Certamen XI. Előadások A Magyar Tudomány Napján az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. Szakosztályában

A CERTAMEN XI. kötete – tudományos vitákra is utalva – több diszciplínához tartozó kutatások dinamikus képét, jelen és múlt, végek és központ(ok) sokféle összefüggését mutatja.
Első része a kortárs színházi kommunikáció egy újításának bemutatására, mai prózák (Sofi Oksanen-, Tolnai Ottó-, Háy János-, Tompa Andrea-regények), 19. századi női szerzők (többek között az Erdélyi Múzeum-Egyesület jótevőjeként ismert Wass Ottilia) műveinek értelmezésére tesz kísérletet. A könyv második, a középkori és a kora újkor, főleg Erdély és a Körös-vidék történetére összpontosító tömbjében olvasható tanulmányok célja egyház- és adminisztrációtörténeti felismerések megfogalmazása; írott források (testamentumok, cirkálási jegyzőkönyvek, krónikák) tematikus vizsgálata; publikálásuk problémáinak felvetése; államismereti, sőt vallásgyakorlást tanító szövegeknek (például Péchi Simon Talmud-fordításának) meghatározott szempontú feltárása.





További hasonló könyvek


Ahány helyre ment az ember

Rostás Zoltán – e sorozatban megjelenő – második könyve (is!) fontos jelenségekre hívja fel a figyelmet. Ezek tudatosítása nélkül egyszerűen nem létezhet korszerű (a korhoz méltó!) magyar szociológia. A PONT kiadó ezzel a sorozatával nem csupán a jeles erdélyi professzor életműve előtt tiszteleg, hanem a határon túli magyar szociográfia erdélyi kutatóműhelye felé is adósságot törleszt, […]

Hullóidő. Székely identitásépítés a 19-20. században

A rendszerváltással indult korszak nagy ígéreteivel (határok spiritualizálódása, a liberális demokrácia győzelme, az európai identitás újjáalakulása) szemben napjainkban azt látjuk, hogy helyi, regionális identitások erősödnek fel, vagy olyan identitásépítések indulnak meg, amelyek néhány évtizede még elképzelhetetlenek voltak. Bár a székely identitás nem ilyen új keletű – a múltba, jóval a modern nemzetépítés kora elé nyúló, […]

Mindennek van „azonban”-ja

„Gyerekkoromban azt hitték rólam, hogy az erdélyi magyar irodalom tudora leszek, aztán az 1980-as évek második felében, amikor a Romániából Magyarországra települők és menekülők az erdélyi magyarság ügyét folyamatosan napirenden tartották, tudatosan fordultam a csehszlovákiai magyarok akkor még ritkábban kutatott története felé; könyveim többsége erről, főleg a két világháború közötti korszakról szól. Több évtizedes szünet […]