Gálfalvi György íróként, szerkesztőként, majd főszerkesztőként meghatározó egyénisége az elmúlt évtizedek erdélyi magyar irodalmi életének. Ebben a könyv a szerző huszonkét jeles személyiséget jellemez, méltat, köszönt vagy búcsúztat. Szubjektív portrék ezek, hiszen mindannyiukhoz személyes kapcsolat fűzte vagy fűzi az írót, ám egybegyűjtve az 1989 előtti és utáni évtizedek maradandó, a mostani nemzedékek számára is tanulságos […]

Levélregény formájában megjelenő esszéfüzért és vallomást tart kezében az olvasó. Egy fotós írja és kapja a leveleket: ezekben munkamódszerekről, művészi fejlődéséről, világlátásról, szakmai és erkölcsi dilemmákról esik szó. Az olvasó tanúja lehet egy nagy alkotói energiákkal rendelkező személyiség küzdelmeinek, és láthatja e vívódások eredményét, Balla Árpád Zoltán legújabb alkotói korszakának képeit. A megelevenedő üvegalakok a […]

Hajdú Farkas-Zoltán -né című, korszakokon átívelő és műfajok között besorolhatatlanul kanyargó elbeszélésfolyamának ötödik kötete a Márton nyaracskája. A szerző ezúttal is bravúrosan keveri kártyáit: dokumentumokat, vendégszövegeket kombinál a képzelet és a tapasztalat eredményeivel. Az új szereplők mögött ott ül pipáját tömködve régi ismerősünk, az író alakmása, Ipse. Néha feltesz nekünk egy lemezt. A megadott QR-kódra […]

2017-ben ünnepeltük a bicikli 200. születésnapját. Hans-Erhard Lessing monográfiájában bemutatja, hogy váltott ki a kerékpár két évszázaddal ezelőtt addig páratlan eufóriát. A történet kulcsszavai: az egyéni mozgás szabadsága, a „két keréken guruló boldogság” elérhetővé válása. Előkészületben lévő könyvünk egy viharos utat mutat be – a kezdeti (szó szerinti és képletes) vulkánkitöréstől az e-bringák forradalmáig

Miután a megállíthatatlan sárlavinák hömpölygő masszává darálnak földrészeket és civilizációkat, emlékeket és tudást, csak egy 807 négyzetkilométernyi földdarab marad a valamikori világból: Solea Minor. A túlélőknek el kell fogadniuk, hogy a Föld odalett, és a rendszerek, amelyek születésüktől fogva irányították őket, nem léteznek többé. Minden elsatnyul, elveszíti termő- és átörökítő képességét. Kivesznek a haszonnövények, csak […]

Előfordulhat egy íróval, hogy szembejön vele egy történet. Egy élettörténet. Vagyis – természetesen – a történetet hordozó személy. Szóba elegyednek, szerző és hőse, és az élettörténet lassacskán felölti formáját. Kérdés persze: ki a szerző? Hiszen az én dőlt betűs közbevetéseimtől eltekintve, az alábbiakban Balla Árpád Zoltán szavai, mondatai olvashatók.

Réz Pál gondolatai az Állami boldogság kéziratának olvasása után: „A szöveg (…) erős, üdítő, remek olvasmány. Elsősorban talán nem is azért, mert annyi érdekeset és gyakran érvényest mond a kor irodalmi, szellemi, kiadói életéről, és mert Bartos jobbára rosszindulatú, eleven, mulatságos crayonokat rajzol ismerőseiről, hanem hol természetesen áradó, hol eltökélten kigyúrt eredetiségéért és mindenekelőtt olykor […]

Kóstoljuk meg Madridot! – Magyary Ágnes művelődéstörténeti és kulináris sétára hívja az olvasót, finoman adagolva érlelt sonkákat és intrikákat, bort, édességet, bikaviadalt, verset és drámai műveket, költők, királyok, hadvezérek és drámaírók lába nyomát az utca kövén és sok humort, mert a madridi embert, akárcsak minket a jókedély, időnként önirónia segíti a létezésben. Jó étvágyat! ¡Que […]

A kötet tíz cigánymeséjét Bartos Tibor gyűjtötte az újpesti szegkovácsoktól. Izzik a tűzhelyen a vas, dohog a fújtató, a gyerekek kerek szemmel figyelnek, s Nápó bácsi, az öreg szegkovács mesélni kezd: Kralevityo Márkóról, a hercegné-kisasszonyról és a fáraó népének sok csodálatos dolgáról…

A meseregény cselekményét egy jól ismert ok indítja el: Teki, az Erdőliverzumban élő ezermester teknősbéka hős szeretne lenni. A történet egy nagy megbízatással veszi kezdetét: a szomszédos birodalom királya kéri fel, hogy az eltűnt holdtehenet, sajtfaló alattvalóinak nélkülözhetetlen táplálóját megkeresse. Teki jó barátjával, egy kefefarkú borzzal indul el a veszélyes útra. Kalandok sora veszi kezdetét, […]