Certamen XI. Előadások A Magyar Tudomány Napján az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. Szakosztályában



A CERTAMEN XI. kötete – tudományos vitákra is utalva – több diszciplínához tartozó kutatások dinamikus képét, jelen és múlt, végek és központ(ok) sokféle összefüggését mutatja.
Első része a kortárs színházi kommunikáció egy újításának bemutatására, mai prózák (Sofi Oksanen-, Tolnai Ottó-, Háy János-, Tompa Andrea-regények), 19. századi női szerzők (többek között az Erdélyi Múzeum-Egyesület jótevőjeként ismert Wass Ottilia) műveinek értelmezésére tesz kísérletet. A könyv második, a középkori és a kora újkor, főleg Erdély és a Körös-vidék történetére összpontosító tömbjében olvasható tanulmányok célja egyház- és adminisztrációtörténeti felismerések megfogalmazása; írott források (testamentumok, cirkálási jegyzőkönyvek, krónikák) tematikus vizsgálata; publikálásuk problémáinak felvetése; államismereti, sőt vallásgyakorlást tanító szövegeknek (például Péchi Simon Talmud-fordításának) meghatározott szempontú feltárása.





További hasonló könyvek


Zsebre szabott Marosvásárhely

Egy a Marosvásárhelyt, a Székelyföld fővárosát bemutató, ismertető könyv hosszú évek óta hiánycikk, amely helyzetnek főleg az anyaországból ide látogató nemzettársaink tájékozódása-tájékoztatása látja kárát, tekintve, hogy az érdeklődőknek sok vesződségébe kerül, ha nem csak az emblematikus épületek – Kultúrpalota és Városháza – megtekintésére szorítkoznak, hanem mást is látni óhajtván az internetről esetleg kihalásszák, összeírják e […]

Hullóidő. Székely identitásépítés a 19-20. században

A rendszerváltással indult korszak nagy ígéreteivel (határok spiritualizálódása, a liberális demokrácia győzelme, az európai identitás újjáalakulása) szemben napjainkban azt látjuk, hogy helyi, regionális identitások erősödnek fel, vagy olyan identitásépítések indulnak meg, amelyek néhány évtizede még elképzelhetetlenek voltak. Bár a székely identitás nem ilyen új keletű – a múltba, jóval a modern nemzetépítés kora elé nyúló, […]

A nemzetét szerető szocialista. Jordáky Lajos (1913-1974)

„Lehet-e a jó kommunista egyszersmind jó erdélyi magyar?” Ezzel a kérdéssel záródik sorozatunk harmadik könyvének, Főcze János MADOSZ-monográfiájának hátlapszövege. Úgy tűnik, ez a tizedik kötet már címében is választ sugall a korábbi könyv nem kevéssé retorikus kérdésére. Bár Jordáky Lajos sosem volt MADOSZ-tag, világéletében azon a baloldali értékközösségen belül mozgott, amelyben a madoszosok is. Szociáldemokrata, […]