A meseregény cselekményét egy jól ismert ok indítja el: Teki, az Erdőliverzumban élő ezermester teknősbéka hős szeretne lenni. A történet egy nagy megbízatással veszi kezdetét: a szomszédos birodalom királya kéri fel, hogy az eltűnt holdtehenet, sajtfaló alattvalóinak nélkülözhetetlen táplálóját megkeresse. Teki jó barátjával, egy kefefarkú borzzal indul el a veszélyes útra. Kalandok sora veszi kezdetét, […]

Korniss Péter munkássága az egyik leggazdagabb magyar fotográfiai életmű. Hírnevét a kelet-európai – elsősorban erdélyi – paraszti életforma és kultúra fényképezésével alapozta meg. Az 1979 és 1988 között készült, egy ingázó munkás életét megörökítő sorozata, A vendégmunkás a magyar fotográfia egyik mérföldkövének tekinthető. Jelen kiadvány a már emblematikus képek mellett, kevésbé ismert felvételeket is bemutat […]

Posztumusz művet, posztumusz olvasatokat tartanak kezükben még ismeretlen, de máris posztumusz olvasók. Most éppen Lázáry René Sándor legelső, és mégis posztumusz verseskötetét. Pontosabban: csak egy szűkre szabott, szerényebb, alkalmi versválogatást magából a posztumusz teljesből, annak is csak egy behatárolt darabkájából, de így is egy (majd később) eljövendő, megtervezett egészből, Lázáry összes költői munkáiból. Ezt a […]

Lustig Valentin kolozsvári, jeruzsálemi és firenzei történelmi és kulturális hátterekből érkezett Zürichbe mintegy negyven éve. De nem amiatt zseniális művész, mert sokfele jártában sokféle tanításban részesült, sokféle tradícióval találkozott, hanem mert több közösség kanonizált értékeinek elsajátítása mellett e kollektivitások tudattalanjainak is hordozója. Aligha tévedünk, ha arra gondolunk, hogy Lustig Valentin lenyűgözően szuggesztív művészete nem elsősorban […]

Tudom, a bátorság nem esztétikai kategória. Nem elég azzal jellemezni Gálfalvi György életművét, hogy hatalmas erénye a szókimondás abban a korban is, amikor nemhogy a válaszokat, még a kérdéseket is kockázatos volt megfogalmazni. Minderről beszélni kell, de alapjában véve művei természetesen nem ettől maradandóak, hanem amitől minden jelentős irodalmi alkotás: metafora- vagy szimbólumteremtő képességnek nevezném. […]

Az újpesti szegkovács cigánymeséket Bartos Tibor gyújtötte és szerkesztette. A mesék csodálatos dolgokról szólnak, a hercegné-kisasszonyról és a fáraó népének sok csodálatos dolgairól, de tulajdonképpen egy sajátos kultúra igazi gyöngyszemei, mely bár melletünk létezik, nem is ismerjük igazán.