Berobogott Temesvárra a nyugat. A Szeged-Temesvár vasútvonal története

Dr. Jancsó Árpád nyolcadik vasúttörténeti tematikájú könyvét a tőle megszokott alapos, tudományos igényű, mégis olvasmányos formában készítette el. A Szeged–Temesvár vasútvonal megnyitásával a Temesköz fő városát is bekötötték az országos hálózatba. E vasútvonal a Bécs–Marchegg–Pest–Szeged–Temesvár–Báziás, majd később Temesvár–Orsova–országhatár vasúti fővonal részét képezte.
A kötet az ország vasúti politikájáról, az óhajtott, valamint a megvalósult vasutakról szól, kitérve a Pozsony–Nagyszombat lóvasútra is. Mindezek mellett kitér az első európai mozdonyok történetére, a szegedi Tisza-hídra, a vonatrablásokra, vasútvonal és árvíz kapcsolatára, igazgatók és tervezők életútjára is. A műszaki leírásokat, történeti adatokat számos illusztráció teszi könnyen befogadhatóvá.





További hasonló könyvek


“Ha levelem elolvastad, add tovább” Bonczidai Dezső kézírásos gyülekezeti levelei a két világháború közötti Kidén

Ilyefalvi Emese munkája részben írásantropológiai, részben vallási néprajzi kutatás eredménye. Egyik kérdése a levélírás térhódítására, a másik a lelkészi pasztoráció sajátos formájára irányítja a figyelmet. Bonczidai Dezső (1902–1946) lelkész 1928–1946 között a kidei (Kolozs megye) református gyülekezetben szolgált. 1932–1935 között a híveit többnyire heti rendszerességgel megírt, sokszorosított, a faluban kézből kézbe adott levelekben is megszólította: […]

Bálint Tibor 90 – Textusok, kontextusok

Új kutatások alapján közelíti meg Bálint Tibor műveit, pályáját a tanulmánykötet, amely a jeles szerző születése 90. évfordulóját is megjelöli az időben. Az író szülővárosában megszervezett szakmai tanácskozás eredményeként létrejött könyv jó alkalom társadalmi és művészeti kérdések összefüggő vizsgálatára. Bálint Tibor munkásságában a szólásszabadságot, a humort, a gyermekekhez és felnőttekhez szólás tétjeit, az irodalom kapcsolati […]

Szövegvilágok között

A kötetben közölt írások kérdései elsősorban a kortárs irodalom jelenségeire, a művészi világértelmezés lehetséges formáira és eszközeire – főképp a fikció és valóságábrázolás viszonya tekintetében –, az irodalmi művek által közvetített másságképekre, valamint az irodalom és a filmművészet közötti kapcsolatra vonatkoznak.