Költői nyelv és köznyelv viszonyáról, átfedéseiről, a nyelv változásairól és a shakespeare-i nyelvről kérdezte Kovács András Ferenc Nádasdy Ádámot, a 23. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár irodalmi páholyának vendégét. KAF in medias res rákérdezett a költői nyelv és a köznyelv lehetséges kapcsolódásaira, a nyelvújulás természetére. A költő, műfordító, nyelvész, egyetemi tanár Nádasdy ezúttal főként a nyelvész optikáján […]

Mese, mese, és még több mese Sikó – Barabási Eszter tollából, akinek két új kötete került bemutatásra a 23. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron. A Meseotthon a Koinónia Kiadó gondozásában jelent meg, A nyolc testvér című verses mesejátékát pedig a Kreatív Kiadó jelentette meg. Meséim sajátossága, hogy egy kis történetből pattannak ki, majd elszárnyalnak a képzelet világába, […]

Mitől transzilván egy szerző vagy egy mű, hogyan változott ez az évek során, dicséret vagy szitokszó most a transzilván jelleg? Többek között ezeket a kérdéseket járta körül Markó Béla, Mészáros Sándor és Kovács András Ferenc az Irodalmi Páholyban. Markó Béla azt mondta, 25-30 évvel ezelőtt másként gondolkodott erről a kérdésről, akkoriban azt látta fontosnak, hogy […]

Minden évben számos szép, igényes, tartalmas könyv lát napvilágot az erdélyi nyomdákban. Nehéz kérdést tettünk fel a kiadóknak, mintha azt kérdeztük volna egy anyától, hogy melyik gyereke a kedvesebb számára. Arra kértük őket, hogy ha az idén megjelent könyvek közül egyet ajánlhatnak, akkor az melyik lenne, pontosabban, a kiadónak melyik a 2017-es büszkesége. Az Idea […]

Meglepő hirtelenséggel robbant be az irodalmi köztudatba idén tavasszal A kalózlány című kalandregény szerzője, Lupescu Kata. A fiatal alkotót Makkai Kinga irodalompedagógus kérdezte az írás szerepéről, folyamatáról, a könyvekben megszülető világokról a 23. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár irodalmi páholyában. A kérdező elsősorban arra volt kíváncsi, mi késztet egy tizenegy évest arra, hogy regényt írjon. A szerző […]

Jók, jobbak, kész csodák című beszélgetésen járta körül a kéziratok kezelésének témáját Nagy Boglárka, a Jelenkor Kiadó vezetője és Lövétei Lázár László a Székelyföld főszerkesztője. „Régi szerzőkből vagy ismeretlen, kézirattal kopogtató kezdőkből van több” – tette fel a kérdést a beszélgetés eléjén Lövétei, hozzátéve: szerinte minden szerkesztő titkon jobban örül egy ismeretlen nagyon jó szövegének, […]

A G. Caffe félreeső termének félhomályát egy-egy lámpa fénye törte meg, és a konyhájából kiszűrődő illatok csak még hangulatosabbá tették Tamás Kincső Módos asszony üres kézzel című regényének bemutatóját. Mindenki felszabadult, és jókedvű volt, amit főként a szerző energikus személye és a konyha kis ablakán kidugott, felszolgálásra kész lepények, pizzák okoztak, megszakítva egy-egy mély gondolatmenetet. […]

Megélt tapasztalatainkat sokszor mesékké, történetekké formáljuk, és továbbadjuk unokáink, gyerekeink számára, egy kicsivel emészthetőbb formában. Talán ez az a hagyaték, ami átível generációkon és az idő vasfoga sem fog rajta. Főként, ha megőrizzük őket szavak formájában az utókor számára. Így tett a Lencsi könyve című kötet megírója is, Albert Homonnai Emő, akinek verseit anyai nagymamája […]

„László Noémi könyve egységesen tündéri lett.” Ezt mondta Kovács András Ferenc Kossuth-díjas költő a fiatal kolozsvári szerző Bodzabél című könyvéről, majd elmagyarázta, hogy mi minden miatt lehet szép egy könyv. Már a könyvbemutató elején kierült, hogy – gyerekkori próbálkozásokat leszámítva – László Noémit a kilencvenes évek végén „fedezte fel” Egyed Emese, a Napsugár főszerkesztője. Első […]

