Ecet és méz

ECET ÉS MÉZ – ritka találó cím a könyvnek, amely nem másról, mint az ÉLETRŐL kíván szólni. „Olyan vékulcsárosan”. Benne is van fehéren-feketén, ami a mai édes-keserves világunkat jellemzi. V. Kulcsár Ildikó mindent észrevesz, ami körülöttünk zajlik, és a legjobban foglalkoztat: írásaiban, beszélgetéseiben szó esik a későn jövő szerelem körüli bonyodalmakról, a mamahotel „intézményéről”, a zaklatás félelmetes jelenségéről, a szingli öntudatról, a gyerekbántalmazásról, a házastársi kapcsolatok 21. századi változásairól, a világot megállító koronavírus emberi hatásairól, a szenior korosztály aktivitásáról, a külföldön élésről, az öregekről való gondoskodásról, és arról a nem kicsit igazságtalan helyzetről, hogy bár a férfiak szerepe is változik, még mindig a nők állnak a frontvonalban. A szokásos Ildi-derű továbbra is jelen van, de most a nők erejébe vetett hit és a velük való szolidaritás sugárzik a könyv lapjairól. Erdélyi Z. Ágnes





További hasonló könyvek


Zákeus fügefája

Pascal mondja a Gondolatok 194. töredékében: „…csak kétféle ember szolgál rá az értelmes névre: az, aki tiszta szívvel szolgálja Istent, mert ismeri, és az, aki tiszta szívéből keresi őt, mert nem ismeri”. Nem hiszem, hogy igényt tarthatnék a kitüntető értelmes ember címre: nem ismerem Istent, és abban sem vagyok biztos, hogy „tiszta” szívből keresem őt. […]

Indián nyár

Vannak vidékek legbelül… Ezekről a legbelső vidékekről mesél ez a könyv. Hajnali tépelődéseimről, ki nem mondott szavaimról, emlékfoszlányokról és arról a szabadságról, amit az évek múlása hozott, s amivel hol tudok élni, hol nem. Szerelmek és félelmek. Megkönnyebbülés. Gyereksírás és férfimosoly. Arcok végtelen sora. Egyik gondolat fonódik a másikba, nincs határ és nincs idő, és […]

Hol vagy?

Schäffer Erzsébet ismét egy vallomásos kötettel lepi meg olvasóit. Kitár egy kaput, mely mögött egy drámai élethelyzetben lévő férfi és nő kapcsolatának olyan intim tartományaiba vezet, amelyekről nem szoktunk beszélni. Legalábbis így nem. A szerzőben többször felsejlik, talán nem is szabadna ilyen természetű érzéseket idegenek elé tárni. De könyveiből ismert őszintesége, beleérző figyelme és természetessége […]