Könyvvásáros kiadók
– Mi az Önök kiadójának a profilja? Milyen típusú könyveket adnak ki leginkább?
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadója kizárólag tudományos és ismeretterjesztő könyveket jelentet meg. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület már az 1860-as években is saját kiadásában jelentette meg a gyűjteményei feldolgozása nyomán keletkezett tudományos munkákat, és több tudományos folyóiratot is kiadott. Az Egyesület felépítésének megfelelően több tudományterületet feltáró munkák képezték egy-egy sorozat bázisát, a kiadványok a bölcsészet-, orvos- és természettudományok területeinek legújabb kutatási eredményeit mutatták be.
1990-ben a tevékenységét újrakezdő tudományos egyesület a könyvkiadási tevékenységet is felélesztette. Korábbi könyvsorozata folytatásaképpen jelent meg 1991-ben az Erdélyi Tudományos Füzetek 209. száma, ma a sorozat a 275. számnál tart. Ebben a sorozatban jelennek meg az egyesület kutatóintézete munkatársainak művei, doktori, értekezések, forráskiadványok és elméleti munkák, konferenciakötetek, túlnyomó részük a bölcsészettudományok területéről származik.
Ugyanakkor a kiadói tevékenység fontos részét képezi Erdély történeti forrásainak megjelentetése. A Székely Oklevéltár új sorozatának négy vaskos (IV-VII.) kötete az EME legrangosabb kiadványa a történelmi források körében. A székely általános és katonai összeírások a 16-17. századi egész európai történelem párját ritkító forrásai közé tartoznak, amennyiben a népszámlálásokat megelőző korszakból településenként és azokon belül a társadalmi rétegek rendjében vették számba az egész Székelyföld családfőit vagy éppen teljes férfilakosságát. Az Erdélyi Történelmi Adatok valamint az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára sorozatai az EME kutatóintézetében folyó forrásfeltáró munkáknak ad megjelenési lehetőséget, ezekben a sorozatokban jelennek meg olyan fontos történeti források, mint az erdélyi fejedelmek királyi könyvei, a káptalani jegyzőkönyvek vagy az egyes erdélyi családok levéltárainak összeírása.
Ugyancsak az EME vállalta fel Szabó T. Attila monumentális kiadványának, az Erdélyi magyar szótörténeti tárnak a kiadását. A maga köré vont tanítványaiból és kollégáiból olyan összeforrott szerkesztői munkaközösséget nevelt ki, amelyik elhunyta és csaknem tízévi kényszerszünet után több kötet folyamatos megjelenésével bizonyítja, hogy hű maradt tanítómesteréhez és a magyar szótörténeti kutatások hagyományaihoz.
Jelentős újítása volt a kiadónak a kilencvenes évek után, hogy új sorozatokban teret biztosított a műszaki kutatások eredményeinek megjelentetésére. Míg a Műszaki Tudományos Füzetek sorozata a legújabb tudományos eredmények publikálásával a magyar műszaki szaknyelv fejlesztésére is vállalkozik, a Tudomány- és Technikatörténeti Füzetek sorozata az erdélyi technikai örökség feltárásával indult, a továbbiakban emellett tudománytörténeti munkákat fog megjelentetni.
A tudományos kutatásokat segítő jelentős segédkiadványok, lexikonok (főleg a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon) és bibliográfiák kiadása is folyamatos.
– Idegen (nem magyar/nem román) nyelvű könyveket adnak ki?
Nemrégiben kezdtünk angol nyelvű kiadványokat megjelentetni, elsősorban azért, hogy a magyar tudományos eredmények a nemzetközi szakirodalomba is bekerüljenek. A kiadványok jellegéből fakadóan a célközönségünket elsősorban a külföldi felsőoktatásban dolgozó tanárok és kutatók, illetve a magyar nyelvet nem beszélő egyetemisták teszik ki.
– Észleltek számottevő visszaesést a könyvforgalomban a 2008-as kezdetű „gazdasági világválság” idején?
Mivel a profilunkból kifolyólag nem tömegolvasmányokat adunk ki, a közönség igénye nem változott számottevően 2008 óta. A visszaesés természetesen érezhető volt, de a stabil felvásárlók (intézmények) többnyire megmaradtak.
– Nyugaton már magától értetődő az elektromos könyvek olvasása és forgalmazása. Idehaza, Romániában még nem. Önök szerint mikor jöhet el annak az ideje, hogy itt is „megvessék a lábukat” az elektromos kiadványok?
A közeljövőben mindenképpen itt is el fognak terjedni, igykeszünk alkalmazkodni az elvárásokhoz, egyelőre azonban nem foglalkozunk elektronikus könyvek kiadásával. Ugyanakkor el kell mondanom, hogy érezzük azt, hogy az online könyvvásárlás egyre nagyobb teret hódít, ami szintén jelzi azt, hogy mi felé hajlik a piac.
– Mennyire tartják a kapcsolatot a vevőkkel? Milyen típusú/jellegű visszajelzéseket kapnak tőlük?
A vevőink többnyire intézmények, egyetemek és kutatóintézetek, akik folyamatosan pozitív visszajelzésekkel élnek és várják a további kutatásokhoz szükséges szakmunkák megjelentetését.
