Kiadók járvány után, újabb válság küszöbén…
Tíz erdélyi magyar könyvkiadó és ugyanennyi történet, vélekedés elmúlt, illetve újonnan megmutatkozó válságokról. Körkérdéseket intéztünk a kiadóvezetőkhöz, hogy a 28. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár megnyitásakor egy átfogóbb képet nyújtsunk arról, hogyan is látja a könyves szakma a közelmúltat, illetve az enyhén (vagy éppen kifejezetten) homályosnak mutatkozó közeljövőt. Nem lehetne összefoglalni egyértelműen azt, hogy milyen volt a legutóbbi időszak, ahogy azt sem, mi várható a könyvkiadás további hétköznapjaiban. Ehelyett álljon itt egy olyan „átvilágítás”, amely legalább annyira színes, meg helyenként ellentmondásos is, mint maga az erdélyi magyar könyvkiadás.
*
Hogyan alakult a kiadó tevékenysége a 2020-2022-es időszakban? Miben jelentett hátrányt, illetve előnyt a járványidőszak?
Ábel Kiadó (Kolozsvár): „A könyvkiadásban a 2020-2022-es időszak nem jelentett sem visszalépést, sem különösebb robbanást. A szerzők és kiadói munkatársak a járványtól függetlenül végezték teendőiket, amit pedig nem lehetett személyes találkozásokkal megoldani, átköltözött online térbe. Viszont a könyveladásokra erősen rányomta bélyegét a Covid-időszak, ezek ijesztően visszaestek. Hiányoztak a vásárok, a könyvbemutatók, azok a lehetőségek, ahol személyesen találkozhattunk volna a vásárlóinkkal. A (mozgás)korlátozások miatt az online vásárlások nem mutattak növekedő tendenciát, ezek fokozatos lazulásával, feloldásával ismét voltak vásárok és más könyves események, és ezek igencsak éreztették hatásukat az könyveladásokban.” (Szikszai Ildikó)
Artprinter Könyvkiadó (Sepsiszentgyörgy): „Esetünkben összetettebb a kérdés, hiszen könyvkiadóként és nyomdaműhelyként is működünk. A könyvkiadási programjainkban, projektjeinkben nem volt változás, pályáztunk romániai és magyarországi alapokra, ezek pedig biztosították a működésünket. Ráadásul, a Covid-időszakban az emberek otthon voltak, több könyvet rendeltek, és az eladásaink is kissé nagyobbak voltak. Általánosságban viszont azt mondhatom, hogy járványidőben is ugyanúgy dolgoztunk, mint előtte. A 2021-2022-es periódusban kevesebb kiadói projektünk volt, az év végét még nem tudom pontosan előrevetíteni, de lehet, hogy jön a hidegzuhany.” (Kopacz Attila)
Bookart Könyvkiadó (Csíkszereda): „Kismértékben befolyásolt minket a járvány, mert nem sportolunk, hanem a minőség számít. Azokat a könyveket jelentetjük meg, amelyek tetszenek, függetlenül attól, hogy támogatják vagy sem. Fontos részlet talán, hogy a Bookartnak nincs alkalmazottja, sajátossága az, hogy külsősökkel dolgozunk, mindig akkor, amikor szükség van. Minket tehát nem nyomaszt a „fizetés” című tétel, a havi állandó kiadásaink viszonylag alacsonyak vagy nemlétezőek. Egyetlen dolog volt, ami nagyon zavart, éspedig az olvasókkal való találkozások hiánya, főleg az író-olvasó találkozóké, hiszen nagyon fontosak, tevékenységünk részét képezik. Egyébiránt a járványidőszak nem befolyásolta feltétlenül a könyveladást: nincs könyvesüzletünk, az online eladások érdekelnek, ezek pedig ugyanúgy működtek. Összességében tehát nyugodt időszak volt: befejeztünk egy csomó olyan tevékenységet, amelyre addig nem volt idő.” (Hajdú Áron)
Corvin Kiadó (Déva): „Előnyt semmiképp nem jelentett számunkra a járványidőszak. A hátrány az volt, hogy bezártak az üzletek, jelentősen csökkent az eladásunk, egyértelműen előnytelen időszak volt. Legalábbis számunkra. Az embereknek otthon kellett maradniuk, nem jártak üzletekbe, ez pedig problémát jelentett számunkra.” (Varga Károly)
Gutenberg Kiadó (Csíkszereda): „A személyes találkozásokat, beszélgetéseket olvasóinkkal mindig nagyon fontosnak tartottuk, így a könyves rendezvények leállítása, a könyvesboltok hirtelen bezárása nagy károkat okozott. A gyerekfoglalkozásainkat, amelyek arra hivatottak, hogy a legkisebbekkel is megszerettessük az olvasást, csak idén ősszel sikerült újraindítani. Szükségesnek tartottuk, hogy a bizonytalanság ellenére is ugyanolyan odaadással folytassuk a munkánkat. A kiadó körüli mindennapos tevékenységek csökkenése miatt felszabadult időt ötletelésre, kísérletezésekre, hosszú ideje halogatott tervek megvalósítására használtuk. A kínálatunkat számos, a könyveinkhez szorosan kapcsolódó kiegészítővel sikerült bővítenünk. Ebből az ellehetetlenedett helyzetből inspirálódva született meg László Noémi és Kürti Andrea alkotói játéka, a Darázsolás című verseskötet is.” (Tőzsér László)
