Minden mondatnak jónak kell lennie

Saját Facebook-oldalán erről így írt idén augusztusban: „Regényt befejezni nagyon nagy boldogság. A kész kézirattal állok itt, a lapokból még sugárzik a nyomtató melege. Két napja nem aludtam, fáradtságot nem érzek, csak vizenjárós vad szabadságot. Négy könyvön dolgoztam párhuzamosan az elmúlt kilenc évben, és most kész van az első. Végre. Túléltem. Enyém a világ.

Súlyos, nagy könyv, tele örvénylő vadsággal, lángoló indulattal, törékeny szépséggel. Minden, amit akartam, és több is annál. Címe is van: Máglya.”

A regény egyszerre családtörténet és történelmi tabló. A nyelve sűrű, mégis egyszerű, a részletek varázslatos intenzitása sodró és izgalmas történetté formálódik, leköti és nem hagyja nyugodni az olvasót. A gyermek mindent látó szeme, a kamasz mohó testisége és a felnőtt józan figyelme szövődik össze benne érzéki és érzékeny szöveggé. Rákérdez a titkokra és felébreszti a titkos tudást. A 20. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron a szerző dedikálta könyvét, ezután válaszolt kérdéseinkre.

– Honnan jött a könyv megírásának az ihlete? Személyes élményen alapul?

Nem. Én úgy írok, hogy képeket látok és akkor abból lesz valami. Vannak benne személyes élmények, de nem az a jellemző. Én látomásos író vagyok: nincs ihlet, képeket látok és azokat írom meg.

Dragomán György dedikál

– A könyv elolvasásával az emberekben milyen nyomot hagyhat a Máglya?

Nem tudom. Nekem ezzel nem kell foglalkozni, hála a jó Istennek. Nekem ezt belülről kell látni és nem kívülről. Azt hiszem az olvasók erre jobban tudnának válaszolni. Nekem az a dolgom, hogy a lehető legjobb adatokat írjam egymásután sorba. amikor kész vagyok akkor ott megállok, és onnantól kezdve nem tudom úgy látni, mint egy olvasó.

– Ön kinek és miért ajánlaná?

Az nem az én dolgom. Nekem annyi dolgom van, hogy megírom a könyvet. Egy író azt szeretné, hogy mindenki olvassa el. Ezt az egyszerű marketingszöveget tudom csak mondani.

– Napjainkban történő politikai változásokat mennyire tudná párhuzamba állítani a könyvben történtekkel?

Semennyire. Semmi köze egymáshoz. Eleve a román politikát nem követem, a magyart se nagyon, nem tudom, hogy mit nyújtanak a mostani jelöltek. Az én könyvem arról szól, hogy mi történik akkor, amikor véget ér a diktatúra és mi lesz az emberekkel.

– Van Önnek kedvenc karaktere, aminek a kidolgozásánál nagyon figyelt?

Nincs kedvenc karakterem, és úgy gondolom, hogy mindenre teljes figyelmet fordítottam. Ez olyan mint azt kérdezni, hogy melyik kezem vágjam le. Kilenc éven át dolgoztam a Máglyán, minden a lehető legjobb, ezért adtam ki ilyen későn a könyvet. Boldog ember vagyok, egy boldog könyvvel és innen kezdve nem tudom máshogy nézni. Az már a kritikusok dolga, hogy eldöntsék kit szeretnek és kit nem. Véleményem szerint minden mondatnak jónak kell lennie.