Marosvásárhely története II.

Marosvásárhely történetének bemutatásához a szerző egy egész kötetet szentel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeinek leírására. A történeti Erdély központi részén fekvő Marosvásárhely cselekvő részese volt ezeknek a történéseknek.
Pál-Antal Sándor kutatásának tárgyát nem kizárólag a forradalmi események képezték, hanem a város története általában. Ennek bemutatása elsősorban a városi levéltárban található korabeli forrásokra támaszkodik. És ezen a téren a város levéltára az adatok meglehetősen gazdag tárházának bizonyult. De a levéltári források mellett bővebben használta a korabeli erdélyi sajtóban megjelent tudósításokat is.
A feldolgozott adatok alapján fejezetekre és azokon belül alfejezetekre tagoltan tárja fel a város akkori helyzetét és lakóinak életkörülményeit. Így a másfél évig tartó forradalom és szabadságharc időszakának nemcsak egyes mozzanatait ismerheti meg az olvasó, hanem összességében is ezt az időszakot.





További hasonló könyvek


Villanyos és közössége

Villamosítás, modernizáció: történet a Nyárád-mentén (1945-1989) A jobbágyfalvi Sztrátya Domokos, a Nyárád felső folyásának vidékén egykor közismert villanyos jóval több volt adatközlőnél. Túl azon, hogy a maga és közössége életére reflektált, a kortársak, a falvak, a korszak kíváncsi megfigyelője is volt. Személyében egyfelől egy jobbágyfalvi gazdaemberrel, másfelől egy állami alkalmazottal, ezeken túl meg egy „álruhás” […]

Közösségben közösségért. Tanulmányok Kiss András születésének századik évfordulójára

A Kiss András emlékére készített tanulmánykötet első négy írása emlékezés az ünnepelt személyiségére és szakmai tevékenységének különböző vetületeire. Szóba kerül Kiss András levéltári iratgyűjtő tevékenysége, az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1990-es újraindulását követően kifejtett tevékenysége és Kolozsvár történetét érintő kutatásai is. A kötet további részében az erdélyi és kiemelten a kolozsvári jog-, intézmény-, társadalom-, város-, nyelv- és […]

Nézz vissza reménnyel!

Borbély Emma új kötete ötvözi a monográfia jellemvonásait a hadtörténelmi adatsorokkal. A falutörténeti bevezetést követően a hangsúly áttevődik az első világégés eseményeire. A szerző végigkíséri azoknak a magyar királyi, illetve császári és királyi gyalog- és huszárezredeknek a sorsát, amelyek kötelékében a kibédi katonák harcoltak. Az ezredtörténeteket adatsorok egészítik ki. Ezek központjában a kibédi katona áll, […]