Holnap Kulturális Egyesület (Nagyvárad): „Esetünk olyan értelemben volt speciális, hogy 2020 végén, a járvány teljében szüntette meg a Bihar Megyei Tanács a Várad folyóiratot, mint önálló intézményt, a Holnap Kulturális Egyesület pedig részben átvette a Várad folyóirat addigi könyvkiadói tevékenységét. A Holnap addig is adott ki könyveket, de akkor egyesítettük mindazt, amit a Várad és a Holnap csinált, elindítottuk az Újvárad folyóiratot is. Nyilván, nem volt könnyű a járvány első idejének végén, és a rendezvények akkori hiánya sem segített, ki kellett használni a két járványhullám közötti mélypontot a lap, illetve könyveink népszerűsítésére. Előnyként talán azt említeném, hogy több erő és koncentráció jutott a szerkesztői munkára, kéziratokkal foglalkozni – akár a kiadóban, akár otthon. Nem függesztettük fel a munkát abban az időszakban, a kiadó és a szerkesztőség is folyamatosan működött.” (Szűcs László)
Idea Design&Print, Exit Kiadó (Kolozsvár): „Leginkább a könyvvásárok hiánya érintett minket, hiszen ezek azok a lehetőségek, amikor a kiadó meg tud mutatkozni, több könyvet el tud adni, a konvencionális könyvesbolti értékesítés fölött. Ezek hiányoztak, azonban abban az időszakban megnőtt az online kereslet. Nyilván, erre rásegítettünk online marketinggel. Kolozsváron azt is megvalósítottuk, hogy csökkentettük az ingyenes kiszállítást 60 lejes vásárlásra. Elég sok könyvet személyesen hordtam ki, amikor a könyvesboltok zárva voltak. Ez a lehetőség megmaradt a mai napig, hiszen kényelemből vagy praktikus meggondolásból sokan ezt választják: a webáruházban megrendelik a könyvet, mi pedig hazaszállítjuk ingyen és bérmentve. Kissé több munkával, odafigyeléssel jár, de megéri, mert megtartjuk az ügyfeleket, újakat is szerzünk. Itt még annyit hozzátennék, hogy a kiadónak 2020-ban 12 címe, 2021-ben 16, az idén pedig már 14 címűnk, úgyhogy valószínűleg idén is fogjuk tartani a 16 címet.” (Nagy Péter)
Irodalmi Jelen Kiadó (Arad): „A könyvek előkészítési folyamata a járványidőszakban tulajdonképpen nem járt semmiféle plusz nehézséggel, viszont a könyvek forgalmazása annál inkább. A kötetek bemutatása is csupán online térben volt lehetséges, a szerző-olvasó kapcsolata háttérbe szorult, mindez pedig egyértelmű hátrányt jelentett.” (Bege Magdolna)
Koinónia Könyvkiadó (Kolozsvár): „Egy erdélyi magyar kiadónak sohasem volt könnyű. A sok negatív hozadék mellett, mint például a nem versenyképes fizetések, a folyton cserélődő munkaerő, a rengeteg munka, aminek soha nem látni a végét, az az egy jó következménye legalább mégiscsak megvan annak, hogy a körülmények és lehetőségek nem kényeztetnek, hogy vihartűrőbbek vagyunk, nem érnek annyira váratlanul a válságok kihívásai. Nálunk sokkal jobban menő vállalkozások zártak be, mentek csődbe a járványhelyzet hatására, de a kis erdélyi kiadók, akiknek sem vésztartalékuk, sem befolyásos támogatójuk nem volt, átvészelték az időszakot. Tagadhatatlan, hogy komoly nehézségekkel néztünk szembe. A Koinónia forgalma 2020-ban öt évet esett vissza, lényegesen kisebb bevételekből kellett fedezni jelentősen megnövekedett kiadásokat. De ebben az időszakban sokkal kézzelfoghatóbbá vált a bajtársiasság, amivel más kiadók viszonyultak hozzánk, és amit mi is igyekeztünk viszonozni. Pozitívumként könyvelem el, hogy a gazdasági nehézségek nem szakmai irigységet, féltékenységet eredményeztek, hanem egymáson való segíteni akarást.” (Szilágyi D. Szabolcs)
Mentor Könyvek Kiadó (Marosvásárhely): „Az erdélyi könyvkiadók nagy részét sújtotta vagy legalábbis negatívan érintette a járványhelyzet. Kiadónk sem volt kivétel. A világjárvány első évében 70%-os bevételcsökkenést tapasztalhattunk a könyvesboltok ideiglenes bezárása, a könyvvásárok hiánya miatt. A közösségi médiában az jelent meg, hogy a bezártságban mindenki olvasással töltötte idejét, a könyv adta, adhatta vissza a járvány előtti, feltétel nélküli szabadságérzetet. Hogy ez mennyire volt valós? Nem tudhatjuk. Ahogy azt sem, hogy akik akkor olvastak, frissen vásárolt (online rendelt) vagy már régóta polcon heverő könyveket olvastak. Amiről szintúgy nem lehetett reális képünk az az, hogy lesz-e miből könyvet vásárolni. Egyszóval mégsem a könyves szemlék elnapolása volt a legfőbb gond. Biztosak voltunk benne, hogy amikor újra lehetnek könyvvásárok, könyvfesztiválok, nem lesz kevesebb érdeklődő, mint korábban, legfeljebb a vásárlókeret szűkül, és reméltük, hogy idővel minden helyre áll. Nos, nem így történt.” (Ifj. Király István)
**
Gazdasági válságot vetítettek előre a gazdasági szakemberek, az áremelkedés tapasztalható is az alapszolgáltatások terén (gáz, víz, villany stb.). Melyek a várható hozadékok a könyvkiadásban, és milyen intézkedéseket hoztak a költségek mérséklésére?
