Függőben

  • Szerző: Sárándi Tamás
  • Kiadó: Kriterion
  • Kiadás éve: 2024
  • Oldalak száma: 656
  • Kategória: Történelem
  • Ár: 110 RON
  • Forgalmazó kiadó: Kriterion

A román kisebbség helyzete Észak-Erdélyben (1940-1944)

Milyen értelemben tekinthető egy „párnak” Iuliu Hossu görögkatolikus és Márton Áron római katolikus püspök? Ki volt Popoff Mihály, illetve mi volt egyáltalán a magyar ortodox egyház? Igaz-e, hogy a bécsi döntés után „ejtőernyősök” árasztották el Észak-Erdélyt? Ha a törvény megengedte, miért nem alapíthattak iskolákat a román egyházak? Lehetett-e valaki román nemzetiségűként főispán a „kis magyar világban”? Ezekre a talán furcsa kérdésekre is választ kaphat az olvasó ebből a könyvből, amely a magyar kormányzatok észak-erdélyi nemzetiségpolitikáját elemzi, mégpedig a helyben maradt román lakosság nézőpontjából. Választ kaphatunk ekként arra, mennyiben határozta meg az ún. szentistváni eszme a kormányzati lépéseket, és toleránsnak tekinthető-e egyáltalán ez a politika. Az elemzés végső célja a Horthy-kori Magyarország integrációs képességének mérlegre tétele, az, hogy mit tudott kezdeni a kormányzat az 1,3 milliós magyar népesség mellett az egymilliós román lakossággal.





További hasonló könyvek


Nézz vissza reménnyel!

Borbély Emma új kötete ötvözi a monográfia jellemvonásait a hadtörténelmi adatsorokkal. A falutörténeti bevezetést követően a hangsúly áttevődik az első világégés eseményeire. A szerző végigkíséri azoknak a magyar királyi, illetve császári és királyi gyalog- és huszárezredeknek a sorsát, amelyek kötelékében a kibédi katonák harcoltak. Az ezredtörténeteket adatsorok egészítik ki. Ezek központjában a kibédi katona áll, […]

„Egy kis figyelmesség”

Informális hálózatok és gyakorlatok a Gyergyói-medencében (1970-1989) Pult alatt, okosba’ megoldjuk, egy kis figyelmesség… és még temérdek hétköznapi kifejezés létezett arra a gyakorlatra, amelyet a romániai államszocializmus utolsó évtizedeiben mindenki ismert, sokszor alkalmazott, nyilvánosan mégsem beszélt róla. Az úgynevezett intézésnek, elintézésnek valójában nincs etnikai és korszakhatára. Ám ha a Ceaușescu-időszak merül fel témaként, ez ma […]

A nemzetét szerető szocialista. Jordáky Lajos (1913-1974)

„Lehet-e a jó kommunista egyszersmind jó erdélyi magyar?” Ezzel a kérdéssel záródik sorozatunk harmadik könyvének, Főcze János MADOSZ-monográfiájának hátlapszövege. Úgy tűnik, ez a tizedik kötet már címében is választ sugall a korábbi könyv nem kevéssé retorikus kérdésére. Bár Jordáky Lajos sosem volt MADOSZ-tag, világéletében azon a baloldali értékközösségen belül mozgott, amelyben a madoszosok is. Szociáldemokrata, […]