Zsebre szabott Marosvásárhely

Egy a Marosvásárhelyt, a Székelyföld fővárosát bemutató, ismertető könyv hosszú évek óta hiánycikk, amely helyzetnek főleg az anyaországból ide látogató nemzettársaink tájékozódása-tájékoztatása látja kárát, tekintve, hogy az érdeklődőknek sok vesződségébe kerül, ha nem csak az emblematikus épületek – Kultúrpalota és Városháza – megtekintésére szorítkoznak, hanem mást is látni óhajtván az internetről esetleg kihalásszák, összeírják e 700 éves település egyéb látnivalóiról valamennyi információt.
Az írott szövegeket gazdag színes képillusztráció egészíti ki, a közel 100 fotó mindenikét, amelyek tényleges és nélkülözhetetlen információk hordozói, ismert szakemberek készítették. A csatolt térkép áttekinthető, nagyban segíti az eligazodást a bemutatott látnivalók között.





További hasonló könyvek


Kolozsvár várospolitikája 1886-1918

Kolozsvár dualizmuskori története egy fejlődő, de különféle problémákkal terhes város képét mutatja, ezzel viszont nem volt egyedül, általánosan jellemezhető ilyenformán minden magyarországi város a korszakban. A fejlődés elkerülhetetlen volt, tettek érte, volt saját lendülete és logikája, s a közérdek konszenzusa kollektív igyekezetet szült, de ez nem zárta ki sem a helyi szinten specifikusan fakadó konfliktusok […]

A székelység története – második, javított kiadás

Ezt a korszerű, megjelenésre is tetszetős, könnyen áttekinthető könyvet diákoknak és felnőtteknek egyaránt ajánljuk. A tankönyvhöz hasonló ismeretterjesztő kiadvány megírásának és megjelentetésének az volt a célja, hogy a székelyekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat minden korosztály számára röviden és közérthetően összefoglalja. Megismerhetjük belőle a székelyek történetét a régmúlttól az ezredfordulóig. A történészek a leírásokban a Székelyföld eseményeit […]

Villanyos és közössége

Villamosítás, modernizáció: történet a Nyárád-mentén (1945-1989) A jobbágyfalvi Sztrátya Domokos, a Nyárád felső folyásának vidékén egykor közismert villanyos jóval több volt adatközlőnél. Túl azon, hogy a maga és közössége életére reflektált, a kortársak, a falvak, a korszak kíváncsi megfigyelője is volt. Személyében egyfelől egy jobbágyfalvi gazdaemberrel, másfelől egy állami alkalmazottal, ezeken túl meg egy „álruhás” […]