Ábel Kiadó (Kolozsvár): „Az alapellátás, elsősorban a gáz- és villanyár növekedésének hatásai még csak ezután lesznek mérhetők. Viszont a papírhiány és a papír árának elszabadulása már a 2022-es év elejétől érezhető. Elképzelhető, hogy az alapszolgáltatások drágulásával az emberek kevesebbet költenek kultúrára, így a könyvvásárlásokra is kevesebb jut majd.” (Szikszai Ildikó)
Artprinter Könyvkiadó (Sepsiszentgyörgy): „Számot kell vetnünk azzal, hogy mi is drágult meg tulajdonképpen, mert ugye mindenki a gázt, a vizet és a villanyt búsulja, ellenben az első dolog, ami megdrágult, az a papír. Vannak különböző fenyegető hangok, hogy két-három-négyszeres villanyszámla lesz, de el kell mondanom, hogy én június óta semmiféle villanyszámlát nem kaptam, így abban az esetben, ha egyben állítják ki, elég rossz lesz. 2020 végén egy tonna papír 630 euróba került, és itt most nem kell számolni, hogy jó minőségű vagy sima ofszet papír, én itt egy átlagárat mondtam, amihez képest 10, 20 százalék különbség lehet típusonként. 2022-re ugyanannak a tonna papírnak az ára 2400 euróra nőtt, vagyis nem néhány százalékos különbségről beszélünk, hanem négyszeres-ötszörös árról. Ehhez még hozzá kell számítani a nyomdatechnikához szükséges költségeket, amelyek lassanként a duplájára nőttek. Ez magyarán azt jelenti, hogy azt, ami három évvel korábban 30 lejbe került, ha most kihozod 60 lejbe, akkor bajnok vagy. Spórolásként én azt mondhatom, hogy néhány éve – amikor mindenki azt mondta, hogy elment a szép eszem –, áttértem digitális technikára, most pedig mindenki erre próbál átállni. Nyilván, ez sem egyszerű, mert azok a nyomtatók, amelyek a nyomdai sztenderdeknek megfelelnek, árban duplájára növekedtek. Itt még annyit változtattunk, hogy nagyon megnézzük a példányszámot és eggyel sem nyomtatunk többet, mert inkább pótoljuk, ha még szükséges, a gépeket nem hagyjuk stand by-ban, mert akkor is fogyasztanak, ezért kikapcsoljuk, a személyzetszámot pedig 20 százalékkal csökkentettük.” (Kopacz Attila)
Bookart Könyvkiadó (Csíkszereda): „A papír drágulása befolyásolja a tevékenységünket, de igazság szerint, ha jobban belegondolunk: itt senki nem tudja, hogy mi lesz.Elég sötét korszak az, ami elé nézünk, és főként azért, mert egyszerűen nem lehet tervezni. De pontosan azért, mert viszonylag rugalmasak vagyunk, csak akkor van költségünk, amikor valamit ki akarunk adni, így én pozitívan nézek a következő időszak elé. Szerintem az olvasók száma nem csökken a gazdasági válság miatt, amely mindannyiunkat befolyásol így vagy úgy. Személyes meggyőződésem, hogy az, aki eddig olvasott, az ezután is fog, ha pedig meg akar venni egy könyvet, akkor drágábban is megveszi, nem fog letenni erről a szokásáról. Amióta az internet döntően rányomta bélyegét az információcserére, a könyv elvesztette egyik legfontosabb szerepét, miszerint információt közvetít, így az olvasótábor is átalakult: vannak olvasók és vannak könyvolvasók. Ez utóbbiak száma jóval kisebb, de jóval igényesebb is, a kiadóknak pedig erre kell ráhangolódniuk, ilyen tekintetben pedig nagyon bizakodó vagyok.” (Hajdú Áron)
Corvin Kiadó (Déva): „Próbálom korrigálni a kérdést, amely első részének úgy kellett volna szólnia, hogy „mennyire befolyásolja a papír ára a könyvkiadást”…Én azt mondom, hogy egyáltalán nem a gáz és a villany ára az, ami tragikus, hanem a papír ára, ami a tavalyihoz képest a kétszeresére emelkedett. Ez gyakorlatilag földhöz vágott minket. Ha akárki bemegy az üzletbe és megnézi, hogy mennyibe kerül most az egyszerű konyhai törlőpapír, akkor megláthatja, hogy milyen meredeken felment az ára. Ehhez képest a nyomdai papírárak is duplájára nőttek. Őszintén, le kellene állítani a hagyományos nyomtatást és át kellene állni online kiadványokra, ami viszont teljesen lehetetlen, mert mi például kiadunk rejtvényújságokat is, a zömében nyugdíjas olvasóink pedig nem fognak számítógépen rejtvényeket fejteni.Remélem, hogy valahogy túléljük ezt az időszakot, amelyben volt már fagykár, jégkár, és akkor jöttek az energiaárak, meg ott van a háború is, ez utóbbi pedig iszonyatosan befolyásol minket, hiszen annak a papírnak a zöme, amit mi használunk, Ukrajnából, illetve Oroszországból jött az elmúlt években. Ez pedig jelenleg teljesen leállt.” (Varga Károly)
