Ahány helyre ment az ember

Rostás Zoltán – e sorozatban megjelenő – második könyve (is!) fontos jelenségekre hívja fel a figyelmet. Ezek tudatosítása nélkül egyszerűen nem létezhet korszerű (a korhoz méltó!) magyar szociológia. A PONT kiadó ezzel a sorozatával nem csupán a jeles erdélyi professzor életműve előtt tiszteleg, hanem a határon túli magyar szociográfia erdélyi kutatóműhelye felé is adósságot törleszt, amikor néhány kötettel széles körben elérhetővé tesz fontos műveket és kezdeményezéseket.
Az olvasó ebben a kötetben Rostás Zoltán oral history műfajban gyökerező hatalmas életművéből kap „szemelvényeket”, emlékezetes darabokat – és szembesülhet azzal a szociológusi mutatvánnyal, amelyben a szóbeli történelem, a nagyon egyszerű emberek mesélte élettörténetek valóban történelem-ismeretté mélyülnek a tudatunkban.
Az együvé, az egy nemzetbe tartozás bő évszázada tartó kockázatos, gyakran heroikus, sokszor tragikus fordulatai Budapest-Bukarest között hányódó kelet-európai sorsokat sodornak elénk.





További hasonló könyvek


Kolozsvár várospolitikája 1886-1918

Kolozsvár dualizmuskori története egy fejlődő, de különféle problémákkal terhes város képét mutatja, ezzel viszont nem volt egyedül, általánosan jellemezhető ilyenformán minden magyarországi város a korszakban. A fejlődés elkerülhetetlen volt, tettek érte, volt saját lendülete és logikája, s a közérdek konszenzusa kollektív igyekezetet szült, de ez nem zárta ki sem a helyi szinten specifikusan fakadó konfliktusok […]

A székelység története – második, javított kiadás

Ezt a korszerű, megjelenésre is tetszetős, könnyen áttekinthető könyvet diákoknak és felnőtteknek egyaránt ajánljuk. A tankönyvhöz hasonló ismeretterjesztő kiadvány megírásának és megjelentetésének az volt a célja, hogy a székelyekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat minden korosztály számára röviden és közérthetően összefoglalja. Megismerhetjük belőle a székelyek történetét a régmúlttól az ezredfordulóig. A történészek a leírásokban a Székelyföld eseményeit […]

„Egy kis figyelmesség”

Informális hálózatok és gyakorlatok a Gyergyói-medencében (1970-1989) Pult alatt, okosba’ megoldjuk, egy kis figyelmesség… és még temérdek hétköznapi kifejezés létezett arra a gyakorlatra, amelyet a romániai államszocializmus utolsó évtizedeiben mindenki ismert, sokszor alkalmazott, nyilvánosan mégsem beszélt róla. Az úgynevezett intézésnek, elintézésnek valójában nincs etnikai és korszakhatára. Ám ha a Ceaușescu-időszak merül fel témaként, ez ma […]