A két legendás irodalomtörténész neve elválaszthatatlan a Romániai magyar irodalom 1945–1970 c. kézikönyvük nagy hatásától. Irodalomérzékelésünket és korszakfogalmainkat az elmúlt majd’ ötven évben  meghatározták. Új kétkezes gyűjteményük ezúttal szubjektív válogatási szempontok szerint készült. Az elmúlt száz év erdélyi irodalmi folyamatait, azok figyelemre méltó mozzanatait vizsgáló írások most nem a következetes rendszerezés igényével, hanem – továbbra is – […]

Gömöri György irodalomtörténész, egyetemi tanár, műfordító, a lengyel és angol irodalom kiváló ismerőjének erdélyi személyiségekről, az erdélyi történelem apró, rejtett és széles körben ismert eseményeiről írott verseit Kovács András Ferenc szerkesztésében adjuk ki, Somogyi Győző illusztrációival.

Hogy lehet mai napig élő a repülés, toronyugrás évezredek költői hagyományából ismert képe? Milyen időjárású az életvadászó ember-ősz? Meddig látnak a hősök műanyag kukkerükön? Patikamérlegre vetheti-e a költő a világtörténelmet? Tisztítótűzbe Krisztust meg a többi szentet, csak úgy könnyen a beszéd medrébe terelve tengert és óceánt? Milyen ízű Isten pálcikája? Milyen gyakran kell füvet nyírni […]

„Az én identitásának magától értetődő egységét három dolog bonthatja meg: az emigráció, az álom és az irodalom.” Hajdú Farkas-Zoltán a -né című sorozatának (A homályban maradás ösztöne, illetve a Békebeli 1913 után) most harmadik kötetével jelentkezik, hogy a korábban is feltett kérdéseire újabb válaszlehetőségeket keressen. Ami azonban eddig idegenek levelezése, újságcikkek mögé rejtett játék, találóskérdés volt, az itt közvetlenül […]

„Egy ismeretlen, / Egy névtelen kéz némuló lapokra / Följegyzi közben, tán emlékezetből – / Mi történt, vagy mi sem történt”: noha Kovács András Ferenc neve magáért beszél, legújabb, a közélet és aktualitások felé nyitó verseskötetével egyébként pontosan az anonim krónikás azon gesztusát ismétli, melyről egyik verse emlékezik meg. Ha komolyan vesszük mindazt, amit a […]

Most az Isten Csíkban – ez is lehetne Molnár Vilmos új, kiadónknál megjelenő második könyvének a címe. Humor, filozófiai hajlam, nyelvi furfang, súlyos, balladai hangvétel egyként jellemzi a novelláskötetet, melyen folyamatos „az Isten ujjának” érintése, a nevének, akaratának, nyomainak keresése: Csicsó után a vonaton, gimnazista iskolai fogalmazásban, üres négyzetekben és félve feltett kérdésekben. A legfelső […]

Márton Evelinnek a Bookartnál megjelenő harmadik kötete felpezsdíti az olvasót, nemcsak szereplőinek színes kavalkádjával, a viszonyok és történések legöngyölítésre váró, gubancos szálaival, hanem azért is, mert bátran vezet ki az erdélyi magyar irodalom ismert helyszíneiről, megszokott vonatkoztatási keretei közül. A „képzeletbeli szalamandracsoport”, akik a regény központjában utaznak, kavar(og)nak, emlékeznek, ugyanakkor az irodalomban évszázadok óta ismert […]

Kiadónk legsikeresebb kötete, mely 2008-ban jelent meg elkészült most hangoskönyvben is. A szerző olvassa fel a leghitelesebb nyelvezettel. A kiadó nagy álma valósul meg, hiszen egyben adhatja az olvasó kezébe a könyvet, hangoskönyvet és a könyv által ihletett dokumentfilmet, Hajdú Farkas-Zoltán ALLA RUSTICA-ját. Betű, hang és kép egy eltűnőben levő világról.

Urs Widmer felismerte, kivel van dolga ott a négyes határon, ahol a szürrealizmus, a mesék mágiája, az abszurd és a bizarr találkoznak — és akkor a groteszkről még nem is beszéltünk, sem a neobarokk, olykor neorokokó optikáról, amelyen át újrafogalmazódnak, újra megszületnek ősi és új narratívák, kolozsvári, sólyomtelki és auschwitzi történetek, képzetek, projekciók, egyszóval: egy […]

A regény a szereplő-narrátor, egy ifjú rezidens szemszögéből mutatja be egy kórház sürgősségi osztályának életét. A hétköznapi itt mindig rendkívüli. A szövegben az események ábrázolása összefonódik azokkal a történetekkel, melyeket az elbeszélő céltudatosan gyűjt, gyakran a kórházban kezeltektől vagy kollégáktól, és azért jegyez le, mesél újra, hogy a páciensek szenvedését enyhítse, életkedvét visszaadja. Különösen szoros […]

Mi köze Csokonai Vitéz Mihálynak a geopolitikához? Miért akarta meghonosítani a szonettet Kazinczy Ferenc? Lehetett volna-e egészen más költő Petőfi Sándor?  Mit mulasztott el Arany János? Hogyan újult meg Ady Endre költészete, és miképpen kapcsolódik mégis elődeihez? Hozzá kell-e szólnia a költőnek a közélethez? Mire való napjainkban a vers? Eldöntheti-e a költő, hogy miként használja fel […]

A kötet szerzője azok közé az emberek közé tartozik, akik a történelmi változásoknak inkább a negatív oldalát látják. Ha el is ismeri, hogy lehet örülni az újnak, a kényelmesebbnek, a technikailag fejlettebbnek, mégis főleg az foglalkoztja, hogy mivel és mennyivel lesz kultúránk a változások által szegényebb. A Csonkamagyar időkapszula, amely megkisérli rekonstruálni az 1919-es esztendő fontos és izgalmas […]