Gutenberg Kiadó (Csíkszereda): „A kiadásra szánt címeket jobban átgondoljuk, de arra nagyon vigyázunk, hogy a könyvek ne veszítsenek a minőségükből. Igyekeztünk előre felvásárolni a kiadói tervünkhöz szükséges papírmennyiséget, nagyobb hangsúlyt fektetünk a pályázatokra, hogy a könyvek ára csak a feltétlenül szükséges összeggel növekedjen majd.” (Tőzsér László)
Holnap Kulturális Egyesület (Nagyvárad): „Nyilván, a kiadókat elsősorban a növekedett energiaárak, rezsiköltség, papír- és nyomtatási költségek sújtották. Esetünkben meg sajnálatos hozadék az is, hogy hosszú évek után most először nem veszünk részt a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron, mert kiszámoltuk, hogy a részvételi költséget messze nem fedezné az, ami az eladásokból befolyna, így kihasználjuk azt a lehetőséget, amit a szervezők felajánlottak, miszerint a romániai magyar kulturális folyóiratoknak lesz egy közös standjuk, illetve néhány baráti kiadónál felbukkannak majd a kiadványaink. Amit még tehetünk, az a példányszámoknak a pontos belövése, hogy valóban annyit nyomtassunk, amennyire kereslet van, hiszen itt a lényegnem az lenne, hogy a kiadóban porosodjanak a példányok.” (Szűcs László)
Idea Design&Print, Exit Kiadó (Kolozsvár): „Ez komplex kérdés, mert a felsorolt árnövekedés, illetve a papír drágulása meglátszik az újonnan kiadott könyvek árában is, de nem jelent óriási növekedést a könyvek szintjén. Én inkább abban látom a veszélyt, hogy ez az egész szakma támogatásfüggő, így sokat számít az, hogy a következő időszakban hogyan alakul majd mindez. Amint azt tudjuk, válságidőben elsőként a kultúrától vonnak meg támogatásokat, ezt pedig nem csupán a termékek végső felhasználóira értem, hanem azokra a romániai és magyarországi támogatókra, akik a hazai könyvkiadást az eddigiekben segítették. Erre vagyok én kíváncsi, hiszen ez sokkal nagyobb érvágást jelenthet a szakmának, mint az energiaárak vagy a szolgáltatók megemelt árai.” (Nagy Péter)
Irodalmi Jelen Kiadó (Arad): „A hozadékok már hónapok óta megmutatkoznak: nőtt a papír ára és továbbra is növekedés várható. Az energia és a papír árának együttes növekedése megemelte a nyomdaköltségeket, az energia ára pedig magának a kiadónak a költségeit is növeli, legyen szó akár nyomtatott, akár elektronikus könyv előkészítéséről. A drágább könyvek kevesebb olvasóhoz jutnak el, a könyveket kézbe vevőkről pedig mindenki tudja, hogy azok manapság az idősebbek, az ő pénztárcájukat pedig megviseli az utóbbi hónapok áremelkedése. Próbálunk egy racionális középutat keresni: kevesebb könyvet nyomtatni és ne annyira drágán, ugyanakkor pályázunk is a könyvek kiadására.” (Bege Magdolna)
Koinónia Könyvkiadó (Kolozsvár): „Az áremelkedések negatív következményei már 2020-tól kezdődően elérték a kiadókat a papír nagyfokú drágulása miatt. Hiány lépett fel a piacon, és ami még beszerezhető volt, annak az ára nagyon megugrott. Egy időben a nyomdáktól gyakorlatilag napi ajánlatokat kaptunk. A különböző szolgáltatások áremelkedése csak fokozni fogja ezt a helyzetet. Mindezek sajnos maguk után vonják a könyvek eladási árának drágulását is, amit már az olvasóink is saját bőrükön éreznek. Ami minket illet: próbálkoztunk közösségi könyvkiadással, új támogatók felkutatásával, és fontolóra vesszük, hogy az előttünk álló télen átálljunk otthoni munkavégzésre.” (Szilágyi D. Szabolcs)
