A Forrásközpont kiadásában 2017-ben megjelent könyvet Bálint Tamás szerkesztette, műszaki szerkesztő Nágó Balázs Gyula, borítóját Botár László tervezte, Antal Orsolya korrektúrázta, illusztrációként a szerző szobrainak, fafaragásainak, csontplasztikáinak reprodukcióit használták fel. A kötet létrejöttét Hargita Megye Tanácsa támogatta. (kemény kötés)
Molnár H. Lajos nagy sikerű, két kötetes regénye Molnár Vilmos szerkesztésében, Csiki László előszavával, a Székely Könyvtár 89-90. darabja
Bartalis János erdélyi költő verseiből Fekete Vince készített reprezentatív válogatást a Székely Könyvtár sorozat számára (a 100 kötetes sorozat 86. darabja)
Tamási Áron: Ősvigasztalás, Énekes madár, Vitéz lélek, Ördögölő Józsiás című színpadi művei, válogatta, előszóval ellátta Ablonczy László (A Székely Könyvtár sorozat 87. darabja)
Aki nem eléggé cigány a saját tradícióihoz ragaszkodó cigány kisebbségben, és nem eléggé magyar a többséget alkotó gyergyói-medencei magyar kisebbségben, az utóvégre a senki földjén, kiszorulva fogja átvirrasztani, illetve megsejtetni a hátralévő mindennapjait. Ezt a kettős identitást felvállaló, de a kettőt egymással kibékíteni nem tudó költő a tehetetlenség bűntudatától szenved, s a belőle fakadó tragikus […]
Az erdélyi evangélikus költő teljes lírikus életművét Dávid Gyula rendezte sajtó alá. Az 1943-ban megjelent “Összes versek” kötet versei mellett jelen kiadás magában foglalja a 2002-ben “Hátrahagyott versek” címmel megjelent, a fenti kötetből kimaradt mintegy 200 költeményt. A tartalomjegyzék mellett betűrendes címmutató is segíti a tájékozódást.
„Költő, esszéíró, történettudományi szakíró” – olvasható róla a lexikonban, de aki az idők folyamán megjelent köteteit ismeri, a szakterületéhez tartozó munkáin kívül az esszé-köteteiben is a költőt érzi. Az írószövetségi debut-díjjal kitüntetett körÉvek (1992), A madárijesztő panaszai (1996), A hetedik törpe (2005) mellett az esszéit, jegyzeteit kötetbe foglaló tempus fugit (1994), vagy a Kanadában töltött […]
Most látom csak, micsoda előnyt jelentett számomra az a „hátrány”, hogy fiatal alkotói korszakomban falujáró riporter lehettem. És az ún. ʼ68-as nyitást követően megörökíthettem egyet s mást az alkotó szellem újjászületésének öntörvényűségéből. A hatvanas évek végén s a hetvenesek elején a népi kultúra visszahódított értéktartományairól csakúgy írhattam, mint Bartók és Kodály mához szóló üzenetének megszólaltatásáról: […]
Az „újratöltött” Vitorla-ének nem kíván szokványos emlékkönyv lenni. Eredeti formájában újraközli ugyan a bukaresti Ifjúsági Könyvkiadónál 1967-ben megjelent antológia teljes szövegét – beleértve Lászlóffy Aladár szerkesztői bevezetőjét és a szerzőket ismertető életrajzi adatokat is –, de egyszersmind továbbköveti az ötven évvel ezelőtti szerzők életpályáját, munkásságát, és – ahol ez lehetséges – jellegzetes mutatványt kínál fel […]
A könyvet lapozva Gaal Györgyöt és feleségét huszonkilenc világjáró útjára kísérheti el az olvasó. Az útibeszámolók erdélyi, romániai magyar szemmel íródtak: a szerző az itteni viszonyokhoz méri a látottakat. A beszámolók kronologikus sorrendet követnek, így az írások tükrözik a világ változásait. Az élmények a korhoz kötöttek. Egyes írásokban még márkát, pesetát említ, más helyen az […]
Bánffy Miklós és családja, Budapest ostromát átélve, 1945 februárjában tér haza Erdélybe, ahol a bonchidai kastélyt kifosztva-felgyújtva, birtokait kisajátítva találják, s Kolozsvárt, a Toldalagi-Korda palota egy lakosztályában meghúzódva próbálják újrakezdeni az életet. Váradi Aranka és Kató azonban nemsokára visszatér Pestre, Bánffy viszont marad. Bekapcsolódik az újrainduló irodalmi életbe, novellákat közöl az Utunkban, regénye jelenik meg, […]
