Nézz vissza reménnyel!



Borbély Emma új kötete ötvözi a monográfia jellemvonásait a hadtörténelmi adatsorokkal. A falutörténeti bevezetést követően a hangsúly áttevődik az első világégés eseményeire. A szerző végigkíséri azoknak a magyar királyi, illetve császári és királyi gyalog- és huszárezredeknek a sorsát, amelyek kötelékében a kibédi katonák harcoltak. Az ezredtörténeteket adatsorok egészítik ki. Ezek központjában a kibédi katona áll, akit a történelem békés környezetéből a háború poklába küldött. Az évtizedek alatt összegyűjtött adatokból kibontakozik a családi háttér, a háború alatt megélt személyes tragédiák, valamint a túlélők utóélete. A kötet utolsó része egy arcképcsarnok, amelyből egy-egy kiemelkedő kibédi (és nem csak) hős életpályáját követhetjük végig.





További hasonló könyvek


Certamen XI. Előadások A Magyar Tudomány Napján az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. Szakosztályában

A CERTAMEN XI. kötete – tudományos vitákra is utalva – több diszciplínához tartozó kutatások dinamikus képét, jelen és múlt, végek és központ(ok) sokféle összefüggését mutatja. Első része a kortárs színházi kommunikáció egy újításának bemutatására, mai prózák (Sofi Oksanen-, Tolnai Ottó-, Háy János-, Tompa Andrea-regények), 19. századi női szerzők (többek között az Erdélyi Múzeum-Egyesület jótevőjeként ismert […]

Jancsó Béla levelezése IV. 1941-1967

A Jancsó-levelezés első három kötete 874 darabot mutat be az 1914 és 1940 közötti időszakból; a szintén negyedszázadot átfogó periódusról (1941–1967) viszont mindössze „csak” 253 tanúskodik. A Trianont követő eszmélkedésben a „tettek rugójának szánt” küldemények (Mikó Imre) ugyanezt a szerepet töltötték be nemzedéktársánál, a magyar szellem organizátoránál is. Németh László „a hiányzó nemzeti tudat megszövését” […]

Függőben

A román kisebbség helyzete Észak-Erdélyben (1940-1944) Milyen értelemben tekinthető egy „párnak” Iuliu Hossu görögkatolikus és Márton Áron római katolikus püspök? Ki volt Popoff Mihály, illetve mi volt egyáltalán a magyar ortodox egyház? Igaz-e, hogy a bécsi döntés után „ejtőernyősök” árasztották el Észak-Erdélyt? Ha a törvény megengedte, miért nem alapíthattak iskolákat a román egyházak? Lehetett-e valaki […]