November 14, 2013

90 éves értékek – terítéken a Szivárvány és Napsugár

Ki ne várta volna azt a napot, amikor megjelent a legfrissebb lapszám? Aznap reggel vidáman bandukoltunk az iskola felé.

 

A Könyvvásár gyerekprogram sorozatát Zsigmond Emese, a Szivárvány és Napsugár gyereklapok főszerkesztője nyitotta meg. A mintegy 40 jelenlévő gyerek izgalommal hallgatta, hogyan indultak ezek a folyóiratok, kíváncsian szemlélték e kiadványok legelső példányszámait. A megsárgult lapok, a régimódi történetek (köszönjük Szabó Magdának e szófordulatot), a fehér-fekete illusztrációk lázba hozták az 1-4. osztályos gyerekeket. Döbbenetes felfedezés számukra, hogy akkoriban másként olvastak a gyerekek, a fehér-fekete képekhez maguknak az olvasóknak kellett odaképzelniük a színeket, sokkal gazdagabb fantáziát igényelt az olvasás, hogy hiány pótolni tudják azt, amit a nyomdagépek nem voltak képesek papírra vetni.

 

Zsigmond Emese Csipikével…örökérték számunkra 🙂

 

A főszerkesztő versírásra buzdította a gyerekeket, ígéretet tett, hogy minden beküldött vers, iskoláról írt történet és fotó megjelenik az elkövetkezendő lapszámokban.

Bemutatásra került a Cimbora első lapszáma, ami 1923-ban jelent meg. Sárga lapú kedves nosztalgia! De ki emlékszik még ezekre az időkre? Dédszüleink, esetleg nagyszüleink? Nehéz ennyi sok-sok év távlatában megállapítani, kinek csal mosolyt az arcára ez az évszám. Vannak azért örök értékek, függetlenül attól, hogy melyik generáció olvassa, mindig ott maradnak, mindig referencia pont lesznek a magyar irodalomban. Ilyen Benedek Elek, aki a Cimbora első szerkesztője volt, ilyen Marton Lili és Dsida Jenő, akik az akkori szerkesztőbizottság tagjai voltak. „A Cimbora értékesebb, mint a Szivárvány?” – teszi fel a kérdést egy szimpatikus fiúcska a közönségből. Zsigmond Emese válasza, hogy a régi sokkal értékesebb, mint az új. Ezek a lapok pótolhatatlan kincset jelentenek számunkra. Ilyen kuriózum volt a Napsugár első lapszáma is 1957 januárjából. Ebben a lapban Kányádi Sándor és Veress Zoltán (a Tóbiás és Kelemen szerzője) írtak. Sokkal közelebbi értékek a jelenlévő gyerekek számára, hisz vidáman kiabáltak be, hogy juhé ismerik őket. Az évek elteltével a színek is megjelentek a gyereklapok oldalain, egyre közelebb kerülünk napjainkhoz, kevesebb lett a betű, több lett a rajz és a kép.

 

Huncut mókuskák a lapbemutatón

 

A vidám, mókás lapbemutató tovább folytatódott, de nekünk távoznunk kellett, hisz még sok minden másról írnunk kell. Csak remélni tudjuk, hogy jövőben, ugyanitt, ugyanekkor újra felelevenítjük majd ezeket az értékeket.

November 16, 2024

Mesétől a valóságig – Zágoni Balázs új ifjúsági regényének világa

Amikor 2018-ban megjelent a Fekete fény disztópia sorozat első kötete, érezhető volt, hogy az addig inkább a kisebb korosztálynak mesélő Zágoni Balázs egészen új irodalmi területre, a komolyabb tartalmakat megelevenítő, kalandos ifjúsági regény „aknamezőjére” lépett A Gömb megjelenését követően, nem sokat kellett várni a sorozat második részére, hiszen egy évvel később már a kezünkben tarthattuk […]

November 16, 2024

A fordítás – az új híd

Híd a kultúrák között címmel szerveztek beszélgetést a műfordításokról Dósa Andrei, Kocsis Francisko és Vallasek Júlia részvételével a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron. A meghívottak András Orsolya moderálásával arra mutattak rá, hogy az irodalmi fordítás számos kihívással jár, amelyek messze túlmutatnak a szöveg puszta nyelvi átültetésén.  A fordító sokszor rejtett együttműködőként működik, aki áthidalja a nyelvi […]

November 16, 2024

Fiktív történetek valós térben

Szabó Róbert Csabát Fischer Botond kérdezte Legújabb, gyermekeknek és kiskamaszoknak szóló A cipzárkovács című könyved cselekménye beazonosíthatóan Marosvásárhelyen játszódik. Fontos számodra, hogy a helyszíneid ismerősek legyenek? Mi a tétje ennek, hogy valós erdélyi helyszínekbe emeled be a történeteidet? A Vajon Nagyival kezdődött ez a számomra izgalmas játék. A Vajon Nagyi és az aranyásók cselekményének helyszíne […]