Mentor Könyvek Kiadó (Marosvásárhely): „Egy világjárvány után, amely két évig söpört végig a glóbuszon, tizedel, lezárásokat követel, nem meglepő a gazdasági válság. Ezt csak tetőzte az energiaárak liberalizálása okozta káosz. Nyilván, ez nagy mértékben befolyásolja azt a keretet, amelyből a „fogyasztók” gazdálkodhatnak. Természetesen minden pénztárca határokat és feltételeket szab, és nem mindig a könyv a prioritás, amikor apad benne a pénz. A legnagyobb problémát mégsem ez okozza: a papírgyárak ideiglenes bezárása okozta papírhiány, a hiány miatt (kereslet–kínálat) megnövekedett papírárak – átlagban 100%-kal, de van olyan papír, amelyik 360%-kal lett drágább –, illetve a nyersanyag szállítása konténerenként az előző évekhez képest a négyszeresére nőtt. A könyvhöz elengedhetetlen nyersanyag drágulásával nem kúszhat egyenes arányban a könyvek drágítása. Ki venné meg őket kétszeres, háromszoros áron? Találni kellett egy közös nevezőt, ami támogatások hiányában még mindig ráfizetés a kiadóknak, de mivel azt szoktuk mondani, hogy „a könyv akkor van készen, ha olvasóra talált”, nem rúghattunk fel néhány íratlan szabályt. Abban bízunk, hogy egy mérsékelt 10–15%-os drágulás még nem ijeszti el a vásárlókat, és a könyvkiadás sem lesz teljesen ráfizetős.” (Ifj. Király István)
***
Milyen friss kiadványok kerülnek piacra a következő időszakban? Kérjük, emeljen ki egyet ezek közül az olvasóknak!
Ábel Kiadó (Kolozsvár): „November-decemberben sorra jelennek meg az újabb köteteink. A paletta nagyon színes: gyerekkönyvek, kamaszoknak, fiatal felnőtteknek szóló könyvektől, felnőtteknek szóló regényig sokféle könyvünk van előkészültben. Folytatjuk a sorozatainak: a Prospero könyveket, színművészeket bemutató sorozatunkat, illetve az anyanyelvoktatással foglalkozó sorozatunkat.” (Szikszai Ildikó)
Artprinter Könyvkiadó (Sepsiszentgyörgy): „Amiken jelenleg dolgozunk, azok a művészeti albumok. Ezek közül megjelent már a Nagy Albert-album, amit a járvány, illetve a szerző elfoglaltságai miatt nem igazán mutattunk be, és folytatjuk a többi hasonló projekttel. A másik pedig, amit szintén az olvasók figyelmébe ajánlok, az most készült el és Mikulás vagy karácsony előtt kerül a könyvesboltokba: Kopacz Mária Borika világkörüli sétája egy szerda délután című gyermekkönyve, amit a szerző maga illusztrált. Ennek volt egy korábbi magyarországi kiadása, mi pedig készítettünk belőle egy nagyon szép könyvet.” (Kopacz Attila)
Bookart Könyvkiadó (Csíkszereda): „A 28. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárra két friss kiadványt viszünk: az egyik Balla Árpád Zoltán nemzetközileg elismert fotós Átlátszó lények című, illusztrált levélregénye, amelyben egy esszéfűzért és vallomást kap kezébe az olvasó. Egy fotós írja és kapja a leveleket, amelyekben szakmai fejlődésről, világlátásról, szakmai és erkölcsi dilemmákról beszél, egy új alkotói korszakról, amelynek megelevenedő üvegalakjai is emlékezetessé teszik a kötetet. Amit szintén kiemelnék, az Hajdú Farkas Zoltán -né című, korszakokon átívelő és műfajok közé be nem sorolható sorozatának ötödik kötete, amelyben ezúttal is bravúros irodalmi munkára számíthatunk. És van még egy előkészületben lévő kötetünk, amely viszont a kolozsvári Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválra készül, ez pedig Tompa Gábor rendező, színházigazgató harminchat interjúját tartalmazza. A kiadvány azért érdekes, mert egyben és tömören mutatja be, hogyan alakul egy alkotó, híres ember világlátása a 2008-tól 2022-ig tartó időszakban.” (Hajdú Áron)
Corvin Kiadó (Déva): „Számunkra ez az időszak a kalendáriumok időszaka, de vannak gasztronómiai kiadványaink: Erdélyi konyha kalendárium, Corvin évkönyv, Skandi évkönyv, tehát ezek, a még hagyományosan jól menő kiadványaink. A szépirodalommal viszont óvatosak vagyunk, mert a könyvek ára nagyon megugrott, úgyhogy nem is tudom, hogyan tovább, mert nem igazán látom a kiutat.” (Varga Károly)
Gutenberg Kiadó (Csíkszereda): „Idén a fiatal olvasókra fókuszáltunk. Balázs Imre József és László Noémi költőkkel, Szőcs Margit íróval, Márton Éva és Rofusz Kinga illusztrátorokkal is együtt dolgoztunk. A Marosvásárhelyi Könyvvásárra időzítettük két vásárhelyi szerző kötetét. Szabó Róbert Csaba Újratöltés című ifjúsági regényét Orosz Annabella illusztrálta, Imre Eszter Napsugár kisasszony tizenkét madara című gyermekkönyvét pedig Kürti Andrea illusztrációival vehetik majd kézbe az olvasók. De László Noémi első mesekönyve is készülőfélben van, amit nagy érdeklődéssel várunk. (Tőzsér László)
