Marosvásárhely története II.

Marosvásárhely történetének bemutatásához a szerző egy egész kötetet szentel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeinek leírására. A történeti Erdély központi részén fekvő Marosvásárhely cselekvő részese volt ezeknek a történéseknek.
Pál-Antal Sándor kutatásának tárgyát nem kizárólag a forradalmi események képezték, hanem a város története általában. Ennek bemutatása elsősorban a városi levéltárban található korabeli forrásokra támaszkodik. És ezen a téren a város levéltára az adatok meglehetősen gazdag tárházának bizonyult. De a levéltári források mellett bővebben használta a korabeli erdélyi sajtóban megjelent tudósításokat is.
A feldolgozott adatok alapján fejezetekre és azokon belül alfejezetekre tagoltan tárja fel a város akkori helyzetét és lakóinak életkörülményeit. Így a másfél évig tartó forradalom és szabadságharc időszakának nemcsak egyes mozzanatait ismerheti meg az olvasó, hanem összességében is ezt az időszakot.





További hasonló könyvek


Illustrierte geschichte der szekler

A kötetet a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont kiadója jelentette meg 2023-ban. Ugyanitt jelent meg az elmúlt időszakban A székelység története magyar, román és angol nyelven. Mind a négy kiadvány könnyen áttekinthető, diákoknak és felnőtteknek egyaránt olvasmányos és tetszetős. Az ismeretterjesztő kiadvány megírásának és megjelentetésének az volt a célja, hogy a székelyekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat minden […]

Függőben

A román kisebbség helyzete Észak-Erdélyben (1940-1944) Milyen értelemben tekinthető egy „párnak” Iuliu Hossu görögkatolikus és Márton Áron római katolikus püspök? Ki volt Popoff Mihály, illetve mi volt egyáltalán a magyar ortodox egyház? Igaz-e, hogy a bécsi döntés után „ejtőernyősök” árasztották el Észak-Erdélyt? Ha a törvény megengedte, miért nem alapíthattak iskolákat a román egyházak? Lehetett-e valaki […]

Jancsó Béla levelezése IV. 1941-1967

A Jancsó-levelezés első három kötete 874 darabot mutat be az 1914 és 1940 közötti időszakból; a szintén negyedszázadot átfogó periódusról (1941–1967) viszont mindössze „csak” 253 tanúskodik. A Trianont követő eszmélkedésben a „tettek rugójának szánt” küldemények (Mikó Imre) ugyanezt a szerepet töltötték be nemzedéktársánál, a magyar szellem organizátoránál is. Németh László „a hiányzó nemzeti tudat megszövését” […]