November 18, 2018

80×80: könnyedén a súlyos valóságról

A marosvásárhelyi Bolyai utcában található Mini Café már megnyitása óta ad otthont Szentes Zágon alkotásainak. Igaz, eddig csak reprodukciókat tekinthettek meg a betérő vendégek. November 17től azonban pár hétig nyolc eredeti festmény várja a betérőket.

 

A kiállítást B. Szabó Zsolt nyitja. Elmondja, hogy szubjektív kötődése van ezekhez a festményekhez. A 80×80 egyszerű, de nagyszerű cím. Ugyanígy hatottak éveken keresztül Szentes Zágon művei ebben a térben. A moderátor külön kiemeli a tér fontosságát. Az avant garde művészetnek kellenek ezek a közösségi terek. Nem jó szeparálni. Be kell dobni a mély vízbe. Lesz, ami lesz. Úgy gondolja a kávézó erre kifejezetten megfelel. Az embernek egy szempillantásnyi idővel több jut ilyenkor szemlélődni.

A megnyitó további részében Molnár Emese művészetszociológus beszél a nézőpontjáról, ami inkább személyes, mint szakmai. A meseszerű képek amorf alakzatai, a létező és kitalált lények erős Zippelt tartalomként fogalmaznak meg egy erős társadalomkritikát. Egy rendszerről. Orwell világa is beleivódik az akrilfesték mély rétegeibe. Ahogy végignézem a képeket megértem ezt a fajta értelmezést is. Viszont megvárva a megnyitó végét, magamat is átengedem a festményeknek. Tegyenek velem, amit akarnak. Sok mindent láttam ezekben a képekben. Úgy gondolom, hogy szabad asszociációval mindenki más is ezt tette, és fogja tenni, aki betéved a kávézóba.

Zárásként talán egy gondolatot osztanék meg ezek közül. Szentes Zágon alkotásai elsőre a gyermekfestmények hangulatát vetítik elő. Második és harmadik pillantásra is csak bohókás, mindent összegabalyító, felnagyító, megszemélyesítő történeteket, karaktereket látunk. Miután tovább szemlélődünk, a legkisebb részletek felgöngyölítése után kezdjük el érteni azt a súlyos mondanivalót, amit a festő belevarázsolt a műveibe. A jegyzetfüzetemben úgy írtam le, hogy azért kelti fel az érdeklődést, mert nem depis; az emberek a cigarettásdoboz elrettentő fotóit inkább eltakarják, és úgy mérgezik tovább a tüdejüket. Ezzel szemben itt játszva csalogat a hasító valóságba. Túl sokat nézted már ahhoz, hogy csak úgy el tudj távolodni tőlük.

A Mini kávézóban ülő vendégeknek minden alkalommal kap a retinájuk egy italnyi időt a világgal való kínos szembenézésre. És még örülnek is neki. Kitörölni viszont már nem tudják.

 

November 16, 2024

Mesétől a valóságig – Zágoni Balázs új ifjúsági regényének világa

Amikor 2018-ban megjelent a Fekete fény disztópia sorozat első kötete, érezhető volt, hogy az addig inkább a kisebb korosztálynak mesélő Zágoni Balázs egészen új irodalmi területre, a komolyabb tartalmakat megelevenítő, kalandos ifjúsági regény „aknamezőjére” lépett A Gömb megjelenését követően, nem sokat kellett várni a sorozat második részére, hiszen egy évvel később már a kezünkben tarthattuk […]

November 16, 2024

A fordítás – az új híd

Híd a kultúrák között címmel szerveztek beszélgetést a műfordításokról Dósa Andrei, Kocsis Francisko és Vallasek Júlia részvételével a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron. A meghívottak András Orsolya moderálásával arra mutattak rá, hogy az irodalmi fordítás számos kihívással jár, amelyek messze túlmutatnak a szöveg puszta nyelvi átültetésén.  A fordító sokszor rejtett együttműködőként működik, aki áthidalja a nyelvi […]

November 16, 2024

Fiktív történetek valós térben

Szabó Róbert Csabát Fischer Botond kérdezte Legújabb, gyermekeknek és kiskamaszoknak szóló A cipzárkovács című könyved cselekménye beazonosíthatóan Marosvásárhelyen játszódik. Fontos számodra, hogy a helyszíneid ismerősek legyenek? Mi a tétje ennek, hogy valós erdélyi helyszínekbe emeled be a történeteidet? A Vajon Nagyival kezdődött ez a számomra izgalmas játék. A Vajon Nagyi és az aranyásók cselekményének helyszíne […]