Kalózlány: ösztönből írni, ösztönből élni
Lupescu Kata nem ismeretlen a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár résztvevői számára – egy évvel ezelőtt Marosvásárhelyen is bemutatták első kötetét, a Végső kezdet alcímű Kalózlány című kötetét.
Ezúttal a sorozat második részével ismerkedhet meg a közönség. Lupescu Kata eddig nyolc regényt írt, tudjuk meg a vele beszélgető Makkai Kingától. A fiatal író a tőle megvonhatatlan magabiztossággal hozzáteszi: már készül a kilencedik. Akaratlagos késleltetéssel teszem hozzá, a lány tizenhat éves.
Amit a beszélgetés elején megtudhatunk róla, nem okoz meglepetést. Csillapíthatatlan éhséggel kebelezi be a körülötte levő világot, a kedvenc időtöltése pedig az írás. Ami ezután jön, az félresöpri belőlem az egyén iránti legkisebb kétkedést, és hitetlenséget. Makkai Kinga arra kíváncsi, hogy mit is jelent a lány számára az írás. Az alkotóból feltörő tehetség, megszállottság forrására kíváncsi, ahogyan mi, résztvevők is azok lehetünk. Lupescu Kata pedig olyan választ ad, ami mélyen behatol a fejem rációt irányító vezérlőpultjába, és nemes egyszerűséggel kikapcsolja. Nincsenek kérdéseim. Mesélni kezd, én meg csak hallgatok. Elmondja, hogy számára az írás természetes, ösztönös. Ez a természetesség szerinte azért születhetett meg benne, mert már kisgyerek korában elkezdett írni. A gyermekben pedig még nincs meg a felnőttekre jellemző gát, kétség. Csak az ösztönvilág. A gyerek nem fél a mélységtől, sem a tűztől, ami megégethet. Csak tapasztalni akar. Ez teszi boldoggá. Így volt ez vele is, meséli Kata. Olyannyira beleivódott a lány életébe, hogy már eggyé vált az írással. Ő maga a saját fejében létezik.
Makkai Kinga elmondja, hogy a Kalózlány nem egy egyszerű cselekményű fantasy regény- történelmi, gazdasági és kulturális vonatkozásokban gazdag világot elevenít fel, de társadalomkritika, életfilozófia is megfogalmazódik egy-egy szereplő szájából. Furcsának gondolom első hallásra, hogy egy, még gyermeknek mondható emberi lényből ekkora súlyú szavak szaladjanak ki. Tizenéves lány. Sok inger éri. Talán mindez, amit most elgondolt, teljesen a feje tetejére áll. Az ember, életciklusonként megcáfolja önmagát. Viszont ettől az, amit Lupescu Kata megfogalmaz, még teljesen érvényes. Mert ő most így gondolja és kész.
A regényfolyamban fontos szerepet kap a művészet. Ezen belül a művészet hanyatlása. Ezt, a regényben az úgynevezett Életművészek próbálják egyensúlyozni.
Ezután az író egy újabb érdekes témát boncolgat. A regény egy letűnt korban játszódik. Elmondja, hogy azért választotta ezt a kort, mert a mai világban nem tud élni a fantasy. A 21. század technikai vívmányai megkönnyítik az emberek számára a problémamegoldást. Nincsenek éles szituációk. Az emberek közötti viszonyok sem tudnak akkorát robbanni. A fantasyt szeparálni kell a mai világtól, a cselekmény és szereplők védelmében, mondja Kata.
Hogy mire számíthatunk tőle a közeljövőben. A Kalózlány további köteteinek a kiadására készül, emellett pedig két regénye is készül. Az egyik egy szürreálisabb hangvételű, társadalomkritikaként is értelmezhető fantasy lesz, a másik pedig elmondása szerint egy rendhagyó önéletrajzi regény, amelynek szereplői Kata énjét varázsolnák a lapokra.
Brassai Eszter