Holnap Kulturális Egyesület (Nagyvárad): „Néhány hete, a Nagyváradi Könyvmaratonon kezdtük el hangoztatni egyfajta szlogenként a kiadónk koncepcióját, ami az, hogy „szépirodalomtól tényirodalomig”. Nagyjából ez az a két irány, amiben mi könyveket adunk ki, és ennek megfelelően emelném ki Orlando Balaș Három kényelmetlen darab című kötetét. Ő egy román szerző, aki egyben nagyváradi egyetemi tanár is, aki drámákat ír. Három olyan drámáját fordítottuk le, amely valóban kényelmetlen társadalmi jelenségekről szól. Ami pedig a tényirodalmat illeti, dolgozunk még egy kiadványon, ami év vége előtt, tehát még karácsonyig megjelenik, és amely egy kilencszáz évet összefoglaló egyháztörténet. (Szűcs László)
Idea Design&Print, Exit Kiadó (Kolozsvár): „Az ideiek közül elsőként azt említeném, amely már sikerkönyvnek számít, és ez Zilahi Csaba Erdélyi magyarock című, 1977-2010 közötti időszakra vonatkozó könyve. Ezt idén 18 helyen bemutattuk már, május 12-én volt az első bemutató Csíkszeredában, ezt követően Marosvásárhelyen, egy rockkocsmában, ezt követte Sepsiszentgyörgy meg az összes további helyszín, legutóbb pedig Budapesten, a Zene Házában mutattuk be, egy etalon-helyen, ahol teltház volt. Volt a könyvnek egy nagyon kemény marketingje is, ez alatt az időszak alatt pedig eladtunk belőle közel 650 példányt, ami nem kis mutatvány, ahogy az sem, hogy a kiadványt annyi helyre elvittük már, reklámoztuk és a sajtóban is sok helyen megjelent, ami nagy segítség volt. Emellett ott van a Kolozs, a fehér arany faluja című kiadványunk, amelyet közel egy hónapja jelentettünk meg, és amely a Kolozsvár melletti Kolozs községnek egy tudományos igénnyel megírt könyve, szerzői pedig Bíró Ernő és Kondrát Tibor. Ez is sikertörténetnek számít, mert most végezzük az utánnyomást, előzőleg 500 példányban jelent meg és egy hónap alatt el is fogyott. Vannak ilyen sikerek, de ez mindkettő esetében úgy a szerzők, mint a szerkesztők, illetve a kiadó kemény munkáját is jelenti, és nem csupán a könyvnyomtatást, hanem a bemutatásokat és ezek alapos megszervezését.” (Nagy Péter)
Irodalmi Jelen Kiadó (Arad): „Most éppen nyomdában van Györgyey Ferenc Aladár és Sohár Pál közös kötete, A botcsinálta kém című, amelynek már az alcíme is sokatmondó: A magyar Gulag groteszk panoptikuma. A könyv rendkívül valósághűen számol be a kommunista éra abszurditásáról és képtelenségéről, mindenféle önsajnálat nélkül, de rengeteg önkritikus humorral. Bár súlyos témát érint, nem egy nehezen olvasható könyv. Egy másik könyv szintén nyomdakész, az Egy új Európa reményében című tárcagyűjtemény, amely napjaink politikai vonatkozásait elemzi leginkább és megvan a napi aktualitása.” (Bege Magdolna)
Koinónia Könyvkiadó (Kolozsvár): „A Koinónia Kiadó nagyon széles és színes profilja mellett is lefedetlenül hagyta eddig a kiskamaszok és a legkisebbek, az 1-3 év közöttiek korosztályát. Utóbbiak számára szeretnénk kedveskedni egy gyönyörű lapozóval, ami a Sally Lloyd-Jones és Jago alkotópárosának (Jézus meséskönyve a Biblia, Dalrakeltő) a munkája. Ezt Lackfi János kitűnő fordításában ismerhetik meg hamarosan. Dér Adrienn Kalandorjetijét pedig azoknak szánjuk, akik már nem olvasnak gyerekirodalmat, de még nem nőttek fel a felnőtt szépirodalom fogyasztásához. Reményeink szerint mindkét kötet még a tél folyamán meg fog jelenni. Kiss Lehel versei viszont, egyenesen a nyomdából érkezve, már ezen a könyvvásáron is megtekinthetők. A kiadást megelőző három év rengeteg tervezést, ötletelést, munkát ölel fel. Ennek gyümölcseként rögtön két kiadásban is elérhető a mű: a Pojum Edith által gyönyörűen illusztrált, színes verseskötet mellett egy verses babanapló formájában is, ami arra vár, hogy a kedves olvasó saját kisbabája első három évét megörökítse benne. Hamisítatlan erdélyi babás album ez, amiben a költő olyan élethelyzetekről ír, amik számunkra is otthonosak, de afrikai állatsereg helyett is egy mosolygós medvecsalád fogadja a könyv lapjain az érdeklődőt.” (Szilágyi D. Szabolcs)
Mentor Könyvek Kiadó (Marosvásárhely): „Nagyon büszkén mondhatom, hogy bármi történt is világviszonylatban – járvány, válság stb. – mindvégig tartani tudtuk magunkat a jó, előre meghatározott ütemtervhez, és egyetlen könyv megjelenése sem maradt vagy csúszott el.
