A költészet misszionáriusai

– Irodalmi alkotásokat zenésítetek meg, ami nem feltétlenül a legnagyobb tömeget vonzza. A kezdeti lelkesedés után, mi volt az, ami mégis ennél a műfajnál tartott meg? Beszélhetünk egyféle kultúrmisszióról? Elég populáris ez a műfaj?

N. F. Fontosnak tartjuk azt, hogy a költészet manapság is mindenkihez eljusson. Sokan talán nem értik meg, hogy mennyi értéket rejtenek a versek. Mi főként könnyűzenei formában, változatos stílusban tálaljuk az irodalmi alkotásokat, így ahhoz is eljut, akihez egyébként nem jutna el. Ez a kulcsa a mai művelődésnek; szórakozva tanulni. Ezt mi valóban küldetésnek is tekintjük, azon kívül a zene szeretete is összekapcsol minket, amikor próbálunk, ugyanolyan örömmel tesszük, mint más együttesek. Ilyen módon populárisnak tekinthető, amit csinálunk, és ez egyre inkább teret hódít, tehát még így is hosszú út áll előttünk.

P. Gy. Úgy gondolom, hogy így megzenésítve a versek nagyobb tömeget tudnak vonzani. Mondhatni zenecentrikus világban élünk. Így adja magát, hogy egy vers zenéhez kötve sokkal jobban emészthető és megtanulható.
Konkrétan a közönség tartott és tart „életben”. Nagyon jó látni, amikor egy-egy iskolás fellépés alkalmával több száz gyerek egyszerre énekli velünk Petőfi Sándor Füstbement terv című versét. Utána a gratulációk az elismerések, amiket tőlük kapunk, ezek mind azok a dolgok, amelyek arra buzdítanak minket, hogy van értelme a munkánknak.
A megzenésített versek akkor tudnak populárisabbak lenni, hogy ha a zenei körítés is mai. A fiatalokat csak így lehet megfogni.

– Hogy látjátok, kik fogékonyak a ti zenétekre?

N. F. A zenénk főleg a fiatalabb korosztály igényeit elégíti ki, mivel mai. Az idősebbek is megtalálják a számaink között a nekik megfelelő műfajt, hiszen sokféle zenei irány megtalálható a zenénkben. Kisgyerekeknek éppúgy tartunk előadást, mint az idősebb korosztálynak, csupán a helyszín különbözik. Például iskolák vagy kávézók gyakori vendégei vagyunk.

P. Gy. Annak örülök, hogy a vers az nincs életkorhoz kötve. Így a mi rajongó táborunk is kortalan. Vannak tizenévesek és egészen idős korú emberek is, akik szeretik a munkásságunk.

(Fotó: flickr.com/Anna Kirschner)
 

– Mi szerint állítjátok össze egy-egy est repertoárját? A marosvásárhelyi előadás összeállításánál számított az, hogy erdélyi, marosvásárhelyi közösségnek játszotok?

N. F. Ha többnyire gyerekek vannak a közönségben, gyermekversek is helyet kapnak a repertoárban. Ha felnőttek, akkor több szerelmes témájú vers is megszólal, vagy akár olyan is, ami az elmúlás gondolatával foglalkozik. Különleges eseményekre külön koncepció szerint is szoktunk válogatni. A marosvásárhelyi fellépésre egy vegyes műsorral készülünk, szeretnénk többféle arcunkat megmutatni.

P. Gy. Mindig kicsit próbálunk megfelelni az adott helynek, rendezvénynek. Természetes szerepet játszott a műsorban az, hogy Erdélyben játszunk. Itt olyan dalok is elhangzanak, amik más koncerteken nem nagyon.

– A köztudatban az él, hogy az erdélyiek konzervatívabbak, jobban ragaszodnak a hagyományos kultúrához, kevésbé nyitottak az újra, mint például a magyarországiak. A ti zenétek meg például a Kalákától eltérően nem a népzenéhez nyúl vissza, hanem a legmodernebb zenei műfajokra épít. Földrajzi tájegységeket figyelembe véve tapasztaltatok befogadói különbségeket, gondolok itt elsősorban az erdélyiekre?

