November 17, 2012

De anyu – egy család belülről

 

Fóris Ferenci Rita több szakmai könyv megjelentetése után, új fába vágta a fejszéjét, hiszen a pedagógia, neveléstudomány berkeiben jártas szakember olyan könyvet tett le az asztalra a Kriterion Kiadó kiadásában, amit bemutatója Jakabffy Tamás  sem misszilis sem pedig a fiktív levél műfajába nem akarta, tudta elhelyezni. Egy rövid részlet felolvasása után viszont mindannyian képet kezdtünk formálni, hogy milyen alkotással is állunk szembe a De anyu címet viselő kötet esetében.

 

Az alapállás a következő: adott egy család: apa, anya és három gyerek, akiknek az élete bármelyikünkére hasonlíthat: költöznek, disznót vágnak stb., ugyanakkor nem csak a felszínt ragadja meg, hanem mélyen bevezet a személy és a család privát szférájába, ami miatt a szerző bevallása szerint a kötet egyféle családi cenzúrán is átment.
 A levelekbe foglalt különböző történetek ugyanis nem kitalált szituációkat ragadnak meg, hanem  egy létező család, a szerző családjának megtörtént dolgait örökítik meg. A Kriterion Kiadó igazgatója, H. Szabó Gyula a kötet forte pontjának azt tartotta, hogy  azonosulni lehet vele, látjuk hogy a szülő is ember, és olvasóként az is jó, hogy  szembesülünk vele, másnak a gyerekei sem jobbak a sajátjainknál. Ezek jönnek át, és ezért tud a z olvasó cselekvő családtaggá válni.” – hangsúlyozta az igazgató.

 

Jakabbffy Tamás arról kérdezte a szerzőt, hogy nevelési szakemberként, milyen volt egy ilyen kvázi háziruhás nyelvezetű szöveggel dolgozni, illetve, hogy hogyan látja, lehet szakmai területen hasznosítani ezt az új nézőpontot, amellyel gyerekek fele fordult. A szerző elmondta, kötetét háttéranyagként lehetne bevinni a neveléstudomány szakirodalmába, mivel egy olyan családi nézőpontot érvényesít, amely azokat a fonákságokat mutatják meg, amit „szakemberként mondikálunk, de nem túl hatásosan. Ha én jó tanár vagyok az azért jó, mert én dupla fenekű vagyok, tanár és szülő. Ebből a tapasztalatból tudom, hogy könnyedebben kell kezelni a dolgokat, nem lehet a könyveket szárazan alkalmazni, na meg azt is tapasztalom, hogy nem lehet mindenkinél ugyanúgy, a három gyerekem három féle.” – magyarázta Fóris Ferenci Rita, hogy hogyan is találkozik egy emberben a nevelési szakember és szülő.

 

 

November 16, 2024

Mesétől a valóságig – Zágoni Balázs új ifjúsági regényének világa

Amikor 2018-ban megjelent a Fekete fény disztópia sorozat első kötete, érezhető volt, hogy az addig inkább a kisebb korosztálynak mesélő Zágoni Balázs egészen új irodalmi területre, a komolyabb tartalmakat megelevenítő, kalandos ifjúsági regény „aknamezőjére” lépett A Gömb megjelenését követően, nem sokat kellett várni a sorozat második részére, hiszen egy évvel később már a kezünkben tarthattuk […]

November 16, 2024

A fordítás – az új híd

Híd a kultúrák között címmel szerveztek beszélgetést a műfordításokról Dósa Andrei, Kocsis Francisko és Vallasek Júlia részvételével a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron. A meghívottak András Orsolya moderálásával arra mutattak rá, hogy az irodalmi fordítás számos kihívással jár, amelyek messze túlmutatnak a szöveg puszta nyelvi átültetésén.  A fordító sokszor rejtett együttműködőként működik, aki áthidalja a nyelvi […]

November 16, 2024

Fiktív történetek valós térben

Szabó Róbert Csabát Fischer Botond kérdezte Legújabb, gyermekeknek és kiskamaszoknak szóló A cipzárkovács című könyved cselekménye beazonosíthatóan Marosvásárhelyen játszódik. Fontos számodra, hogy a helyszíneid ismerősek legyenek? Mi a tétje ennek, hogy valós erdélyi helyszínekbe emeled be a történeteidet? A Vajon Nagyival kezdődött ez a számomra izgalmas játék. A Vajon Nagyi és az aranyásók cselekményének helyszíne […]