Éhség és sóvárgás, kóser és tréfli, holokauszt és újrakezdés. Egy erdélyi zsidó receptes könyv a közösség háború előtti szokásairól, a koncentrációs táborokban tapasztalt éhezésről, aztán a kommunizmus csajkarendszerében megélt ínségről, a kényszerű tréfliségről egyaránt. Látni és láttatni akarja, mi maradt az észak-erdélyi kóser háztartásokból, az étkezési szokásokból, s ezek mennyiben járultak hozzá eszközként a megmaradáshoz, […]

Cincen Ficc, a váratlanul magára maradt egérfióka elindul családja felkutatására. Hűséges barátai – Guszti, a vadászeb, Várja, a varjú és Schlitz, a tengerészmacska – kísérik, miközben örök ellenségei – Cecíliusz, a vérszomjas kandúr és Ványa, a fránya kánya – leselkednek rá. Az egérlyuktól Amerikáig, a kínai Nagy Falig, a gizai piramisokig utazó, minden kontinens csodáitól […]

Szerencsés korban élünk, amely kedvez az ismeretszerzésnek. A legkülönfélébb módszerek, kérdések és elméletek vezérlik kutatásainkat, és megtanítanak arra, hogy miként keressük meg az ezerarcú igazságot. Lehet, hogy ez a túlságosan is széles választék csapdákat rejt, és megvan az a kellemetlen tulajdonsága, hogy nyugtalanságot kelt azoknak a történészeknek a körében, akik a kényelmes évszázados bizonyosságokhoz szoktak. […]

Méltán klasszikusnak számít ez a szubjektív, szuggesztív életrajz, lélekrajz, amelyet Makkai Sándor a legnagyobb és egyben legnépszerűbb erdélyi fejedelemről írt. A szerző Szekfű Gyula által ekkortájt közzétett történeti életrajzra kívánt felelni „erdélyi lélekkel”, megpróbálván más szögből, más szempontok szerint megvilágítani Bethlen Gábor életét, emberi–politikusi arcát, a Szekfű-féle ravasz és későreneszánsz, merkantilista fejedelmmel szemben, az embert, […]

A 20. század derekán a világnak ezen a középkelet-európai részén volt egy jókora tömegnyi ember, akik eleinte nagyon igyekeztek alkalmazkodni a rendhez, aztán valamiért meghasonultak, s a kezdeti fény, mely a tekintetükből áradt, csak arra volt jó, hogy később még szembetűnőbb legyen, amint fokozatosan vagy hihetetlen gyorsasággal kihuny a szemük ragyogása. Közéjük tartozott Kormos Albert […]

… felvetődik a legelemibb kérdés: vajon minden úgy történt, ahogy az úgynevezett szemtanúk látták, minden úgy alakult, ahogy sokszor írásba foglalták a halhatatlanok? Nincs egyértelmű felelet, s a történelemnek, bármennyire is hangsúlyozzák, nincs sem tanulsága, sem Ítélőszéke. Ha lenne, akkor ma a józanság, az erkölcs s a belőlük következő ítélet miatt ki kellene hagyni e […]

A Fülöpke beszámolói a legkiválóbb meseregények egyike, címszereplője a csintalanság hamisítatlan megtestesítője. Bár több ízben kihúzza a gyufát pajkosságával és stiklijeivel, amitől a körülötte lévők rendszerint hajukat tépik, mégis a legszerethetőbb figurája az erdélyi magyar ifjúsági irodalomnak. Beszámolóit olvasva csak azért szurkolunk, hogy ép bőrrel, dorgálás és büntetés nélkül megússza csínytevéseit.

Sebestyén Mihály arra vállalkozott, hogy a hiteles dokumentumok feldolgozásával a lehető legtárgyilagosabban, legszemléltetőbben, valamennyi, a történelmet kedvelő érdeklődő számára olvasmányosan bemutassa, hogyan működött a fejedelemség egy-egy vezetője korában, hogyan érvényesült a kor biztosította körülmények között a függetlenség, hogyan fejlődött a társadalom, a tudomány és a kultúra ebben a többségében magyarok lakta régióban, hogyan érvényesültek a […]

Bethlen Anikó sokszor finomkodó, máskor nyers, szókimindó igazságait olvasva érthetjük meg, mit jelentett a 20. században, főleg annak második felében grófnak lenni, s ezt a születéssel kapott státust úgy megélni az ellenséges viszonyok között, hogy közben meg ne hasonuljon, hogyan lehet a lehetetlen határán is bekapcsolódni a világ mindennapi mozgásába, méltósággal, de határozottan irányítani a […]