November 17, 2018

A szárnyvonal megfejtése

Van úgy, hogy egy könyvbemutató a cím megfejtésével kezdődik – így történt Fekete Vince legújabb kötete, a Szárnyvonal esetében is a 24. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron.

A kézdivásárhelyi születésű költővel Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője beszélgetett.

Fotó: Szigeti Szenner Szilárd

Ő derítette ki, hogy bár Fekete eredetileg nem ezt a címet szánta az összeállításnak, végül mégis érvényesülni tudott, több szinten is rátalált a cím a versekre. Szerelem, periféria, idő. Így jutunk el a kötet egyik legfontosabb eleméhez, vagyis az időhöz. Számomra a vonat mindig is valami léten kívüli vágányt jelentett. Mintha megállna az idő. És itt nem a Román Államvasutak egy éven belüli kilenc éves késésére célzok. Az idő a világunk egyik legmegfejthetetlenebb eleme. Persze, születnek elméletek, magyarázatok. De az Idő csak mosolyog rajtuk.

A kötet első verse, A fenti szféra hasonlatos Duchamp kiállított vécécsészéjéhez. Ha mondjuk egy természetrajzi könyvben olvasnám, nem lenne több annál, mint amennyit első olvasatra mutat. De mi történik, ha behelyezzük egy verses kötet első oldalaira? A költő szimbólumszerűen látja a körülötte mozgó világot.

Fotó: Szigeti Szenner Szilárd

A kötetben megjelent versek hat év alatt készültek el. Összhatásának részecskéit véletlenszerűen megtalált témák adták. Fekete Vince Pedig pontosan strukturálva rakta össze, akár egy gépezetet. Minden versnek megvan a maga kiszámított helye. A verseken belül is a szavak és képek tudatos mértani szemmel vannak felaggatva. A költő számára két pillér nyújt segítséget a versek egybentartására. A számmisztika és a természet. Nem lepődök meg. Nemrég olvastam Oliver Sacks, A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét című, neuropszichológiai témájú szöveggyűjteményében a számok és a lélek szoros kapcsolatáról. A számoknak megvan a maga mindennapos és természetfeletti ereje. Nem ezoterikus értelemben. Az egész világot kiszámíthatjuk egy életen át tartó algoritmusban. Ugyanebben a könyvben olvastam egy pszichés betegről, aki a kertészkedésben tudott feloldódni, kiszabadulni a kór börtönéből. Fekete Vince, bár bizonyára nem őrültebb, mint a legtöbb ember, szintén ezt teszi. A természetre bízza azt, amit nehéz elmondani.

A költészetben mindig is nagy szerepet kapott a körülöttünk egyre nehézkesebben létező természet.

Fekete Vince kísérletezik. Több fajta verstípust, stilisztikát és témát használ fel, hogy makettet építsen belőlük. Struktúráját nézve nem egy ciklusokra épített anyag. A határokat talált versekkel jelöli. Ezen kívül az úgynevezett, easter egg-technikát használva, rejtett, információkat helyez el az alkotásokba. A tájékozottabb olvasó felfedezhet egy-egy költőnek tisztelgő verssort, vagy ismerős rímpárt, cinkos mosolyt küldhet az írónak a papírlapon keresztül. Viszont a versek önmagukban is élvezhetőek. Nem zár ki egyetlen olvasót sem. Ez egy játék. Tudatosan játszik a költő. Keresi a választ arra, hogy mit is jelent a létértelmező költészet s benne maga az élet.

Brassai Eszter

November 16, 2024

Mesétől a valóságig – Zágoni Balázs új ifjúsági regényének világa

Amikor 2018-ban megjelent a Fekete fény disztópia sorozat első kötete, érezhető volt, hogy az addig inkább a kisebb korosztálynak mesélő Zágoni Balázs egészen új irodalmi területre, a komolyabb tartalmakat megelevenítő, kalandos ifjúsági regény „aknamezőjére” lépett A Gömb megjelenését követően, nem sokat kellett várni a sorozat második részére, hiszen egy évvel később már a kezünkben tarthattuk […]

November 16, 2024

A fordítás – az új híd

Híd a kultúrák között címmel szerveztek beszélgetést a műfordításokról Dósa Andrei, Kocsis Francisko és Vallasek Júlia részvételével a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron. A meghívottak András Orsolya moderálásával arra mutattak rá, hogy az irodalmi fordítás számos kihívással jár, amelyek messze túlmutatnak a szöveg puszta nyelvi átültetésén.  A fordító sokszor rejtett együttműködőként működik, aki áthidalja a nyelvi […]

November 16, 2024

Fiktív történetek valós térben

Szabó Róbert Csabát Fischer Botond kérdezte Legújabb, gyermekeknek és kiskamaszoknak szóló A cipzárkovács című könyved cselekménye beazonosíthatóan Marosvásárhelyen játszódik. Fontos számodra, hogy a helyszíneid ismerősek legyenek? Mi a tétje ennek, hogy valós erdélyi helyszínekbe emeled be a történeteidet? A Vajon Nagyival kezdődött ez a számomra izgalmas játék. A Vajon Nagyi és az aranyásók cselekményének helyszíne […]