November 13, 2014

Minden költő lusta egy kicsit – Író-olvasó találkozó Szabó T. Annával

Az, hogy ma, Dragomán György író feleségeként egy olyan családban él, amelyben központi téma az irodalom, talán egyértelműnek tűnik, viszont gyerekként más volt a helyzet. Legalábbis ez lenne a látszat. Ugyanis bármilyen furcsa, biológus apja szerettette meg Szabó T. Annával a verseket. Csupán öt éves volt, amikor először találkozott Kányádi Sándorral, büszkén vallja, hogy erről a találkozásról még egy fotó is készült. Többek között ez az élmény is meghatározta Szabó T. Anna az írás felé való orientálódását. De annak ellenére, hogy első kötetének kiadásakor csak huszonhárom éves volt, a kezdeti nehézségek az ő pályáját sem kerülték el.

 

 

Szabó T. Anna (balra) és Makkai Kinga moderátori szerepben

 

Lehet-e költőnek lenni a Szabó névvel? – ez a kérdés foglalkoztatta a leginkább az írásban még szárnyait próbáló Szabó T. Annát. Ebben a kérdésben valamelyest bátorítást jelentett Szabó Lőrinc sikeressége. De az abszolút kedvenc neve azért „zavaróan” előnyösebbnek tűnt. Nemes Nagy Ágnes „behozhatatlan előnyéről” a gyereksereg előtt így vélekedett: „Nemes is, Nagy is – így könnyű verset írni”. Természetesen a korábbi aggályok, benyomások ma már csak vicces megemlékezésként hatnak, ami azért sokat mond a költőnő személyiségéről. Elmondása szerint minden költő lusta egy kicsit – olyan értelemben, hogy kell az a semmittevés, ami megteremti a kellő lelkiállapotot a hangulat átérzésére. S kell az az állapot, amikor például egy verses mese esetén a létrehozott szereplő maga alkotja meg a mese világát.

S hogy ez mennyire megy könnyen? – tették fel a kérdést. Az attól függ. Van vers, ami egy óra, s van, ami három év alatt születik meg. De kell az ihletettség, ami a találkozón is megmutatkozott. Hiszen egy nyelvbotlást követően a költőnő gyorsan s kreatív módon vonta be a gyereksereget a játékba: arra kérte őket, hogy próbálkozzanak a „lisztes cica lábnyom” ludas mondattal. Ezt követően a költőnőnek saját verseit mondták el a bátrabb és vállalkozó szellemű kisiskolások. Majd kérdések sorával ostromolták a világukhoz most már még közelebb álló alkotót.

November 16, 2024

Mesétől a valóságig – Zágoni Balázs új ifjúsági regényének világa

Amikor 2018-ban megjelent a Fekete fény disztópia sorozat első kötete, érezhető volt, hogy az addig inkább a kisebb korosztálynak mesélő Zágoni Balázs egészen új irodalmi területre, a komolyabb tartalmakat megelevenítő, kalandos ifjúsági regény „aknamezőjére” lépett A Gömb megjelenését követően, nem sokat kellett várni a sorozat második részére, hiszen egy évvel később már a kezünkben tarthattuk […]

November 16, 2024

A fordítás – az új híd

Híd a kultúrák között címmel szerveztek beszélgetést a műfordításokról Dósa Andrei, Kocsis Francisko és Vallasek Júlia részvételével a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron. A meghívottak András Orsolya moderálásával arra mutattak rá, hogy az irodalmi fordítás számos kihívással jár, amelyek messze túlmutatnak a szöveg puszta nyelvi átültetésén.  A fordító sokszor rejtett együttműködőként működik, aki áthidalja a nyelvi […]

November 16, 2024

Fiktív történetek valós térben

Szabó Róbert Csabát Fischer Botond kérdezte Legújabb, gyermekeknek és kiskamaszoknak szóló A cipzárkovács című könyved cselekménye beazonosíthatóan Marosvásárhelyen játszódik. Fontos számodra, hogy a helyszíneid ismerősek legyenek? Mi a tétje ennek, hogy valós erdélyi helyszínekbe emeled be a történeteidet? A Vajon Nagyival kezdődött ez a számomra izgalmas játék. A Vajon Nagyi és az aranyásók cselekményének helyszíne […]