Közösségben közösségért. Tanulmányok Kiss András születésének századik évfordulójára



A Kiss András emlékére készített tanulmánykötet első négy írása emlékezés az ünnepelt személyiségére és szakmai tevékenységének különböző vetületeire. Szóba kerül Kiss András levéltári iratgyűjtő tevékenysége, az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1990-es újraindulását követően kifejtett tevékenysége és Kolozsvár történetét érintő kutatásai is. A kötet további részében az erdélyi és kiemelten a kolozsvári jog-, intézmény-, társadalom-, város-, nyelv- és mentalitástörténet tárgyköreiből választottak a szerzők az ünnepelt által is kutatott témákat. Több tanulmány Kiss András által is vizsgált kérdéseket gondol tovább. Mindezek mellett a kötetben helyet kaptak olyan tanulmányok is, amelyek ugyan nem kapcsolódnak szorosan Kiss András kutatásaihoz, de a témákat – a kolozsvári levéltári anyagban való alapos tájékozottságának köszönhetően – éppen ő ajánlotta feldolgozásra szerzők számára, vagy az ő segítségével sikerült a szerzőknek rátalálniuk a megfelelő levéltári állagokra.





További hasonló könyvek


Függőben

A román kisebbség helyzete Észak-Erdélyben (1940-1944) Milyen értelemben tekinthető egy „párnak” Iuliu Hossu görögkatolikus és Márton Áron római katolikus püspök? Ki volt Popoff Mihály, illetve mi volt egyáltalán a magyar ortodox egyház? Igaz-e, hogy a bécsi döntés után „ejtőernyősök” árasztották el Észak-Erdélyt? Ha a törvény megengedte, miért nem alapíthattak iskolákat a román egyházak? Lehetett-e valaki […]

A nemzetét szerető szocialista. Jordáky Lajos (1913-1974)

„Lehet-e a jó kommunista egyszersmind jó erdélyi magyar?” Ezzel a kérdéssel záródik sorozatunk harmadik könyvének, Főcze János MADOSZ-monográfiájának hátlapszövege. Úgy tűnik, ez a tizedik kötet már címében is választ sugall a korábbi könyv nem kevéssé retorikus kérdésére. Bár Jordáky Lajos sosem volt MADOSZ-tag, világéletében azon a baloldali értékközösségen belül mozgott, amelyben a madoszosok is. Szociáldemokrata, […]

Kolozsvár várospolitikája 1886-1918

Kolozsvár dualizmuskori története egy fejlődő, de különféle problémákkal terhes város képét mutatja, ezzel viszont nem volt egyedül, általánosan jellemezhető ilyenformán minden magyarországi város a korszakban. A fejlődés elkerülhetetlen volt, tettek érte, volt saját lendülete és logikája, s a közérdek konszenzusa kollektív igyekezetet szült, de ez nem zárta ki sem a helyi szinten specifikusan fakadó konfliktusok […]