Ház, délután

Láng Orsolya új kötetében bizalmasának fogadja az olvasót, és megmutatja, milyen, amikor apró balladák képei keverednek emberközi kapcsolatok jeleneteivel, ahogy az anyanyelvünk között az idegen szavak. Olyan természetesen, hogy ha valaki mögöttünk kellően lágy akcentussal ejti ki egy sziget fővárosának a nevét, közel kerülünk a nagybetűs Költészethez. Mi a siker titka, ha nem ez?





További hasonló könyvek


Euridike alászáll

Simon Magda író újságíró (1909-1969) ugyan Szatmárnémetiben született, s Bukarestben halt meg, élete nagy része Nagyváradhoz köti. Fiatalon a Nagyváradi Napló, illetve a Brassói Lapok munkatársa, a vészkorszak után a Körös-parti városban telepszik meg végleg. Évtizedekig lappangó hátrahagyott versei egy része 1945 első hónapjaiban egy németországi lágerben születtek, míg kései lírája a hatvanas évekből társa, […]

Sorsfordító

A könyv alaptörténete egy családról szól, akik ’89 nyarán egy kislánnyal vágnak neki a zöld határnak Magyarország felé. A szökés közben megsérült apa nem bírja felvenni a harcot az idegen környezettel és az új helyzettel. Az anyagi és lelki problémákkal küzdő család segítője egy idős hölgy, aki maga is régi démonaival küzd. A főleg női […]

Magány pergő errel

A Svájcban élő, sok nyelven beszélő, sok tájat bejárt Ilma Rakusa prózakötetében az otthontalan otthonosság tájképeit és jellemrajzait találjuk. Az Én-elbeszélő új meg új barátságokat köt, személyisége gazdagodik általuk, miközben a veleszületett, örök idegenség mindenkitől eltávolítja. Ez a távolság azonban elbeszélői perspektívát is jelent, amellyel kiváló megfigyelőképesség és finom irónia párosul. Zürich és Nagoya, Graz […]