N. F. Mivel ez lesz az első erdélyi koncertünk, így nincsenek ilyen tapasztalataink. Vannak, akik jobban rácsodálkoznak a mi modern megközelítésünkre, de ennek mi ugyanúgy örülünk. Inkább a korosztályon múlik ez.

P. Gy. Én pont azt tapasztalom, hogy az erdélyi magyar emberek nagyon kedvesek, barátságosak és befogadóak. Több erdélyivel is beszélgettem már és nekik is nagyon tetszett a zenénk. Így nem gondolom, hogy falakba ütköznénk a koncerten.

– Mennyire alakítjátok tudatosan a repertoárotokat? Milyen szempontok szerint döntitek el egy versről, hogy megzenésítitek vagy sem?

N. F. Eleinte azt zenésítettük meg, ami mindkettőnknek tetszett. Később, amikor ráébredtünk, hogy így jóval könnyebb megtanulni a verseket, több kötelező tananyagbeli verset zenésítettünk meg. A gyermekverseket és a kortárs költők műveit is előtérbe helyeztük. Felkérésre is dolgoztunk már többször is.

P. Gy. Anno ez még a kedvünk szerint működött. Mára viszont sokkal céltudatosabban kell gondolkodnunk. Iskolákba járunk úgynevezett Trendhagyó irodalom órát tartani ahol a cél az, hogy a diákok megszeressék a verseket és a magyar irodalmat. Ha egy kötelező verset hallanak megzenésítve, akkor ők is gyorsabban tanulják meg azt. Így mára már játszunk ismert és kevésbé ismert költők műveiből is egyaránt.

– Van olyan vers, amit nagyon szerettetek volna megzenésíteni, de nem sikerült, vagy olyan vers, amit mindenképp szeretnétek egyszer meghódítani? Na meg melyik a kedvenc, általatok megzenésített vers?

N. F. Sok kedvencünk van, néha úgy érezzük, épp az aktuális, az új megzenésítés az, de vannak örök kedvencek, mint például a Csonka vers. Vannak szabad versek, melyek ugyan szépek, de nehéz őket megzenésíteni, mégis akad egy-kettő a repertoárunkban. Nem szoktunk sokat agyalni egy-egy megzenésítésnél, ösztönösen kell jönnie a dolgoknak, annak lesz jó eredménye, és így is dolgozunk manapság is.

P. Gy. József Attila Óda. Ez az a vers, amit szerkezetéből adódóan nem sikerült megzenésíteni. Nekem ez az egyik kedvencem. Ha énekelni nem is, de szavalni elég sokat szavaltam.
A saját dalaink közül – mert ilyen esetben már szerintem beszélhetünk dalokról – most a kedvencem a Tiszta szívvel és a Mikor az uccán. Persze a többit is szívesen játszom.

– Minden rólatok szóló írás mérföldkőként említi a Csillag születikben való szereplésetek? Így van ez? Azon kívül, hogy meghozta a szélesebb körben való ismertséget, stílusotokat is formálta, befolyásolta?

N. F. A tehetségkutató tényleg mérföldkő, hiszen a nagyközönség ott tudott megismerni minket. Ebből a szempontból sokat köszönhetünk a műsornak. Krisztián, a menedzserünk is ott figyelt fel ránk, akivel aktívan dolgozunk. A stílusunkat nem formálta a műsor, aminek szerintem főleg pozitív következményei vannak.

P. Gy. Mindenképpen nagyon fontos volt a Csillag Születik számunkra. Annak hatására megismerkedtünk a menedzserünkkel és a dolgok így szépen elindultak. Lemez, fotózások, klubestek, iskolás program, koncertek stb. A stílusunkon annyira nem változtatott. Inkább a mai zenei irányzatok vannak ránk hatással, de mindenképpen úgy alakítjuk a dalokat, hogy bárki felismerje, hogy ez egy eredeti Kávészünet dal és nem egy koppintás. (Farkas István)