Zsebre szabott Marosvásárhely

Egy a Marosvásárhelyt, a Székelyföld fővárosát bemutató, ismertető könyv hosszú évek óta hiánycikk, amely helyzetnek főleg az anyaországból ide látogató nemzettársaink tájékozódása-tájékoztatása látja kárát, tekintve, hogy az érdeklődőknek sok vesződségébe kerül, ha nem csak az emblematikus épületek – Kultúrpalota és Városháza – megtekintésére szorítkoznak, hanem mást is látni óhajtván az internetről esetleg kihalásszák, összeírják e 700 éves település egyéb látnivalóiról valamennyi információt.
Az írott szövegeket gazdag színes képillusztráció egészíti ki, a közel 100 fotó mindenikét, amelyek tényleges és nélkülözhetetlen információk hordozói, ismert szakemberek készítették. A csatolt térkép áttekinthető, nagyban segíti az eligazodást a bemutatott látnivalók között.





További hasonló könyvek


A nemzetét szerető szocialista. Jordáky Lajos (1913-1974)

„Lehet-e a jó kommunista egyszersmind jó erdélyi magyar?” Ezzel a kérdéssel záródik sorozatunk harmadik könyvének, Főcze János MADOSZ-monográfiájának hátlapszövege. Úgy tűnik, ez a tizedik kötet már címében is választ sugall a korábbi könyv nem kevéssé retorikus kérdésére. Bár Jordáky Lajos sosem volt MADOSZ-tag, világéletében azon a baloldali értékközösségen belül mozgott, amelyben a madoszosok is. Szociáldemokrata, […]

Farkaskölykök

Szentpáli Szabó László emlékirata igazi huszadik századi kalandregény a kolozsvári Malomárok partjától a Tatárhágóig. Felelevenednek benne a felhőtlen gyermek- és ifjúkor, az indiánosdik, a kolozsvári Református Fiúgimnáziumban eltöltött diákévek, az erdélyi cserkészmozgalom nyújtotta izgalmak. Az élet azonban sokszor nem, sőt egyáltalán nem olyan „mézeskalácsízű”, mint az operettek világában. Mindezt beárnyékolja ugyanis az időközben kitört második […]

Kolozsvár várospolitikája 1886-1918

Kolozsvár dualizmuskori története egy fejlődő, de különféle problémákkal terhes város képét mutatja, ezzel viszont nem volt egyedül, általánosan jellemezhető ilyenformán minden magyarországi város a korszakban. A fejlődés elkerülhetetlen volt, tettek érte, volt saját lendülete és logikája, s a közérdek konszenzusa kollektív igyekezetet szült, de ez nem zárta ki sem a helyi szinten specifikusan fakadó konfliktusok […]