A zöld banán beérését leső pillantások, a hosszas sorbanállások a porció olajért és cukorért, a gyűrött pionírnyakkendő vagy a Mihaela című rajzfilm a mai gyerekeknek semmit nem mond. De nemcsak a gyerekek számára ismeretlen ez, hanem a nagykorúvá vált fiatalok nagy többségének sem. A hetvenes, nyolcvanas évek falansztervilága nekik már keveset, hogy ne mondjam, egyáltalán […]

Vajon a közhelyekben való létezés egzisztenciális feltétel, mert különben túl sok bizonytalanság venne körül? Lehet, hogy nem is az a kérdés, miért nem dobjuk el a közhelyeinket, hanem mennyire engedjük, hogy meghatározzák létezésünket? Térey János és Demény Péter izgalmas kérdésekkel és intellektuális kanyarokkal teli beszélgetését hallgathatták a csütörtöki Irodalmi Páholy résztvevői a Nemzeti Színházban. Demény […]

„Ráber Patrik tök átlagos. Tizennégy múlt, egy hatosztályos gimibe jár, normális családja van és néhány (kevésbé) normális barátja. A haja szőke, a szeme sötétkék, a testalkata átlagos. A lányok alig veszik észre. Legalábbis a legtöbb. Ráber Patrik mégis elüt az átlagtól. Színésznek készül, szabadidejében verseket és monológokat tanul. A családja nem igazán érti meg, ahogy […]

Molnár Vilmos „minimeséket” tartalmazó kötetének bemutatóján, habár székeken ültünk, mégis úgy érezhettük magunkat, mintha egy utazáson vennénk részt. A Nemzeti Színházból a könyvvásár elutazott a Marosvásárhelyi Rádió stúdiójába berendezett, almákkal díszített, hangulatosan bevilágított térbe, ahol a szerzővel a kötet szerkesztője Domokos Zsófia beszélgetett, illetve Ila Gábor zenei szerkesztő fokozta a meghittséget némi zongorajátékkal. Nem csak […]

„Bezzeg a mi időnkben.” Számtalanszor hallottuk már ezt a kijelentést gyerekkorunkban idősebb rokonainktól, szomszédainktól de még a szüleinktől is. Sosem tetszett. Most azonban mégis ezzel lehetne a legtalálóbban jellemezni a különbséget a mai gyerekeknek szánt könyvek és a mi gyerekkönyveink között. Kedvencem volt a Kék, a Piros és az Ezüst Mesekönyv, így visszatekintve huszonév távlatából, […]

Lázadás és lazulás címet kapta az Irodalmi Páholyban megrendezett beszélgetés, amelyben Láng Zsolt faggatta Kemény Zsófit. De nem azért, mert a Nyílt láng használata című 2015-ös verseskötetében az ő vezetékneve szerepel. A generációs különbség ellenére laza beszélgetésnek lehettek tanúi az érdeklődők, akik megtudhatták, hogy Zsófi nem lázadó alkat, bár legfrissebb, Rabok legyünk című könyvének címéből, […]

Az 1977-ben fellőtt Voyager űrszondán van egy aranylemez, amely tele van különböző hanganyagokkal: sokféle zenével, különböző nyelveken felmondott üdvözletekkel. Azért készítették el, hogy ha netán rátalálnak a földönkívüliek, akkor legyen valamiféle koncepciójuk a civilizációnkról. Nem értem, hogy Shakespeare, hogy nem került fel rá (talán azért, mert amerikaiak szerkesztették?), mivel kétlem, hogy (nem csak) az angol-szász […]

Népes gyerektábor előtt mutatták be Soós István Cincen Ficc – Egy kisegér kalandos utazásai című kötetét délelőtt tizenegy órától a Bolyai Farkas Elméleti Líceum dísztermében. Mátéfi István köszöntése után Pop Ágnes tanítónő beszélgetett az íróval. Mindjárt az elején „lelepleződött” a meseíró, aki a líceum egykori diákja, 1999-ben végzett, a tablóképen mégsem szerepel ilyen néven senki. […]

Szőcs Kálmánról kérdeztük Gálfalvi Györgyöt, aki „bizalmas baráti viszonyban” volt a fiatalon elhunyt költővel. – Mit jelent Önnek a Szőcs Kálmán emlékest? A versemlékeimet. Felelevenítettem magamban, hogy mit jelentettek ezek a versek akkor, amikor először találkoztam velük. Egy részüket írásban olvastam, de több verset ezek közül a szerző előadásában hallottam. Nagyon bizalmas baráti viszonyban voltam […]