Cărtărescu ismét meglepte az olvasóit, csak míg korábban az epika burjánzó nyelve szó szerint magával sodort, most a minimalista versbeszéd megtorpanásra késztet, szinte ösztökélve bennünket, hogy a szerzővel együtt mi is végső számvetést készítsünk.Csupa szúrós halszálka-vers, Visky András hűséges és ihletett tolmácsolásában.

A név kátyú, vaddisznódagonya, omladék, szerelem – ezzel a címmel jelent meg Wirth Imre összefüggő kisprózákból álló sorozata több irodalmi lapban, köztük a kolozsvári Helikon irodalmi folyóiratban. Ma Karolina kertje címmel tartja a kezében az olvasó ezt a szövevényes regényt, amelyre rá lehet aggatni a családtörténet, emlékirat, korrajz, útirajz, prózai köntösbe bújtatott líra megnevezést. Ám egyik meghatározás sem elég pontos, […]

„1948. június 12. Tegnap a nyolcadikból hármat letartóztattak. Mintha elnyelte volna őket a föld. Ma kettőt. Az egyik Mircea, a gimnázium kiválósága. Börtönbe kerül, és másnap a szokásos eljárások szerint egy orosz teherautó padlójára dobva kísérik át a városon. Példaként. Legyen előadás. Legyen cirkusz. Négy csőre töltött pisztoly az értékes fogásra irányul. A nép ellensége […]

Markó Bélának az utóbbi időben szabadversei jelentek meg, nagyobb részt a Kalligram kiadónál. Ez a kötet azt példázza, hogy ezalatt az idő alatt sem mondott le a kötött versformáról. Ötven szonettet adunk most közre, melyek az elmúlt hat év alatt születtek.

Hamleti homlok és lelkület kívántatik az olvasótól is, ha együtt akarja olvasni az új Tompa Gábor-kötet gyilkos szatíráit a megrendítő gyászversekkel. Tudjuk jól, hogy már Shakespeare is „seprőjére szállt világrólˮ, „szűkkeblű időkrőlˮ beszél, de Hamlet – illetve kései követője, Tompa Gábor – legalább megpróbálja helyretolni a „kizökkent időtˮ. És mi, olvasók mindeközben mit teszünk? Még […]

A Svájcban élő, sok nyelven beszélő, sok tájat bejárt Ilma Rakusa prózakötetében az otthontalan otthonosság tájképeit és jellemrajzait találjuk. Az Én-elbeszélő új meg új barátságokat köt, személyisége gazdagodik általuk, miközben a veleszületett, örök idegenség mindenkitől eltávolítja. Ez a távolság azonban elbeszélői perspektívát is jelent, amellyel kiváló megfigyelőképesség és finom irónia párosul. Zürich és Nagoya, Graz […]

Kovács András Ferenc kettős verskötetében klasszikus időmértékes formákban íródott darabok szerepelnek. Válogatottak, régiek, újak – s végül néhány műfordítás latinból… Itt jelenik meg először (persze, csak egy szűk válogatásban) az ókori római költő, Caius Licinius Calvus harminchat verse is.

A SELYEMFÉNYBEN – Japán haikuk a Holdról kötet Paál Zsuzsanna válogatása Kosztolányi Dezső haiku fordításaiból. A könyvet tevezte és illusztrálta Paál Zsuzsanna. A gazdagon illusztrált kötet megszületését a haiku különleges költői műfaja, annak a mai korszellemmel érzett rokonsága inspirálta.

Bartos oldalról oldalra belegázol – méghozzá frontálisan – a jóérzésbe és jó ízlésbe, olyan kíméletlenül (felszabadítóan?) őszinte és nyers hangvételt enged meg magának, ami a sokszor finomkodó magyar irodalomban egyáltalán nem megszokott. „Szívesebben hiszem, hogy a művészet az élet föle. Sörhab, kicsap.” Ilyen kicsapás Bartos memoárja: mámor, frenézis. Nagy szerepet kapnak az alapvető testi funkciók, […]

A regény Baszkföldön, vidéki környezetben, egy meg nem nevezett, San Sebastián közelében lévő faluban játszódik. Ezen a területen jött létre és fejtette ki elsősorban tevékenységét a Franco utáni időszakban a Baszkföld függetlenségéért küzdő szélsőséges baszk nacionalizmus fegyveres terrorista csoportja, az ETA. A cselekmény ezt a több mint három évtizedes időszakot, a Franco halálától (1975) a […]