November 16, 2017

Shakespeare az egész világ!

Az 1977-ben fellőtt Voyager űrszondán van egy aranylemez, amely tele van különböző hanganyagokkal: sokféle zenével, különböző nyelveken felmondott üdvözletekkel. Azért készítették el, hogy ha netán rátalálnak a földönkívüliek, akkor legyen valamiféle koncepciójuk a civilizációnkról. Nem értem, hogy Shakespeare, hogy nem került fel rá (talán azért, mert amerikaiak szerkesztették?), mivel kétlem, hogy (nem csak) az angol-szász kultúrában létezik-e életművénél szövevényesebb és szerteágazóbb referenciapont. Ihletett (és ihlet a mai napig) hollywoodi akciófilmet, művészfilmet, fanfictiont, klasszikus és kísérleti színházat (az erdélyi színházak felének van Shakespeare-adaptáció az idei repertoárjában), a felsorolást pedig lehet folytatni bármivel – „ahogy tetszik”. Mindezt tette természetesen Japántól Argentínáig, évszázadokon át.

És ha Shakespeare fél évezred távlatából is ennyire intenzíven foglalkoztatja a globális kultúra minden színterét, a mainstreamtől az undergroundig, akkor az alkotásai mentén nem mindennapi találkozások jöhetnek létre. Ilyen volt az, amikor Nádasdy Ádám (költő, műfordító), illetve Sena Dagadu, az Irie Maffia énekesnőjének ölelkezését láttam a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagyszínpadán. Hogy is mondjam? Azt hiszem vagyunk páran, akik egyikükre az agyunk egyik felével, másikukra az agyunk másik felével gondoltunk (eddig).

Shakespeare hozta össze őket. Sena már egy jó ideje aktív tagja a WH formációnak, amelyet Márkos Albert csellista-zeneszerző kezdeményezésére alakult azzal a céllal, hogy aktuális zenei környezetbe helyezze William Shakespeare szonettjeit és dalait. A megnevezés egy monogramot takar, nyomtatásban megjelent szonettjeit Shakespeare Mr. W. H.-nak ajánlotta. A titokzatos személy kiléte – akárcsak a szonettek tartalma –  mindmáig viták tárgyát képezi. A megzenésítés koncepciója az, hogy megelevenítse a szöveg asszociációs struktúráját és a versek nyelvi és retorikai működését. Az angol szövegeken alapuló koncertélmény pedig Nádasdy Ádám érdekes információival és magyar Shakespeare-szonettek fordításainak felolvasásával egészült ki. A felolvasások újra megmutatták, hogy hány meg hány magyar költőt érdekelte Shakespeare titokzatos, sokféle jelentésréteggel bíró lírája. Műfordítóként azt is megsúgta, hogy nem csak régen, de manapság is versenyeznek egymással a szakmabéliek abban, hogy ki tudja jobban lefordítani egy-egy szonettet.

 

Németh Előd Szabolcs

November 16, 2024

Mesétől a valóságig – Zágoni Balázs új ifjúsági regényének világa

Amikor 2018-ban megjelent a Fekete fény disztópia sorozat első kötete, érezhető volt, hogy az addig inkább a kisebb korosztálynak mesélő Zágoni Balázs egészen új irodalmi területre, a komolyabb tartalmakat megelevenítő, kalandos ifjúsági regény „aknamezőjére” lépett A Gömb megjelenését követően, nem sokat kellett várni a sorozat második részére, hiszen egy évvel később már a kezünkben tarthattuk […]

November 16, 2024

A fordítás – az új híd

Híd a kultúrák között címmel szerveztek beszélgetést a műfordításokról Dósa Andrei, Kocsis Francisko és Vallasek Júlia részvételével a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron. A meghívottak András Orsolya moderálásával arra mutattak rá, hogy az irodalmi fordítás számos kihívással jár, amelyek messze túlmutatnak a szöveg puszta nyelvi átültetésén.  A fordító sokszor rejtett együttműködőként működik, aki áthidalja a nyelvi […]

November 16, 2024

Fiktív történetek valós térben

Szabó Róbert Csabát Fischer Botond kérdezte Legújabb, gyermekeknek és kiskamaszoknak szóló A cipzárkovács című könyved cselekménye beazonosíthatóan Marosvásárhelyen játszódik. Fontos számodra, hogy a helyszíneid ismerősek legyenek? Mi a tétje ennek, hogy valós erdélyi helyszínekbe emeled be a történeteidet? A Vajon Nagyival kezdődött ez a számomra izgalmas játék. A Vajon Nagyi és az aranyásók cselekményének helyszíne […]