Állami boldogság II. – Budapesti lektúra

  • Szerző: Bartos Tibor
  • Kiadó: Bookart
  • Kiadás éve: 2024
  • Oldalak száma: 350
  • Kategória: Szépirodalom
  • Ár: 48 RON
  • Forgalmazó kiadó: Bookart

Bartos oldalról oldalra belegázol – méghozzá frontálisan – a jóérzésbe és jó ízlésbe, olyan kíméletlenül (felszabadítóan?) őszinte és nyers hangvételt enged meg magának, ami a sokszor finomkodó magyar irodalomban egyáltalán nem megszokott. „Szívesebben hiszem, hogy a művészet az élet föle. Sörhab, kicsap.” Ilyen kicsapás Bartos memoárja: mámor, frenézis. Nagy szerepet kapnak az alapvető testi funkciók, ürítés és szex. Néha a kettő együtt. Bartos ultrapornográf leírásai bizony azoknak is kikezdhetik az emésztését, akiktől távol áll minden prüdéria. Végletes nyíltsága és hőn hangoztatott morálfölöttisége (-alattisága) van hivatva fedezni a „gonoszkodásait”. Stílusa: „szódzsessz”, ahogy többször is írja. (…) Tekintélyellenes attitűdjét a magyar szerzők közül aligha közelíti nála bárki jobban. Van, hogy egy-egy bekezdését többször is át kell rágni, hogy megértsük: szójátékok és szószülemények, nyakatekert megfogalmazások tömkelege nehezíti az olvasást. De annyira élvezetes Bartos kis zenéje, hogy ezt kicsit se bánjuk.





További hasonló könyvek


A kötelező letérőnél forduljon

Ozsváth Zsuzsa második verseskötetének lapjain jelek, jelzések vezetik át az embert. Vagy valahova. Egy kicsit úgy, mint az erdőben: észre kell venni a jeleket a fákon. Akkor már a színük s a formájuk elárulja, hogy forráshoz vezet-e, vagy éppen várromhoz az az ösvény. Vagy sehova. Mert egyenesen a semmibe fut, akár az élet: egy utolsó […]

Pulzus

Külső-belső utazás lenyomata ez a verseskötet. Koncentrikusan szerveződő három ciklusa a szülőhely, szülőhaza körzetéből indít, majd az anyanyelv szféráján átvándorolva sorra veszi a fizikai földrajzi tér jelentősebb gócpontjait, magyarán szólva a tágabb világ némely nagyvárosát. Erdély, Magyarország, nagyvilág. Három szóban ezek a kötet földrajzi koordinátái. Azok forgathatják haszonnal e könyvet, akik kíváncsiak az emberi sors […]

Az utolsó vagon

Újságírás és szépírás izgalmas határvidékére kalauzolnak a marosvásárhelyi Vajda György írásai. Aki riporteri szerepéből továbblépve, témagyűjteményében szemezgetve akkor is ábrázol, méghozzá hitelesen, amikor színez, felnagyít, kiemel, összekapcsol, korrekt játékot űzve az egy-két kézfogásnyi távolságban lévő, távolinak és idegennek tetsző, mégis otthonosan ismerős valósággal.