Idei legfontosabb könyveink: Mikołaj Grynberg A kivonulás könyve (fordító Papp-Zakor Ilka);
Markó Béla A pitypangok királya (Kiss Bora illusztrációival); Időtár V/4 (Sebestyén Mihály–Diamantstein György összeállításában); Dubb László Majdnem csodák; Káli István Ki gyújtott a katlan alá?; illetve november végén érkezik Dobai Erzsébet Besúgóm a násznagyom című emlékirata, Magyar Zoltán Zöldmezőország című etnográfiai jellegű kötete, valamint decemberben Pál-Antal Sándor Újabb szemelvények Erdély történetéből című történelmi tanulmányokat tartalmazó kötete. (Ifj. Király István)
****
Kíváncsiak lennénk az olvasási szokások önök által tapasztalt változásaira is. Kiszorítja-e az e-book a könyvet a piacról, lesznek-e még könyvespolcok, vagy csak könyves „folderek”?
Ábel Kiadó (Kolozsvár): „Úgy tapasztaljuk, hogy az e-book egyelőre nem szorította ki a piacról a papíralapú könyveket. Jól megférnek egymás mellett, mindkét formának megvan a maga helye, közönsége.” (Szikszai Ildikó)
Artprinter Könyvkiadó (Sepsiszentgyörgy): „Ez egy nagyon bonyolult kérdés, mert ugye én naponta fel tudom mérni az olvasási szokásokat egy kisebb mintán: a négy gyerekemen. Amíg az első kettő még kezébe vette a könyvet, a következő generáció, a tizenévesek, már rá sem teszik a kezüket, és mindent telefonon vagy táblagépen olvasnak. Nem mondom, hogy nem olvasnak, de megkerülik a könyvet és a világhálót részesítik előnyben, ez pedig nem fog csökkenni, ami nemcsak a könyveket sodorja veszélybe, hanem a folyóiratokat és újságokat is, amiket leginkább az idősebb generáció olvas. Ahol viszont nem látom, hogy ki lehet iktatni a könyvet mint tárgyat, az a művészeti albumok kategóriája, illetve a gyermekkönyvek, mert itt mégiscsak jobban esik fellapozni egy kiadványt, mint virtuális formában letölteni.” (Kopacz Attila)
Bookart Könyvkiadó (Csíkszereda): „Említettem korábban, hogy vannak könyvolvasók, akik szeretik kézbe venni a könyvet, még az illatát is szeretik. A Bookart Kiadónak nem jelent meg e-bookja, és nem is fog, amíg én vezetem. Hangoskönyve viszont igen, ami egy teljesen más tétel. Én azoknak dolgozom, akik tárgyként is szeretik a könyvet, ezért is szoktunk odafigyelni a tipográfiára, a könyv küllemére, így is meg szoktuk közelíteni a kiadást. Úgyhogy én bizakodó vagyok. Egyre kevesebben vannak a könyvolvasók, de mi mindenképp azoknak dolgozunk, akik szeretik kezükbe venni a tárgyat… Egyik barátom minap mondta, hogy van egy 12 ezer kötetes gyűjteménye e-bookon, kérdeztem tőle, hogy mikor szokta olvasni, és azt mondta, hogy nem nagyon van ideje, s akkor mondtam neki: milyen jó, hogy ott van egyben az a sok könyv… Szóval, jó divat ez az e-book, de én úgy gondolom, hogy a könyv azért megmarad.” (Hajdú Áron)
Corvin Kiadó (Déva): „Könyvet mindig fognak olvasni az emberek. Statisztikai adatok nem állnak rendelkezésemre, de úgy vélem, hogy az e-book még mindig a hagyományos könyvpiac alatt van. Egy könyvet az ember jóleső érzéssel vesz kézbe és lapoz föl. És ez a lényege a könyvnek, hogy örömet szerez, ha egy szép könyvet kezünkbe veszünk. Ami viszont várható, az a további drágulás és az eladások visszaesése a könyvpiacon, de olvasóközönség mindig lesz.” (Varga Károly)
Gutenberg Kiadó (Csíkszereda): „Az olvasók száma nem csökkent, de azt tapasztaljuk, hogy sokkal tudatosabban és megfontoltabban vásárolnak az emberek. Sok esetben konkrét címeket keresve jönnek be a könyvesboltba. A legfontosabb dolog az, hogy olvassanak az emberek, mindegy, hogy nyomtatott könyvet vagy e-bookot választanak. Az e-book inkább kiegészíti a nyomtatott könyvet, mintsem konkurálna vele. Az e-booként megjelent könyvek mennyisége, még mindig csak töredéke a nyomtatottaknak. A tartalmat mindkettőből be lehet fogadni, de egy igényes, művészi értéket is képviselő könyvet az e-book nem tud helyettesíteni.” (Tőzsér László)
