Ulysses

Ulysses/Odüsszeusz figurája az otthonosságra vágyó örök utazó kulcsfontosságú emberi tapasztalatvilágát jeleníti meg. Ilarie Voronca (1903-1946) román szürrealista költő Ulyssese a korszellem részeként mutatja meg az állandó tévelygésben-keresésben-utazásban lévő modern embert. A poéma összegzi a költő életének addigi tapasztalatait, városi és vidéki tájakat, személyes és közösségi élményeket egyaránt megjelenít, és mindezt a költő védjegyévé vált, sűrű képiségű szürrealista versbeszéd kapcsolja egybe. Voronca figyelme a versben a köznapiságra irányul, a banalitás fel-felszikrázó csodáira, és egy olyan korszak átfogó képét vázolja fel mozaikszerűen, amelyet „a középszer évszázadának” nevez. Az Ulysses a költő első, magyar nyelven megjelenő könyve.





További hasonló könyvek


A kötelező letérőnél forduljon

Ozsváth Zsuzsa második verseskötetének lapjain jelek, jelzések vezetik át az embert. Vagy valahova. Egy kicsit úgy, mint az erdőben: észre kell venni a jeleket a fákon. Akkor már a színük s a formájuk elárulja, hogy forráshoz vezet-e, vagy éppen várromhoz az az ösvény. Vagy sehova. Mert egyenesen a semmibe fut, akár az élet: egy utolsó […]

Csintalan Múzsa

CSINTALAN MÚZSA című művében a szerző a Világ Teremtését is újra meséli. Fontos helyet kap e világképben a nevetés istennője, a Csintalan Múzsa. Szávai szerint az „ismert” történelem nem a legjobban alakult a humor isteni jelenléte nélkül, ezért „auxiliár történelmeket” mesél. Történelmi szereplőket, „prototípusokat” vonultat fel Churchilltől Napóleonig, és persze az oly sokszor felsejlő „auxiliár […]

A gyermekelőadás készítésének fifikái

A színművésznő beszéli a gyermekek nyelvét. De a felnőttekét is. Versnyelven is beszél – sót alkalomadtán a szajkóén, a rigóén és egyéb röpködő tollasokén is … Mi adott és ad neki erőt, hogy az állandó színtársulatok belátható világa helyett ö maga alkosson egyszemélyes színházat? Hogyan hozza létre színvonalas, eredeti előadásait városokban, de „árkon-bokron túl” is, […]