Jancsó Béla levelezése IV. 1941-1967


  • Szerző: gond. Cseke Péter
  • Kiadó: Kriterion
  • Kiadás éve: 2023
  • Oldalak száma: 516
  • Kategória: Történelem
  • Ár: 54 RON
  • Forgalmazó kiadó: Kriterion

A Jancsó-levelezés első három kötete 874 darabot mutat be az 1914 és 1940 közötti időszakból; a szintén negyedszázadot átfogó periódusról (1941–1967) viszont mindössze „csak” 253 tanúskodik. A Trianont követő eszmélkedésben a „tettek rugójának szánt” küldemények (Mikó Imre) ugyanezt a szerepet töltötték be nemzedéktársánál, a magyar szellem organizátoránál is. Németh László „a hiányzó nemzeti tudat megszövését” tekintette hivatásának, Jancsó azért küzdött, hogy Trianon ne fakítsa ki az első világháború előtti nemzettudatot a Kárpát-medencében. A szovjet hadifogság utáni idők azonban megakadályozták, hogy korábbi szellemi rangján építhesse tovább életművét.

Németh László episztoláriumából összesen 3076 darab őrződött meg. És nemcsak azért, mert Törökvész utcai házát bombatalálat érte; levelezésének jelentős hányadát ugyanis maga vetette tűzbe Magyar­ország német és szovjet megszállásai idején. A Jancsó-hagyatékot sem kímélte a tűz, de az sem volt ritka, hogy küzdelmei közepette maga vált „levélpusztítóvá”.

Jancsó Béla és levelezőtársai megkerülhetetlen kisebbségi lét­fel­ismerésekhez jutottak. Ezek átadása a legutóbbi időkig váratott magára, akárcsak második posztumusz kötetének (Érték, erkölcs, közösségnek. Kriterion, 2021) megannyi tanulsága. Életre keltésük folytán derült ki, ez az elparentált, „torzóban maradt” életmű – valójában belső világunkat építő teljességet sugall.





További hasonló könyvek


Zsebre szabott Marosvásárhely

Egy a Marosvásárhelyt, a Székelyföld fővárosát bemutató, ismertető könyv hosszú évek óta hiánycikk, amely helyzetnek főleg az anyaországból ide látogató nemzettársaink tájékozódása-tájékoztatása látja kárát, tekintve, hogy az érdeklődőknek sok vesződségébe kerül, ha nem csak az emblematikus épületek – Kultúrpalota és Városháza – megtekintésére szorítkoznak, hanem mást is látni óhajtván az internetről esetleg kihalásszák, összeírják e […]

Villanyos és közössége

Villamosítás, modernizáció: történet a Nyárád-mentén (1945-1989) A jobbágyfalvi Sztrátya Domokos, a Nyárád felső folyásának vidékén egykor közismert villanyos jóval több volt adatközlőnél. Túl azon, hogy a maga és közössége életére reflektált, a kortársak, a falvak, a korszak kíváncsi megfigyelője is volt. Személyében egyfelől egy jobbágyfalvi gazdaemberrel, másfelől egy állami alkalmazottal, ezeken túl meg egy „álruhás” […]

Hullóidő. Székely identitásépítés a 19-20. században

A rendszerváltással indult korszak nagy ígéreteivel (határok spiritualizálódása, a liberális demokrácia győzelme, az európai identitás újjáalakulása) szemben napjainkban azt látjuk, hogy helyi, regionális identitások erősödnek fel, vagy olyan identitásépítések indulnak meg, amelyek néhány évtizede még elképzelhetetlenek voltak. Bár a székely identitás nem ilyen új keletű – a múltba, jóval a modern nemzetépítés kora elé nyúló, […]