztalgikus séták a művészet és az irodalom múltjában. A szerző itt egy olyan Európa erősen személyre szabott térképét építi fel, amelyet az önmegsemmisítés titkos törekvése kísért; halálimádó borzongásait veti papírra, a történelem pusztító erőinek megszállottja. A kötet 2014-ben elnyerte […]

Ház, délután

Láng Orsolya új kötetében bizalmasának fogadja az olvasót, és megmutatja, milyen, amikor apró balladák képei keverednek emberközi kapcsolatok jeleneteivel, ahogy az anyanyelvünk között az idegen szavak. Olyan természetesen, hogy ha valaki mögöttünk kellően lágy akcentussal ejti ki egy sziget fővárosának a nevét, közel kerülünk a nagybetűs Költészethez. Mi a siker titka, ha nem ez?

A Tatár-hágó előtere

Dáné Tibor emlékirata a szerző híradó tisztként átélt második világháborús emlékeit dolgozza fel. Fókuszában az a bő másfél esztendő áll, amelyet a szerző 1944. március 24-étől (a huszonegyedik születésnapjától) kezdődően 1945. június végéig a galíciai fronton, illetve hadifogságban töltött.