Holnap Kulturális Egyesület (Nagyvárad): „Ha az olvasási szokásokra gondolok, akkor látom annak a lehetőségét, hogy az e-book kiszorítja a piacról a hagyományos könyvet, ráadásul, ha az előbb említett áremelkedésekre is gondolok, akkor nyilvánvalóan olcsóbb megjelentetni egy e-bookot egy hagyományos könyvnél. Tehát elképzelhető az is, hogy az olvasói szokások a kiadók kényszerhelyzete miatt változnak, de ezt leginkább a szakirodalom esetében tudom elképzelni. Mi a korábbi években próbáltuk azt, hogy a nyomtatott mellett e-book formájában is adjunk ki könyveket, de akkor azt tapasztaltuk – de ez még járvány, háború és áremelkedések előtt volt –, hogy nem volt érdemleges kereslet ezek iránt. Azonban nem tartom kizártnak azt, hogy a gazdasági helyzet erre kényszerítheti a kiadókat.” (Szűcs László)
Idea Design&Print, Exit Kiadó (Kolozsvár): „Az új technológia mindig vetélytársat jelentett, az új kütyük, amelyek berobbannak, kimennek divatból, jönnek mások, és ez mind természetes. Viszont a könyv, mint tárgy és az az érzés, amit egy fellapozható könyv nyújt, mindig megmarad. Hogy milyen százalékarányban, ezt egyesek így mondják, mások meg úgy, azonban azt tudjuk, hogy hagyományos könyvet lehet vagy illik ajándékozni, mert stick-re letöltve vagy linkként elküldve én nem is igazán tudom elképzelni ajándékként. Nyilvánvaló, hogy amikor az ember nyaralni megy, nem visz egy egész könyvespolcot, hanem visz magával egy ilyen kütyüt, de otthoni olvasás esetén a könyv nem fog kiszorulni, legalábbis egy jó ideig nem, én ezt remélem…” (Nagy Péter)
Irodalmi Jelen Kiadó (Arad): „Az utóbbi két évtizedben gyökeresen megváltoztak az olvasói szokások.Az idősebb generáció tagjai továbbra is szívesen forgatják a könyveket még akkor is, ha otthonosan mozognak az internet és a számítógépek világában. Az utánpótlás viszont jelentősen megcsappant, gondolok itt a fiatalokra, és én ezt a tendenciát erősödni látom. Úgy tapasztalom, hogy a fiatalok, kevés kivétellel, nem igazán olvasnak könyveket. Nem olvasnak semmit, de könyveket aztán pláne nem: sem hagyományost, sem e-book formában. Azért remélem, hogy lesznek még könyvespolcok, és nem csupán a lakások díszítőelemeiként, és abban is, hogy az e-bookra vonatkozó tendencia megváltozik, bár a gazdaság iránya sem arrafelé mutat, hogy a könyvkiadás könnyebb lenne, kedvezne neki, ahogy az olvasói szokások sem.” (Bege Magdolna)
Koinónia Könyvkiadó (Kolozsvár): „A saját tapasztalatunk az, hogy az e-könyvek piaca köszönőviszonyban sincs a nyomtatott könyvekével. Ha valamikor el is jön az az idő, hogy felnő az elődje szintjére, esetleg annak a rovására, az biztos, hogy ez nem a közeljövőben lesz. A könyv több, mint a tartalma. Hozzátartozik a kézbevehetőség, lapozhatóság élménye, a friss vagy akár a megsárgult, régi könyv illata, a gyerekünknek való végeláthatatlan meseolvasások élménye, az ajándékozás rítusa és gesztusa, ami teljesen más egy elektronikus változathoz képest, hiszen ez szépen becsomagolható, dedikálható. Mind-mind olyan dolgok ezek, amit az olvasók sokra tartanak, így nem időszerű a nyomtatott könyvet temetni.” (Szilágyi D. Szabolcs)
Mentor Könyvek Kiadó (Marosvásárhely): „Nem gondolnám, hogy vetélytársak lennének. A hangsúly az olvasáson van. Az e-book egy próba, egy hóbort vagy kényszer a hely szűke miatt. A kézzel fogható könyv varázsát nem csökkenti és nem bagatellizálja ennek értékét. Amíg egy könyvvásáron vagy könyvbemutatón az olvasó kézbe veszi a kötetet és beleszippant a lapok forgatása által keltett friss-könyvillat lenge szellőjébe, én nyugodt vagyok.” (Ifj. Király István)
(Szöveg: Bartha Réka/Kép: Szigeti Szenner Szilárd)
