Ahány helyre ment az ember

Rostás Zoltán – e sorozatban megjelenő – második könyve (is!) fontos jelenségekre hívja fel a figyelmet. Ezek tudatosítása nélkül egyszerűen nem létezhet korszerű (a korhoz méltó!) magyar szociológia. A PONT kiadó ezzel a sorozatával nem csupán a jeles erdélyi professzor életműve előtt tiszteleg, hanem a határon túli magyar szociográfia erdélyi kutatóműhelye felé is adósságot törleszt, amikor néhány kötettel széles körben elérhetővé tesz fontos műveket és kezdeményezéseket.
Az olvasó ebben a kötetben Rostás Zoltán oral history műfajban gyökerező hatalmas életművéből kap „szemelvényeket”, emlékezetes darabokat – és szembesülhet azzal a szociológusi mutatvánnyal, amelyben a szóbeli történelem, a nagyon egyszerű emberek mesélte élettörténetek valóban történelem-ismeretté mélyülnek a tudatunkban.
Az együvé, az egy nemzetbe tartozás bő évszázada tartó kockázatos, gyakran heroikus, sokszor tragikus fordulatai Budapest-Bukarest között hányódó kelet-európai sorsokat sodornak elénk.





További hasonló könyvek


Hivatalnok értelmiség a kora újkori Erdélyben és Magyar Királyságban II.

A tanulmánykötet az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jakó Zsigmond Kutatóintézete és az HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete által 2022. november 10–11-én Budapesten – immár ötödik alkalommal – megrendezett Hivatalnok értelmiség a kora újkori Erdélyben és a Magyar Királyságban című konferencián elhangzott előadások zömének szerkesztett, esetenként jelentősen bővített változatait tartalmazza. A kiterjedt levéltári kutatásokon alapuló, többségükben erdélyi vonatkozású […]

Függőben

A román kisebbség helyzete Észak-Erdélyben (1940-1944) Milyen értelemben tekinthető egy „párnak” Iuliu Hossu görögkatolikus és Márton Áron római katolikus püspök? Ki volt Popoff Mihály, illetve mi volt egyáltalán a magyar ortodox egyház? Igaz-e, hogy a bécsi döntés után „ejtőernyősök” árasztották el Észak-Erdélyt? Ha a törvény megengedte, miért nem alapíthattak iskolákat a román egyházak? Lehetett-e valaki […]

Jancsó Béla levelezése IV. 1941-1967

A Jancsó-levelezés első három kötete 874 darabot mutat be az 1914 és 1940 közötti időszakból; a szintén negyedszázadot átfogó periódusról (1941–1967) viszont mindössze „csak” 253 tanúskodik. A Trianont követő eszmélkedésben a „tettek rugójának szánt” küldemények (Mikó Imre) ugyanezt a szerepet töltötték be nemzedéktársánál, a magyar szellem organizátoránál is. Németh László „a hiányzó nemzeti tudat megszövését” […]